Apáthy István, ifj.
biológus, zoológus, politikus
Született: 1863. január 4. Pest
Meghalt: 1922. szeptember 27. Szeged
Család
Sz: Apáthy István, id. (1829–1889) jogász, az MTA tagja.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1885), a Stazione Zoologica di Napoliban állami ösztöndíjjal tanult (1886– 1888), a zoológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.).
Életút
A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet ig.-ja (1907– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító ig.-ja (1921–1922). Áttelepült Mo.-ra (1920).
Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913– 1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Mo. főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint „lázadót és felségsértőt” előbb halálra, majd 5 év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922).
Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal fogl., megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertanba sorolását. Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918). Szegeden, a város által adományozott díszsírhelyen temették el.
Emlékezet
A szegedi Dóm téren emlékhelye van. Emlékét őrzi a kolozsvári Apáthy István Egyesület, az Apáthy István-alapítvány, ill. a szegedi Apáthy István Kollégium (1948). A Szegedi Tudományegyetem Apáthy István-emlékérmet és -jutalomdíjat alapított (2006).
Elismertség
A Belga Királyi Orvosi Akadémia tb. tagja (1905).
Szerkesztés
A Múzeumi Füzetek szerkesztője (1907–1909), a Társadalmi Szemle társszerkesztője (1908–1918), az Acta litterarum ad scientiarium alapító szerkesztője (1922). A Ferenc József Tudományegyetem Közleményei. Természettudományi Értekezések szerkesztője (1922).
Főbb művei
F. m.: A sima izomzat gyarapodása és pótlódása. Orvosdoktori értek. (Bp., 1885)
Tanulmányok a Najadeák szövettanáról. (Bp., 1885)
Das leitende Element des Nervensystems und seine topographische Beziehungen zu den Zellen. (Neapel, 1888)
A magyarországi pióczák faunája. (Bp., 1890)
Bevezetés a rendszeres állattanba. (Kolozsvár, 1890)
A magyarországi hévvizek pióczáiról. (Bp., 1891)
Az izom- és idegrostok fibrillumairól. (Kolozsvár, 1891)
Contractile und leitende Primitivfibrillen. (Neapel, 1892)
Die Mikrotechnik der tierischen Morphologie. 1–2. (Leipzig–Braunschweig, 1896)
A kolozsvári tudományegyetem állattani összehasonlító anatomiai intézete s ezzel ideiglenesen összekapcsolt szövet- és fejlődéstani intézet. (Kolozsvár, 1903)
Magántulajdon, csere és társadalmi élet az állatvilágban. (Kolozsvár, 1908)
A rögzíthetőség és a fösthetőség különbözősége, mint az élettani állapot változásainak jele az idegrendszerben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1908. jún. 15.; megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1908)
őserdők. (Bp., 1909)
A darwinizmus bírálata és a társadalomtan. (Bp., 1910)
A faj egészségtana. (Bp., 1912)
A szocializmus az emberi továbbfejlődés szempontjából. (Bp., 1913)
Fajegészségügy és fajegészségtan. (Bp., 1914)
A háború biológiája. (Bp., 1915).
Irodalom
Irod.: Farkas Béla: Stefan von Apathy. (Rivista di Biologica, Roma, 1923)
Győrffy István: A. I. búcsúztatója. (Szeged, 1924)
Kiss Ferenc: Stephan von Apáthy als Neurolog. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956)
Kolosváry Gábor: A. I. (Szeged, 1956)
Bolgár Ferenc: A. I., a magyar biológia egyik úttörője. (Természettudományi Közlöny, 1958)
Kolosváry Gábor: A. I. és Juhász Gyula. (Tiszatáj, 1958)
A. I. és munkássága. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár fennállásának 10. évfordulójára rendezett előadások. (Bp., 1962)
Lukács Dezső: A. I. emlékezete, halálának 50. évfordulóján. (Állattani Közlemények, 1973)
Lambrecht Miklós: A. I. és a kolozsvári Állattani Intézet újjászervezése. (Évfordulók a műszaki és a természettudományokban, 1984)
Kiszely György: A. I. (Orvosi Hetilap, 1988. 40.)
Zallár Andor: Tekintélyt adott a nemzetnek. 125 éve született A. I. (Magyar Nemzet, 1988. 2.)
Benedeczky István: A. I. a tudós és a hazafi. (Bp., 1995)
Kardos István: A magyar biológia úttörője. A. I. (Ezredvég, 1998)
Nagy Nándor: A. I.-ról és a Kolozsvári Állattani Intézetről. (Collegium Biologicum, 1998)
Kapronczay Károly: A. I. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
Gaál István: A. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
