Angyal Armand
ügyvéd, zeneszerző, rendőrkapitány
Engel Armand
Született: 1853. november 3. Eszterháza, Sopron vármegye
Meghalt: 1931. április 9. Győr
Család
Apja hercegi uradalmi gazdatiszt volt.
Iskola
A győri bencés gimnáziumban éretts. (1871), a győri jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1878); zeneszerzést Konti Józseftől tanult.
Életút
A Rába-szabályozó Társaság jegyzője (1878), a Tóközi járás segéd- és szolgabírója (1879–1883), a Sokorói járás főszolgabírója (1883–1888), Győr város rendőrfőkapitánya (1888–1919), nyugdíjba vonulása után ügyvédként dolgozott (1919-től).
Az általa alapított Dunántúli Dalos Szövetség (1888-tól) és a Győri Ének- és Zeneegylet elnöke (1891–1912).
Joghallgató korában a Jogász-Dalkör karnagya. Több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt; színműveket, verseket zenésített meg (1874-től). Megzenésítette Lisznyai Kálmán Palócdalok, Petőfi Sándor Száz alakban és Az én szerelmem c. versét. A győri köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.
Elismertség
A Szent István Akadémia alapító r. tagja (1915). A Magyar Zenészek Országos Egyesülete társelnöke. A Kisfaludy Irodalmi Kör alelnöke, tb. elnöke (1921–1931).
Elismerés
Király-díj (Népdalegyveleg c. művéért, 1899), Szt. Gergely-lovagkereszt.
Szerkesztés
A Magyar Lant c. lap alapító szerkesztője (Kontor Elekkel, Vajda Emillel, 1901–1905). Zenei írásai a fentin kívül elsősorban a Zenevilágban (1907-től), egyéb, a közbiztonsággal és a rendőrséggel kapcsolatos dolgozatai a Győri Hírlapban (1893–1911), a Rendőri Lapokban (1895–1897) és a Rendőrségi Lapokban jelentek meg (1916–1917).
Főbb művei
F. m.: operái: Buda halála; Harjadál halála; A költő álma. (bemutató: Sopron, 1895)
Névtelen; Tündér Ilona; Vihar. (Shakespeare után, bemutató: Sopron és Győr)
Zrínyi. (bemutató: Sopron, 1905)
operettei: A felsülés. (Mozart: Cosi fan tutte c. műve után saját szöveggel)
A fogadás. Szöveg G. Bíró Zoltán. (felújítás: Győr, 1990)
A kikapós nagybácsi. Szöveg Polgár Károly. (bemutató: Pozsony, 1918)
A kis bóbitás. Szöveg Benedek György, Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1901)
Komédiás király. (Dumas Kaenje után, bemutató: Pozsony, Győr és Sopron)
A költő álma. (bemutató: Debrecen, 1889; felújítás: Sopron, 1905)
Milánói boszorkányok; Csákvér; Északsarkon; Varázsszerelem; egyéb zeneművei: Népdalegyveleg. (Temesvár, 1899)
Magyar ábránd. Nagyzenekarra. (Bern, 1903; előadó: Bp.-i Nemzeti Zenede)
színművei: Bölcsődal. Dramolett. Szöveg Sziklay János. (bemutató: Győr, 1894; felújítás: bp.-i Magyar Színház, 1898)
Az áruló. Népszínmű. Szöveg Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1903). F. m.: könyve: Dalalbum. 1–3. (H. és é. n.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
