Ángyán Béla, 1910-től vörösberényi
orvos, belgyógyász
Született: 1849. június 17. Szentistván, Veszprém vármegye
Meghalt: 1920. január 1. Balatonfüred, Zala vármegye
Temetés: 1920. január 5. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Ángyán Mihály (1802–1857) református lelkész, Soós Julianna. F: 1884-től hohenaui Zettner Aranka (1862–1940). Fia: Ángyán Béla (1885–1959) politikus, zeneszerző, Ángyán János (1886–1969) orvos, belgyógyász, Ángyán Géza (1890–1936) cs. és kir. udvari titkár, huszár főhadnagy és tordai Drasche-Lázár Alfrédné Ángyán Aranka.
Iskola
Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte, majd két évig a pápai református teológiai akadémia hallgatója (1868–1870). A budapesti tudományegyetemen orvostudori (1876) és sebészi okl. (1877), a belbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885).
Életút
A budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1876–1877), egy. tanársegéde (1877–1887) és magántanára (1885–1887), c. ny. rk. tanára (1894-től). A Fővárosi Közkórház Heveny Fertőző Betegségek Osztályának orvosa (1885–1887), főorvosa (1887–1889), a budapesti Szent Rókus Kórház Belgyógyászati Osztályának főorvosa (1889–1910), a budapesti kórházak igazgató főorvosa (1910-től).
Járványok kóroktanával, elsősorban különböző fertőző betegségekkel (pl. kolera) és az influenza gyógyításával foglalkozott. A konyhasó tartamú infúziós terápia magyarországi bevezetője, a kolera ún. hipodermoklízissel történő kezelésével nemzetközi hírnévre tett szert. Az elsők között vizsgálta az influenzát, annak járványos jellegét ő írta le először a magyar szakirodalomban.
Elismertség
A Budapesti Orvosi Egyesület másodtitkára (1888–1889), titkára (1889-től). A Közkórházi Orvos Társulat, az Állami Munkásbiztosító orvosi tanácsának elnöke, a Balneológiai Egyesület alelnöke.
Szerkesztés
A Budapesti Orvosi Egyesület Évkönyvének szerkesztője (1887–1891), a Budapesti Orvosi Ujság alapító szerkesztője (Schuschny Henrikkel, 1903-tól).
Főbb művei
F. m.: A bolygó ideg – vagus – hűdésének esetei. (Orvosi Hetilap, 1884)
Adatok a pseudoleucoemia ok- és gyógytanához. (Orvosi Hetilap, 1885)
A cholera gyógyításáról. (Bp., 1886), A tömeges bélbeöntések és a bőralatti infusio értéke a cholera gyógytanában. (Orvosi Hetilap, 1887)
A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1890-iki évkönyve. Összeáll. (Bp., 1890)
Az influenzáról. (Orvosi Hetilap, 1890)
A cholera indica kór- és gyógytana. (Bp., 1891)
A croupos tüdőgyulladás kezelése creosotallal. (Budapesti Orvosi Ujság, 1903)
A gyomorsüllyedés, gastroptosis. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904).
Irodalom
Irod.: Á. B. (Orvosi Hetilap, 1984. 34.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
