Aujeszky László
meteorológus
Született: 1903. augusztus 23. Budapest
Meghalt: 1978. december 7. Budapest
Család
Sz: Aujeszky Aladár (1869–1933) orvos, állatorvos, bakteriológus, Megyeri Karolina.
Iskola
A budapesti állami gyakorlógimnáziumban éretts. (1921), a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. (1926), az időprognózis fizikai módszere tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1937), a fizikai tudományok kandidátusa (1953), a földtudományok doktora (1971).
Életút
Az Országos Meteorológiai Intézet Prognózis Osztálya, ill. 1951-től a Központi Előrejelző Osztály meteorológusa, tud. munkatársa (1927–1953), osztályvezető főmunkatársa (1953–1963); közben az intézet mb., majd h. igazgatója (1944–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK magántanára (1937–1952).
A Magyar Agrártudományi Egyetemen és a BME Hadmérnöki Karán a meteorológia előadó tanára.
Légkörfizikai kutatásokkal, meteorológiai energetikával foglalkozott. Az időjárás-előrejelzés magyarországi korszerűsítője és egzakt fizikai alapokra helyezője. Meghonosította az ún. bergeni iskola légtömeg- és frontanalízisre épülő előrejelzési módszereit, megalapozta az időjárási folyamatok háromdimenziós szemléletét. A II. világháború utáni új meteorológiai világegyezmény aláírója (Washington, 1945). A meteorológiatudományt népszerűsítő tevékenysége igen jelentős.
Elismertség
A Magyar Meteorológiai Társaság főtitkára. A TIT másodtitkára.
Elismerés
Hegyfoky Kabos-emlékérem (1946), Steiner Lajos-emlékérem (1961 és 1963).
Szerkesztés
Az Időjárás c. folyóirat szerkesztője (1948–1951), a Természettudományi Közlöny társszerkesztője. Tudománynépszerűsítő cikkei a Természettudományi Közlönyben (1928–1967), az Egészségben (1929–1943), a Természettudományban (1947), Az Erdőben (1961–1966) és az Élővilágban jelentek meg (1962–1964).
Főbb művei
F. m.: Védekezés az időjárási károk ellen. (Az Időjárás, 1930)
A sztratoszféra. (Az Időjárás, 1934)
Időjelzések készítése hiányos hírszolgálati viszonyok között. (Az Időjárás, 1939)
Meteorológiai tényezők szerepe a piackutatásban. (Az Időjárás, 1939)
Új fogalmak a meteorológiában. (Az Időjárás, 1942)
Jégesőgyakoriság és valószínűség Magyarországon. (Bp., 1946)
A városrendezési meteorológia alapelvei. (Bp., 1946)
Mezőgazdasági meteorológia. Béll Bélával, Berényi Dénessel. (Bp., 1951)
Természetes és mesterséges eső. Dési Frigyessel. (Bp., 1954)
Az időjárás előrejelzése. Ozorai Zoltánnal. (Bp., 1954)
A harmatképződés előrejelzése. (Az Időjárás, 1956)
Az időjárás és a mindennapi élet. (Bp., 1956)
A légkör fizikája. Monográfia. (Bp., 1957)
A felhők világa. (Bp., 1958)
Értsük meg az időjárást. (Bp., 1960)
Hogyan készül az időjárásjelentés? (Bp., 1960)
A korszerű időprognosztika földrajzi vonatkozásai. (Földrajzi Közlemények, 1961)
A talajmenti csapadékok hidrometeorológiája. (Hidrológiai Közlöny, 1961)
A talajpusztulás szempontjából veszedelmes szinoptikai folyamatok időbeli és területi eloszlása Magyarországon. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
A levegőszennyezések ellen való küzdelem meteorológiai alapjai. (Ipari energiagazdálkodás, 1964)
Budapest zivataros felhőszakadásai 1871 óta. (Hidrológiai Közlöny, 1965)
Energetikai meteorológia. (Energia és atomtechnika, 1968)
A hajózás időjárásprognosztikai problémái. (Közlekedéstudományi Szemle, 1969)
Kísérlet a légkör meteorológiailag mobilizálódó energiakészletének megbecsülésére. (Bp., 1970).
Irodalom
Irod.: Béll Béla: A. L. Művei bibliográfiájával. (Az Időjárás, 1979).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
