Antal István, vitéz

Született: 1896. február 18. Kenderes, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1975. szeptember 5. Budapest

Család

Sz: Antal Lajos, Fazekas Julianna. Testvére: Antal Lajos (1902–1973) orvos, humánbiológus.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1920), bírói és ügyvédi szakvizsgát tett.

Életút

Az I. vh.-ban gyalogos hadnagyként az olasz fronton szolgált. Egyetemi tanulmányai idején az Egyetemi Kör elnöke (1918), a jobboldali nemzeti Piros–Fehér–Zöld Blokk alapító elnöke (1918–1919), a Tanácsköztársaság alatt Szegeden Gömbös Gyula beosztottjaként, majd az ellenforradalmi kormány miniszterelnökségén dolgozott (1919. márc.–aug.). A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének alapító tagja és első elnöke (1920). Tanulmányai befejezése után Bp.-en ügyvédi irodát nyitott (1920), egyúttal az Országos Központi Hitelszövetkezet munkatársa, a hitelszövetkezeti mozgalom hivatalos lapja, a Magyar Szövetkezés felelős szerkesztője (1920–1934). A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt) tagja (1923–1928), majd minisztertanácsosi rangban a Miniszterelnökségi Sajtóosztály vezetőjeként (1932–1935), ill. igazságügyminisztériumi államtitkárként (1935. ápr. 17.–1936. nov. 2.) Gömbös Gyula belső munkatársi köréhez tartozott; részt vett az 1934. márc. 17-i római jegyzőkönyvek aláírásához vezető tárgyalásokon. A Nemzeti Egység Pártja, ill. a Magyar Élet Pártja ogy.-i képviselője (Jászberényi, ill. Pápai választókerület, 1935–1944). Második igazságügyminisztériumi államtitkársága idején (1938. ápr. 2.–1942. ápr. 17.) jelentős szerepet játszott a zsidótörvények, az új választójogi és sajtótörvény kidolgozásában és parlamenti elfogadtatásában. A Nemzetvédelmi Propagandahivatal vezetésével megbízott tárca nélküli minisztereként (1942. ápr. 17.–1944. aug. 29.) a „nemzetnevelés” előmozdítása érdekében egy ún. írói tanácsot létesített, az ő ötlete volt a lillafüredi írótalálkozó is. Igazságügy-, s egyúttal vallás- és közoktatásügyi miniszter (1944. márc. 22.–1944. aug. 29.). Szálasi hatalomátvétele után a németek egy időre letartóztatták. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte (1946. ápr. 5.), amit Tildy Zoltán köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglani börtönre változtatott. 1960-ban szabadult, s haláláig Bp.-en élt.

Elismertség

A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége ügyvezető titkára, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége társelnöke, az egyesített bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság, valamint az Országos Irodalmi Tanács tagja.

Szerkesztés

A hitelszövetkezeti mozgalom hivatalos lapja, a Magyar Szövetkezés felelős szerkesztője (1920–1934). Politikai írásai – többek között – az Egyetemi Lapok (1918-tól), a Magyar Szemle (1927-től), a Szózat és a Budapesti Hírlap hasábjain jelentek meg (1933-tól).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013