Azary Ákos
orvos, sebész, állatorvos
Született: 1850. április 27. Verbiás, Bereg vármegye
Meghalt: 1888. július 20. Szob
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvostudori és sebészi okl. (1874), az állategészségügyi rendészet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1886).
Életút
A budapesti tudományegyetem Gyógy- és Kórtani Intézetének gyakornoka (1873–1874), egy. tanársegéde (1874–1878), majd mint főorvos részt vett a boszniai hadjáratban (Bosznia-Hercegovina okkupációja, 1878). A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium ösztöndíjával (1879–1880), ill. a budapesti tudományegyetem Schordann-ösztöndíjával Berlinben, Münchenben és Alfort-ban (Párizs mellett) állatorvosi tanulmányokat folytatott (1880–1881). A budapesti Állatorvosi Intézetben a belgyógyászat előadó tanára (1881–1882), a belgyógyászat és járványtan ny. r. tanára és az állatorvosi rendészet és hússzemle előadója (1882–1888).
A budapesti tudományegyetem magántanára (1886–1888). A mezőhegyesi ménesparancsnokság állatorvosa (1881-től).
Állatorvosként elsősorban a sertések központi idegrendszerének tuberkulózisával, juhok, ökrök és baromfik betegségeivel, ill. az anthrax elleni védőoltásokkal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozott. 1885-ben részletes javaslatot dolgozott ki az Állatorvosi Tanintézet újjászervezésére, a modern magyarországi állatorvosképzés kidolgozója.
Emlékezet
Szobra (Azary Ákos-emlékszobor, bronz mellszobor, Telcs Ede alkotása, leleplezési ünnepség: Budapest, Állatorvosi Főiskola parkja, 1905. szept. 3.) az első magyar állatorvosi szobor.
Szerkesztés
A Veterinarius c. folyóirat szerkesztője (1882–1884). Írásai Magyarországon elsősorban az Orvosi Hetilapban (1876–1881) és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1877–1878).
Főbb művei
F. m.: Előadások az idegrendszer betegségeiről. Tartotta a Salpetriére Kórházban Charcot, J. M. Összegyűjté és közlé Bourneville. A 2. kiad. után ford. (Bp., 1875)
Kórbonctani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. (Bp., 1876)
A háziállatok részletes kór- és gyógytana. I. Vizsgálati módszertan és előkészítés a kórodára. (Bp., 1888)
Az 1888. évi VII. tcz. az állategészségügy rendezéséről. Jelzetekkel, utasításokkal és magyarázatokkal ellátta. (Bp., 1888).
Irodalom
Irod.: A. Á. (Orvosi Hetilap, 1888. 32.)
A. Á. (Egyetértés, 1888. 32.)
A. Á. (Természettudományi Közlöny, 1889)
Liebermann Leo: A. Á. emlékezete. (Veterinarius, 1891)
Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. (Bp., 1896)
Hutÿra Ferenc: A. Á. (Állatorvosok Lapja, 1905)
Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. 1787– 1937. (Bp., 1941).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
