Asbóth Oszkár, hegyfoki és nemeskéri
nyelvész, szlavista
Született: 1852. augusztus 10. Újarad, Temesi bánság
Meghalt: 1920. augusztus 24. Budapest
Család
Nagyapja: Asbóth János (1782–1823) mezőgazda, a keszthelyi Georgicon ig.-ja. Testvére: Asbóth Emil (1854–1935) gépészmérnök.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen (1871–1872), a lipcsei (1872–1873), a berlini (1873–1874), a göttingeni egyetemeken tanult (1874– 1875), a göttingeni egyetemen bölcsészdoktori okl. (1875), szláv nyelvek és irodalmak tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1907.; kizárták: 1919. dec. 2.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen a szláv nyelvek és irodalmak magántanára (1880–1881), a szláv nyelvészet h. tanára (1881–1885), ny. rk. tanára (1885–1892), ny. r. tanára (1892–1919); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1908–1909 és 1919. márc.–júl.). A Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt állását vesztette és az MTA tagjai közül is kizárták (1919). Oroszországban járt hosszabb tanulmányúton (1882, 1889). A Budapesti Kereskedelmi Akadémián a német nyelv (1881–1893), a keleti kereskedelmi tanfolyamon a szerb és a bolgár nyelv előadó tanára (1893–1919).
A magyarországi szlavisztika, ill. a russzisztika megalapítója, első tudományos művelője, elsőként kutatta tudományos alapon a magyar nyelv szláv jövevényszavait. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző keleti szláv nyelvek hangsúlyviszonyainak tisztázása és a magyarországi szláv nyelvjárások kutatása terén.
Szerkesztés
A Nyelvtudomány c. lap szerkesztője (1906–1919). A Magyarországi szláv nyelvjárások c. sorozat szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Die Umwandlung der Themen im Lateinischen. Eine sprachwissenschaftliche Untersuchung. Egy. doktori értek. (Göttingen, 1875)
Szlávság a magyar keresztény terminológiában. (Bp., 1884)
Rövid gyakorlati orosz nyelvtan. (Bp., 1888)
Kurze russische Grammatik. (Leipzig, 1889; 5. bőv. kiad. 1915)
Russische Chrestomathie für Anfänger. (Leipzig, 1890; 2. bőv. kiad. 1903)
A hangsúly a szláv nyelvekben. (Bp., 1891)
A szláv szók a magyar nyelvben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1893. ápr. 10.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 16. köt. 3. Bp., 1893; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1893)
Venäjän kielioppi. (Helsinki, 1897)
A magyar nyelvbe került szláv szók átvételének helye és kora. (Bp., 1900)
A magyar nyelv árja és kaukázusi elemei. (Nyelvtudományi Közlemények, 1903)
Refleksz szlov trut-trit i tlut-tlit v madjarszkih zaimsztvovanyijah iz szlavjanszkago jazika. (Szanktpetyerburg, 1906)
Szláv jövevényszavaink. I. Bevezetés és a különböző rétegek kérdése. (Bp., 1907)
A j > gy változás a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1908. márc. 23.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 20. köt. 10. Bp., 1908; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, Bp., 1908).
Irodalom
Irod.: Alföldi Mihály: A. O. (Magyar Nyelvőr, 1920)
Angyal Endre: A. O. (Magyar Nyelvőr, 1952)
Bihari József: A. O. néhány nyelvészeti megjegyzése. (Eger, 1964)
Sebjanic, Franc: Slovenska pisma madzarskega slavista Oskarja Asbótha. (Muraszombat, 1964)
Angyal Endre: Oskár Asbóth und die slowenische Gelehrtenwelt. (Studia Slavica, 1967)
Bihari József–H. Tóth Imre: A. O. orosz tudósokhoz írt levelei. (Eger, 1970)
H. Tóth Imre: A magyar–orosz tudományos kapcsolatok történetéből. (Magyar Nyelv, 1972)
Petrus, Pavel: Z korespondencie Oszkára Asbótha s Jozefom Skultétym a Svetozarem Hurbanom Vajanskym. (Turócszentmárton, 1974)
H. Tóth Imre: A. O. kapcsolata bolgár nyelvészekkel. (Magyar Nyelv, 1976)
Póth István: Hundert Jahre Slawistik in Ungarn. 1849–1945. (Hungaro–Slavica. Bp., 1978)
Kiss Lajos: A. O. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
