Asztalos Sándor
zenekritikus, költő, esztéta
Született: 1919. október 15. Tiszalök
Meghalt: 1970. május 25. Budapest
Iskola
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1944), az ELTE BTK-n zeneesztétikából doktorált (1950).
Életút
A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Filozófia Tanszék tanársegéde és Debrecen város ún. kultúrtanácsnoka (1945– 1950), a Népművelési Minisztérium Zenei Osztálya vezetőjeként (1950–1951) nem engedélyezte Bartók Béla és más „avantgárd” zeneszerzők bemutatását. A Magyar Nemzet kulturális rovatvezetője (1951–1958), a Muzsika szerkesztője (1958–1970).
Elismerés
József Attila-díj (a Szabad életünk törvénye c. költeményéért, 1952).
Főbb művei
F. m.: A debreceni kollégiumi kórus hangversenyei. (Debrecen, 1947)
A szabadságharc fővárosa, Debrecen. Többekkel. (Debrecen, 1948)
Ötágú csillag. Versek. Többekkel. (Debrecen, 1948)
Szabad életünk törvénye. Költemény. (Bp., 1950)
Mitra. Költemény. (Bp., 1950)
Winkler Dezső, Kossuth-díjas mérnök. (Bp., 1951)
Az élet hőse. Versciklus. (Bp., 1953)
Musiklivet i Ungern. (Stockholm, 1968)
Útinapló. (Bp., 1968).
Irodalom
Irod.: Koczogh Ákos: Búcsú A. S.-tól. (Muzsika 1970)
Raics István: Gyászbeszéd. (Muzsika, 1970)
Gábor István: Megrendelt poéma. (Magyar Nemzet jubileumi emlékkönyv. Bp., 1988).
Megjegyzések
Díjasok és kitüntetettek adattára. (Kaposvár, 1984) adatai összekeverve Asztalos Sándor író (1890–1959) adataival!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
