Andrássy Tivadar, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.
politikus, nagybirtokos, műgyűjtő
Született: 1857. július 10. Párizs
Meghalt: 1905. május 13. Budapest
Család
Sz: Andrássy Gyula, id. gr. (1823–1890) politikus, miniszterelnök, az MTA tagja, Kendeffy Katalin gr. (1830–1896). Testvére: Andrássy Gyula, ifj. gr. (1860–1929) politikus, nagybirtokos, történetíró, az MTA tagja és Andrássy Ilona (1858–1952). ifj. gr. Batthyány Lajos (1860–1951) fiumei kormányzó, Győr vm. főispánja felesége. F: 1885-től Zichy Eleonóra gr. (1867–1945). Halála után testvére, ifj. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere nevelte fel négy leányát: Andrássy Katinkát (1892–1985), Andrássy Ilonát (1886–1967), Andrássy Borbálát (1890–1968) és Andrássy Klárát (1898–1941).
Iskola
Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Az MTA tagja (ig.: 1894. máj. 3.).
Életút
Tanulmányai idején, Bécsben részt vett a magyar ifjúsági egyleti mozgalmakban, a boszniai okkupáció idején huszár segédtiszt. Hazatérése után a Szabadelvű Párt tagja és országgyűlési képviselője (Tőketerebesi választókerület, 1881–1905), a Képviselőház második (1890–1893), majd első alelnöke (1893–1896), ill. az összeférhetetlenségi bizottság elnöke (1896–1898). A Bánffy- kormányzat elleni obstrukciót megtörni kívánó, a parlamentarizmus szabályait felrúgó Tisza-féle törvényjavaslatot (az ún. Lex Tisza) követően 31 társával együtt elhagyta a Szabadelvű Pártot (1898. dec.), de Széll Kálmán miniszterelnök kinevezésekor visszatért (1899. febr.). A zsebkendőszavazás után (1904. nov. 18.) ismét kilépett, s az 1905. jan.–febr.-i választásokon már a disszidensek képviseletében szerzett mandátumot. Választási körútján megbetegedett, s az ebből eredő tüdőgyulladásban halt meg.
Műkedvelő festőként elsősorban naturalista tájképeket készített. Tőketerebesi kastélya művészek találkozóhelye volt, a magyar képzőművészet ügyében a parlamentben is többször felszólalt. Munkáiból a bp.-i Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek (1907).
Elismertség
Az Országos Képzőművészeti Társulat (1891–1905), a Vígszínház igazgatóságának elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tanácsa és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja.
Irodalom
Irod.: Ifj. Ábrányi Kornél: A. T. életéből. (Ország–Világ, 1905)
Marikovszky György: A. T. gr. (Vasárnapi Ujság, 1905)
Néhai A. T. gr. festményeinek kiállítása a városligeti Műcsarnokban. (Bp., 1907)
Mikszáth Kálmán: A. T. grófról. (Vasárnapi Ujság, 1907)
A. T. (Művészet, 1907)
Rózsa Miklós: A. T. képei. (A Hét, 1907)
Malonyay Dezső: A. T. művészete. (Budapesti Hírlap, 1907. 113.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
