Antall József, ifj.

Született: 1932. április 8. Pestújhely
Meghalt: 1993. december 12. Budapest

Család

Sz: Antall József, id. (1896–1974) politikus, Szűcs Irén (1905–1991). Anyai nagyapja Szűcs István a pestújhelyi iskola, r. k. templom és kaszinó egyik megalapítója. Testvére: Héjj Lászlóné Antall Edit, a MÉM Információs Intézet csoportvezetője. F: Fülepp Klára. Fia: Antall György (1961–) ügyvéd és Antall Péter Pál (1964–) fotóművész.

Iskola

A bp.-i Ady Endre Gimnáziumban – korábban bp.-i Piarista Gimnázium – éretts. (1950), az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos tanári okl. (1954), kiegészítő tagozatán levéltáros okl. (1954), a BTK-n magyar szakos tanári okl. (1957), könyvtáros okl. szerzett (1962), muzeológus vizsgát tett (1962), történelemből doktorált (1969).

Életút

A Magyar Országos Levéltár (1954. júl. 15.–1955. júl. 31.), a Pedagógiai Tudományos Intézet tud. munkatársa (1955. aug.–nov.), a bp.-i Eötvös József Gimnázium (1955. nov.–1957. márc.), a bp.-i Toldy Ferenc Gimnázium és a Kandó Kálmán Technikum tanára (1957–1959). A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa (1960. febr.–1962. júl. 15.), a bp.-i II. ker.-i Tanács Oktatási Osztályának munkatársa (1962. aug.–1964. okt.). A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1968-tól Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tud. főmunkatársa (1964. okt.–nov.), mb. igazgatóhelyettese, ill. a könyvtár és levéltár igazgatója (1964. nov.–1967. jún.), mb. főigazgatója (1967. jún.–1984), főigazgatója (1984–1990).

Részt vett az FKgP újjászervezésében (1988), a szervezetté alakult MDF alapító tagja (1988. szept.), az Ellenzéki Kerekasztal, ill. a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon az MDF egyik fődelegátusa (1989). Az MDF elnöke (1989. okt.–1993. dec.), a párt ogy.-i képviselője (Bp.-i területi lista, 1990–1993) és frakcióvezetője (1990. máj. 2.–máj. 23.). Az MDF választási győzelme után az FKgP és a KDNP bevonásával létrejött koalíciós kormány miniszterelnöke (1990. máj. 23.–1993. dec. 12.). Nevéhez fűződik a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ vezetőjével megkötött ún. Antall–Tölgyesi-paktum (a kétharmados törvények számának jelentős csökkentése fejében az SZDSZ jelölhette a köztársasági elnököt), amellyel az ország stabil kormányzását kívánta biztosítani. Hivatali ideje alatt kialakult és megszilárdult a magyar demokratikus politikai intézményrendszer, a szovjet csapatok kivonásával, a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásával megszűnt az ország függősége a Szovjetuniótól, az Európa Tanácsi tagság és a társulás az Európai Közösségekhez elindította az európai integrációs rendszerekhez való csatlakozás folyamatát.

Történészként a magyar polgári átalakulás politikai, eszmetörténeti, művelődéstörténeti és orvostörténeti vonatkozásaival fogl. Elsősorban br. Eötvös József, Trefort Ágoston, ill. Imre Sándor életművét vizsgálta. Orvostörténészként az ún. pesti orvosi iskola képviselőinek – Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor, Semmelweis Ignác, Korányi Frigyes és Korányi Sándor – tevékenységét kutatta. Az orvostörténeti múzeum gyűjteményi rendjének és a magyarországi orvostörténeti kutatóhálózatnak kialakítója: egy tudományszakon belül, egy gyűjteményi rendszerben egyesítette a tárgyi, a könyvtári és a levéltári egységeket, kialakította ennek országos múzeumi hálózatát. Nevéhez fűződik az orvostörténeti múzeum részét képező Budavári Arany Sas Patikamúzeum (1974), az Ernyei József Gyógyszertörténeti Könyvtár felállítása (1980); a nagykállói Korányi Frigyes és Korányi Sándor Emlékmúzeum (1977) és a kőszegi Patikamúzeum megszervezése (1980). Jelentős szerepet játszott az orvos- és gyógyszerész- történelem egyetemi oktatásának megszervezésében (1983). A Nemzetközi Orvostörténelmi (1974) és a Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Kongresszus Bp.-en tartott tudományos konferenciájának szervező főtitkára (1981).

Emlékezet

Emlékére a Magyar Piarista Diákszövetség Antall József-díjat alapított (kiemelkedő munkát végző egykori diákok vehetik át a névadó születésének évfordulóján, 1994-től). A család által alapított Antall József-emlékdíjat az Ünnepi Könyvhét kapcsán kapja egy-egy kiadvány szerzője (1996-tól). Az MDF Lakitelek Munkacsoportja Antall József-emlékérmet alapított, az MDF jelenlegi vezetése Antall József-alapítványt hozott létre. Az emlékére alakult Antall József Baráti Társaság évente évkönyveket ad ki. Halálának 10. évfordulóján nemzetközi emlékkonferenciát (2003), születésének 75. évfordulóján kerekasztal-beszélgetést rendeztek (2007). Emlékét továbbá több szobor is őrzi: szülőhelyén (Kirchmayer Károly alkotása, Bp., XV. ker., Pestújhely, felavatták: 2003. dec. 11.); volt munkahelyén (Veres Gábor alkotása a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum parkjában, Bp., I. ker., Apród u., felavatták: 2003. dec. 14.); valamint – többek között – Mányon (Domonkos Béla alkotása, 1996-tól); Miskolcon (bronz portré, Jószay Zsolt alkotása, a róla elnevezett téren, felavatták: 2003. dec. 5-én). Az első külföldi Antall-szobrot Horvátországban állították fel (Zágrábban, 2002-ben; szintén itt utca és emléktábla is őrzi emlékét, 1998-tól).

Elismertség

Az MTA Művelődéstörténeti Bizottság, a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottság tagja (1980-tól), az Orvostörténeti Albizottság elnöke. A Magyar Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja (1967–1968), titkára (1968–1972), főtitkára (1972–1982), ügyvezető elnöke (1982–1993). Az Országos Múzeumi Tanács főtitkára (1980–1985). A Nemzetközi Orvostörténeti és Gyógyszertörténeti Akadémia tagja, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke (1990–1993). A Nemzetközi Pantheon Biz. főtitkára (1974–1976). Az NDK, a Lengyel, a Bolgár, a Csehszlovák, a Finn Orvostörténeti Társaság tb. tagja. Az Emberi Jogok Magyar Ligája bp.-i tagozatának egyik megalapítója (1989), az Európa Mozgalom alelnöke (1989–1993), Magyar Tanácsának tb. elnöke (1990–1993), az Európai Demokrata Unió alelnöke (1990–1993).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1982). Semmelweis Ignác-díj, Zsámboky János-emlékérem, Weszprémi István-emlékérem (1971), Móra Ferenc-emlékérem (1972), Ernyey József-emlékérem (1981), Teleki Pál-díj (1991), Schuman-díj (1991), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1996), Szent Adalbert-díj (posztumusz, 1996).

Szerkesztés

Az Orvostörténeti Közlemények szerkesztője (1966–1968), főszerkesztője (1968–1990).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013