Arató Endre
történész
Arnstein
Született: 1921. november 8. Budapest
Meghalt: 1977. augusztus 30. Budapest
Temetés: 1977. szeptember 7. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Zsidó családból származott. Sz: Arnstein Lajos kiskereskedő, Weiss Terézia. Gyermekkorát Komáromban töltötte. F: Arató Endréné Rosenfeld Éva (1925–) pedagógus, főisk. docens.
Iskola
Komáromban éretts. (1940), tanítói képesítést szerzett (1942), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–magyar– szlovák szakon tanult (1945–1948), bölcsészdoktori okl. szerzett (1948), a történelemtudományok kandidátusa (1956), doktora (1970). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.).
Életút
A II. vh. idején munkaszolgálatos (1942 ősze–1945 tavasza), majd a mauthauseni és a gunskircheni koncentrációs tábor foglya (1945 tavasza). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Nemzetiségi Osztályának vezetője (1948–1951), az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. főmunkatársa (1951–1953), a Szovjetunió és a Népi Demokráciák Osztályának vezetője (1953–1954), az MTA TTI igazgatóhelyettese (1954–1955). Az ELTE Történettudományi Kar, ill. BTK Európai Népi Demokráciák Tanszék egy. docense (1956–1957), a Kelet-Európa Története Tanszék egy. docense (1957–1965), egy. tanára (1965. aug. 1.–1977. aug. 30.). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete külső főmunkatársa (1966–1967).
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban szlovák–, cseh–, ill. csehszlovák–magyar kapcsolatok történetével foglalkozott, később érdeklődése Kelet-Európa 19–20. sz.-i története felé fordult. A magyarországi nemzetiségek történetét vizsgálta, különösképpen a magyar történelem sorsfordító időszakaiban (pl. forradalmak kora, 19. sz.-i polgári fejlődés stb.). Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiai fejlődésük feltárása, a nemzetiségek polgári nemzettudata kialakulásának tanulmányozása terén.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Magyar–Csehszlovák Vegyesbizottság elnöke. Az MTA–TMB Történeti Szakbizottság tagja.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1975). A Komensky Egyetem emlékérme (Pozsony, 1972).
Főbb művei
F. m.: A szlovák értelmiség a forradalom előtt. 1845–1848. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1948)
A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt. 1845–1848. (Századok, 1948; szlovákul: Socialne motivy slovenského národného hniutia v r. 1845–1858. Martin, 1952)
A cseh és a magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben. (Századok, 1952)
A nemzetiségi kérdés története. 1795–1848. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
Csehszlovákia története 1848-ig. Egy. jegyz. (Bp., 1954; 3. átd. kiad. 1957)
A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt. (Századok, 1955)
Csehszlovákia története. 1849–1945. Egy. jegyz. (Bp., 1957; 3. kiad. 1959)
Magyar, cseh és szlovák munkások együttműködése a nagy októbert követő forradalmi fellendülés időszakában. 1917–1920. (Századok, 1959)
A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. 1790–1848. I–II. köt. Kand. értek. is. A mutatókat összeáll. Varga István. (Bp., 1960)
Vengerszkoje obsesztvennoje mnyenyije i nacionalni voprosz v 40-h godah proslogo veka. (Bp., 1960)
Die verschiedenen Formen der nationalen Unterdrückung in Ost-Europa und die Madjarisierung der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. (Studia Historica, 1961)
A magyarországi szlávok és oroszok kapcsolatához a reformkorban. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. Bp., 1961)
Jugoszlávia története. Egy. jegyz. Perényi Józseffel. (Bp., 1961; 2. kiad. 1963; 5. kiad. 1964; 11. kiad. 1976; 14. kiad. 1985; 17. kiad. 1994)
Csehszlovákia története. 1849–1945. Egy. jegyz. (Bp., 1963; 5. kiad. 1964; 12. kiad. 1988; 13. kiad. 1994)
A kelet-európai országok története. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., 1963)
Die ungarische Geschichtsschreibung nach 1945 und ihre Aufgaben. (Jahrbuch für Geschichte der UDSSR und der volkdemokratischen Länder Europas, 1964)
Az 1848. évi elemi oktatásról szóló törvényjavaslat és a magyar nacionalizmus. (Pedagógiai Szemle, 1965)
A Szép Szó csehszlovákiai útja. (Tanulmányok a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp., 1965)
Marx: A nemzetiségi kérdésről. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1965)
A külpolitika hatása a balkáni népek nemzeti-felszabadító mozgalmára a XIX. században. (Századok, 1967)
Die slowakische Schriftsprache und die slavischen Völker in den vierziger Jahren des XIX. Jahrhunderts. (Studia Slavica, 1968)
Az 1868. évi népoktatási törvény és a nemzetiségi politika. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A magyar–csehszlovák viszony ötven éve. 1918–1968. Történeti áttekintés. (Bp., 1969)
Urosevics Daniló: A magyarországi délszlávok története. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1969)
A nemzetfogalom vitája a Szovjetunióban. (Párttörténeti Közlemények, 1969)
A csehszlovák föderáció történeti előzményei. (Valóság, 1970)
A csehszlovákiai magyarok helyzete a felszabadulás után. (Kortárs, 1970)
Kelet-Európa története a 19. század első felében. I–III. köt. Doktori értek. is. (Bp., 1971)
Egykorú demokratikus nézetek az 1848–1849. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról. (Bp., 1971)
Kossuth és a csehszlovák nép. (Kortárs, 1971)
A nemzeti hovatartozás problémája a művelődéstörténetben. (Magyar Pedagógia, 1972)
A magyarországi nemzetiségek polgári nemzeti ideológiájának előzményei a XVIII. században. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1973. dec. 17.)
L’activité des comités mixtes d’historiens travaillant sous la direction de l’Académiedes Sciences de Hongrie. (Acta Historica, 1973)
A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. (Bp., 1975)
Political Differentiation in the Hungarian Population of Czechoslovakia in the Post-World War I Years. (Studia Historica, 1975)
Magyar–szláv kulturális kapcsolatok a 19. század első felében. (Magyar Tudomány, 1975)
Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Elvek és utak. Bp., 1977)
A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. (Bp., 1978)
A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Sajtó alá rend., az utószót írta Niederhauser Emil. (Bp., 1983).
Irodalom
Irod.: E. Fehér Pál: A. E.-től búcsúzva. (Népszabadság, 1977. szept. 4.)
Király Péter: A. E. (Magyar Tudomány, 1978)
Diószegi István: A. E. emlékezete (Századok, 1981)
Diószegi István: Endre Arató. – Diószegi Mária: Bibliographie der Veröffentlichungen von professor Endre Arató. – Kemény G. Gábor: Paralellen der Nationalitätenfrage in Grossbritanien und in Osteuropa im letzten Werk von Endre Arató. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Historica, 1981)
A cseh/szlovákiai magyar irodalmi lexikona. 1918– 1995. Főszerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997; téves születési hely: Komárom!).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
