Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A szlovák értelmiség a forradalom előtt. 1845–1848. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1948)
A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. 1790–1848. I–II. köt. Monográfia és kand. értek. is. A mutatókat összeáll. Varga István. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1960)
A magyarországi szlávok és oroszok kapcsolatához a reformkorban. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Kemény G. Gábor. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
A Szép Szó csehszlovákiai útja. (Tanulmányok a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk. Adamová Zuzana, Rosenbaum Karol és Sziklay László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
A magyar–cseh-szlovák viszony ötven éve. 1918–1968. Történeti áttekintés. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1969)
Urosevics Daniló: A magyarországi délszlávok története. A bevezető tanulmányt írta A. E. (A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége kiadványa. Bp., 1969)
Egykorú demokratikus nézetek az 1848–1849. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1971)
Kelet-Európa története a 19. század első felében. I–III. köt. Doktori értek. is. (Bp., 1971)
A magyarországi nemzetiségek polgári nemzeti ideológiájának előzményei a XVIII. században. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1973. dec. 17.)
A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. [Monográfia.] (Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Elvek és utak. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1977)
A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1978)
A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Sajtó alá rend., az utószót és a Források és irodalom c. fejezetet írta Niederhauser Emil. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1983).

 

F. m.: egyetemi jegyzetei, tankönyvei: A nemzetiségi kérdés története. 1795–1848. Egy. jegyz. (Bp., Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1954)
Csehszlovákia története 1848-ig. Egy. jegyz. (Az európai népi demokratikus országok története 1. Bp., 1954; 2. kiad. 1955)
Csehszlovákia története. 1849–1945. Egy. jegyz. (Bp., Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1957; 2. kiad. 1958; 3. kiad. 1959 és utánnyomások: 1960–1994)
Jugoszlávia története. Egy. jegyz. Perényi Józseffel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1961 és utánnyomások: 1962–1994)
A kelet-európai országok története. Egy. jegyz. Niederhauser Emillel és Perényi Józseffel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1963 és utánnyomások: 1964–1994).

F. m.: tudományos dolgozatai: A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt. 1845–1848. (Századok, 1948. 1-4.; szlovákul: Socialne motivy slovenského národného hniutia v r. 1845–1858. Martin, 1952)
A szlovák munkásmozgalom története Gosiorovsky [Milos] munkáiban. A cseh és a magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben. (Századok, 1952. 3-4.)
A magyarországi nemzetiségek történetének egyes kérdései a reformkorszakban. (Történelemtanítás, 1955. 1.)
A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt. (Századok, 1955. 2.)
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a nemzetiségi kérdés. 1–2. (Történelemtanítás, 1958. 5.–1958. 6.)
Magyar, cseh és szlovák munkások együttműködése a nagy októbert követő forradalmi fellendülés időszakában. 1917–1920. (Századok, 1959. 1.)
Az „arany Prága” szláv intézményeiben. Beszámoló csehszlovákiai tanulmányutamról. – A Stúr-évforduló alkalmából megjelent kiadványokból és a szlovák nemzeti mozgalom néhány problémájáról. (Századok, 1959. 2-4.)
Vengerszkoje obsesztvennoje mnyenyije i nacionalni voprosz v 40-h godah proslogo veka. (Studia Historica, 1960)
Die verschiedenen Formen der nationalen Unterdrückung in Ost-Europa und die Madjarisierung der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. (Studia Historica, 1961)
Die ungarische Geschichtschreibung nach 1945 und ihre Aufgaben. (Jahrbuch für Geschichte der UDSSR und der volkdemokratischen Länder Europas, 1964)
Az 1848. évi elemi oktatásról szóló törvényjavaslat és a magyar nacionalizmus. (Pedagógiai Szemle, 1965. 7-8.)
Der ungarische Nationalismus und die nichtungarischen Völker. 1780–1820. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1966)
Die Bauernbewegungen und der Nationalismus in Ungarn im Frühling und Sommer 1848. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1967)
A külpolitika hatása a balkáni népek nemzeti-felszabadító mozgalmára a XIX. században. (Századok, 1967. 3-4.)
Die slowakische Schriftsprache und die slavischen Völker in den vierziger Jahren des XIX. Jahrhunderts. (Studia Slavica, 1968)
Az Egyesült Szerb Ifjúság – Omladina – tevékenységével foglalkozó tudományos konferenciáról. (Századok, 1968. 3-4.)
A nemzetfogalom vitája a Szovjetunióban. (Párttörténeti Közlemények, 1969. 1.)
Az 1868. évi népoktatási törvény és a nemzetiségi politika. (Pedagógiai Szemle, 1969. 6.)
A csehszlovák föderáció történeti előzményei. (Valóság, 1970. 1.)
A magyar politikai nemzet fogalmának vitája az 1860-as évek országgyűlésein. (Történelmi Szemle, 1970. 3.)
Die Wirkung des Nationalismus auf die Politik der Kräfte der Linken in Österreich und in Ungarn im Frühjahr und im Sommer 1848. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1972)
A nemzeti hovatartozás problémája a művelődéstörténetben. (Magyar Pedagógia, 1972. 3.)
Szümpozion a pozsonyi magyar egyetem magyar tanszékének az ünnepére. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 3.)
Az összehasonlító irodalom és a történetírás kérdéseihez. (Filológiai Közlöny, 1972. 3-4.)
L’activité des comités mixtes d’historiens travaillant sous la direction de l’Académiedes Sciences de Hongrie. (Acta Historica, 1973)
Petőfi és a nemzetiségi kérdés. (Irodalomtörténet, 1973. 1.)
Magyar–csehszlovák demokratikus és munkásmozgalmi kapcsolatok a második világháború előtt. Új adatok az 1937-es esztendő mozgalmaiból. (Párttörténeti Közlemények, 1973. 3.)
Political and Cultural Circumstances of the Hungarians in Bourgeois-Democratic Czechoslovakia. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1974)
Political Differentiation in the Hungarian Population of Czechoslovakia in the Post-World War I Years. (Studia Historica, 1975)
Az 1949. évi júl.-i nemzetiségi törvény és helye Európában. (Kortárs, 1975. 8.)
Magyar–szláv kulturális kapcsolatok a 19. század első felében. (Magyar Tudomány, 1975. 8-9.)
New Motives in the Hungarian Liberal and Conservative National Ideology of the Forties. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1976)
A nemzetiségi kutatások fő irányai és eredményei Csehszlovákiában az utóbbi öt esztendőben. (Párttörténeti Közlemények, 1976. 3.)
The Emergence of the Hungarian Bourgeois Concept of „National-Homeland.” (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1978).

 

F. m.: tudományos beszámolói: A magyar történettudomány helyzetének és feladatainak kérdéséhez a kongresszus tanulságai nyomán. Többekkel. (Századok, 1953. 4.)
Beszámoló a csehszlovák történészek libicei konferenciájáról. Székely Györggyel. (Századok, 1954. 2-3.)
Az új és legújabbkori egyetemes történeti programvita tanulságai. (Felsőoktatási Szemle, 1962. 12.)
A XI. stockholmi Nemzetközi Történész Kongresszus kiadványairól. – A Nemzetközi Szláv Bizottság uppsalai kollokviumáról. (Századok, 1963. 1.)
Beszámoló a Magyar–Csehszlovák Történész Vegyes Bizottság 1963. évi munkájáról és ez évi feladatairól. (Századok, 1964. 1.)
A szlovák kérdés és Közép-Európa az újkori történelemben. Nemzetközi konferencia Pozsonyban, 1970. febr. 11–18. (Századok, 1970. 5-6.)
Szimpozium a jugoszláv területek felszabadító mozgalmairól és felkeléseiről a XVI. századtól az első világháborúig. Belgrád, 1974. márc. 4–6. (Századok, 1974. 2.)
Beszámoló a Magyar–Csehszlovák Történész Vegyes Bizottság 1974. ápr.-i üléséről. (Századok, 1974. 3.)
Beszámoló a kongresszus munkájáról. [A San Franciscó-i XIV. Nemzetközi Történész Kongresszusról.] (Századok, 1976. 3.)
Párbeszéd Helsinki után. A San Franciscó-i XIV. Nemzetközi Történész Kongresszusról. (Magyar Tudomány, 1976. 4-5.).

F. m.: népszerű írásai: Köznevelés 1848-ban. (Valóság, 1948. 3.)
A nemzetiségi ügyosztály munkája elé. (Köznevelés, 1949. 3.)
A nemzetiségi iskolahálózat kiépítésének kérdései. (Köznevelés, 1949. 7.)
A pomázi délszláv kollégium megnyitásához. (Köznevelés, 1950. 5.)
A cseh és a magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben. 1–3. (Fáklya, 1953. 6.–1953. 7-8.–1953. 10-11.)
Csehszlovák–magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867–1890. 1–2. (Fáklya, 1954. 2.–1954. 4.)
Natio hungarica. A nacionalizmus gyökerei Magyarországon. (Népművelés, 1957. 3.)
A nacionalizmus maradványai a felszabadulás után. (Népművelés, 1958. 2.)
Nacionalizmus és az ellenforradalom. (Népművelés, 1958. 3.)
Magyar–csehszlovák kulturális kapcsolatok a két világháború között. (A Hét, 1958. 44.)
Magyarosítási törekvések a XIX. század elején. (Élet és Tudomány, 1958. 50.)
A Volksbund és a Harmadik Birodalom. (Valóság, 1961. 1.)
A történeti problémák sokoldalú elemzéséért. Megjegyzések Molnár Erik Történetszemléletünk nacionalista maradványairól c. cikkéről. (Új Írás, 1963. 3.)
A magyar nemzetfogalom történetéről. (Népszabadság, 1965. febr. 27.)
A marxista nemzetfogalomról. (Népszabadság, 1965. máj. 15.)
Nemzet és haza. 1–8. (Népművelés, 1965. 7.–1966. 2.)
A csehszlovákiai magyarok helyzete a felszabadulás után. (Kortárs, 1970. 11.)
Kossuth és a csehszlovák nép. (Kortárs, 1971. 4.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Surányi Imre: A. E.: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. (Népművelés. 1960. 8.)
Tóth Ede: A. E.: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. (Valóság, 1960. 5.)
Vadász Ferenc: Egy fontos mű a nacioanlizmusról. [A. E.: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. [A. E.: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon.] (Népszabadság, 1960. júl. 22.)
Csatári Dániel: A. E.: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. (Századok, 1962. 5-6.)
Dolmányos István: A. E.: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1962. 4.)
Hamar Kálmán: A. E.: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. (A Hét, 1963. 11.)
Niederhauser Emil: A. E.: Egykorú demokratikus nézetek az 1848–1849. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról. (Magyar Hírlap, 1971. nov. 26.)
Mózes Mihály: A. E.: Kelet-Európa története a 19. század első felében. (Alföld, 1972. 12.)
Szász Zoltán: A polgári átalakulás kora Kelet-Európában. [A. E.: Kelet-Európa története a 19. század első felében.] (Magyar Hírlap, 1972. márc. 18.)
Sziklay László: A. E.: Kelet-Európa története a 19. század első felében. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1972. 3-4.)
Tilkovszky Lóránt: Szabadság és nemzetiség. Arató Endre és Varga János könyveiről. [A. E.: Egykorú demokratikus nézetek az 1848–1849. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról.] (Magyar Nemzet, 1972. jan. 23.)
Závodszky Géza: A. E.: Egykorú demokratikus nézetek az 1848–1849. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról. (Történelemtanítás, 1972. 3.)
Biernaczky Szilárd: A. E.: Kelet-Európa története a 19. század első felében. (Egyetemi Lapok, 1973. 5.)
Dolmányos István: A. E.: Kelet-Európa története a 19. század első felében. (Valóság, 1973. 1.)
Niederhauser Emil: Kelet-Európa története a 19. század első felében. A. E. monográfiája. (Kortárs, 1973. 1.). A. Sajti Enikő: A. E.: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. (Tiszatáj, 1976. 10.)
Gergely András: A nemzetté válás útján. [A. E.: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig.] (Népszabadság, 1976. jún. 17.)
Niederhauser Emil: A. E.: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. (Századok, 1976. 3.)
Ress Imre: A. E.: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. (Magyar Nemzet, 1976. nov. 14.)
Grendel Lajos: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Nő, 1978. 21.)
Kovács Győző: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Új Ifjúság, 1978. 16.)
Kővágó László: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Valóság, 1978. 9.)
Leblancné Kelemen Mária: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Szabolcs-Szatmári Szemle 1978. 4.)
Sági Tóth Tibor: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (A Hét, 1978. 20.)
Varga László: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Századok, 1978. 3.)
Vigh Károly: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. A. E. posztumusz műve. (Magyar Nemzet, 1978. febr. 26.)
Szabolcs Ottó: A. E.: A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. (Történelemtanítás, 1979. 3.)
Szombathy Viktor: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Honismeret, 1979. 4.)
Szvák Gyula: Pártosság és objektivitás. [A. E.: A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában.] (Népszabadság, 1979. jan. 12.)
Varga Zsuzsanna: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Pedagógiai Szemle, 1979. 12.)
Kiss Gy. Csaba: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Tiszatáj, 1980. 1.)
Lőkös István: A. E.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből. 1918–1975. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 4.)
Szarka László: Janus-arcú eszmék. A. E.: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. (Népszabadság, 1983. dec. 22.)
Rózsa Iván: A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában. [A. E. posztumusz könyvéről tíz év múlva.] (E-F Lapok, 1987. 8-9.).

Irod.: családi és egyéb források: Budakeszin, az ottani szanatóriumban, életének 41. évében elhunyt Arnstein Lajos vászonkereskedő. (Komáromi Lapok, 1929. ápr. 9.)
Arató Endre kandidátusi disszertációjának vitája. (Történettudományi Értesítő, 1956. 1-2.)
Palotás Emil: Kelet-Európa története a 19. század első kétharmadában. Beszámoló Arató Endre doktori disszertációjának vitájáról. (Századok, 1973. 4.)
Az Akadémia új levelező tagja. Arató Endre. „Nagy jelentőségűnek tartom, hogy pályámat a magyarországi nemzetiségi kérdés egyik gyakorlati munkásaként kezdhettem el.” (Magyar Tudomány, 1973. 11.)
Elhunyt Arató Endre egyetemi tanár, az MTA l. tagja. (Magyar Hírlap–Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1977. szept. 1.)
E. Fehér Pál: A megértés hirdetői. Arató Endrétől búcsúzva. (Népszabadság, 1977. szept. 4.)
Végső búcsú Arató Endrétől. (Magyar Hírlap–Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1977. szept. 9.)
Búcsú Arató Endre akadémikustól. [Mócsy András, Galántai József és Gosiorovsky Milos gyászbeszéde.] (MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Közleményei, 1978)
Király Péter: Arató Endre. (Magyar Tudomány, 1978. 3.)
Diószegi István: Arató Endre emlékezete. (Századok, 1981. 4.)
Diószegi István: Endre Arató. – Diószegi Mária: Bibliographie der Veröffentlichungen von professor Endre Arató. – Kemény G. Gábor: Paralellen der Nationalitätenfrage in Grossbritanien und in Osteuropa im letzten Werk von Endre Arató. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1981)
Vatascin Péter: Nacionalizmus és nemzeti nihilizmus szirtjei közt… Interjú Miskolczy Ambrus történésszel Arató Endréről. – Megbékítő gondolkodás – 100 éve született Arató Endre történész. (Új Szó, 2021. nov. 13.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. 1918–1995. Főszerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

 

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM41440

https://nntp.hu/person/person.php?personid=10252

https://nevpont.hu/palyakep/arato-endre-a49e9

http://www.nevpont.hu/view/434

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/434