Csathó Kálmán, csíkdelnei
író, rendező
Született: 1881. október 13. Budapest
Meghalt: 1964. február 5. Budapest
Család
Sz: Csathó Ferenc jogász, táblai elnök, Pallay Etel. F: 1911-től Cs. Aczél Ilona (1884–1940) színésznő.
Iskola
A bp.-i tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1904); Berlinben egy évig, utóbb Párizsban hosszabb ideig dramaturgiai és színházrendezési tanulmányokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1933. máj. 19; tagsága megszüntetve: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) segédfogalmazójaként a színházi ügyeknek a Belügyminisztériumból (BM) való átvételét intézte (1906–1909). A Nemzeti Színház rendezője (1909–1919), főrendezője (1919–1924 és 1931–1935), az Unió Színház Üzemi Rt. vagyonfelügyelője (1925–1931), a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház művészeti igazgatója (1940–1941). Írásaiból élt.
A társadalmi problémákat kerülő, könnyed, szórakoztató művei a két vh. között igen népszerűek voltak. Termékeny színpadi szerző volt, darabjainak többsége a táblabíróvilágban játszódik. Több művét francia, lengyel, olasz, svéd és török nyelvre is lefordították, a legtöbb németül és olaszul jelent meg. Mint színházi rendező főként saját darabjait vitte sikerrel színre, de modern magyar szerzők és külföldi klasszikusok darabjainak bemutatásával is sikereket aratott. Emlékezéseiben hiteles képet rajzolt kortársairól és a régi Nemzeti Színházról.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Kisfaludy Társaság (1917-től), a Petőfi Társaság r. tagja (1921-től); a Kisfaludy Társaság másodelnöke (1936–1944). A Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének díszelnöke.
Elismerés
A Magyar Érdemrend tiszti keresztje (1937). Az MTA Péczely-díja (a Földiekkel játszó égi tünemény c. életrajzi regényéért, 1925) és Vojnits-érme (a Te csak pipálj, Ladányi! c. színműve előadásáért, 1927), Corvin-koszorú (1930), Madách-nagydíj (1942).
Főbb művei
F. m.: Te csak pipálj, Ladányi! Egy úri penzió története. Reg. (Bp., 1916; 2. kiad. 1917; 3. kiad. 1920; Milliók Könyve. 4. kiad. 1926; olaszul: Milano, 1929; lengyelül: Warszawa, 1931; film, 1938)
A varjú a toronyórán. (Bp., 1916; 2. kiad. 1917; 4. kiad. 1918; 5. kiad. 1920; 6. kiad. 1923; 8. kiad. 1928; németül: Leipzig, 1938; film, 1938)
Ibolyka. Egy pesti kis leány kalandja. (Bp., 1917; 3. kiad. 1918; 4. kiad. 1927; 6. kiad. 1928)
Most kél a nap. Reg. (Bp., 1917; 3. kiad. Bp., 1918; 7. kiad. 1927; svédül: Göteborg, 1925)
A nők titka. Elb.-ek. (Bp., 1917; 2. kiad. 1918; 3. kiad. 1922)
Blanche, avagy a szegény rokon. Családi történet. (Bp., 1918; 2. kiad. 1919; 3. kiad. 1928)
Juliska néni. Elb.-ek. (Bp., 1918; 2. kiad. 1920; 4. kiad. 1928)
Pókháló. Reg. (Bp., 1920; 3. kiad. 1921; 6. kiad. 1928; film, 1936)
Mikor az öregek fiatalok voltak. (Bp., 1921; 3. kiad. 1928)
A kék táska. Reg. (Bp., 1922; 2. kiad. 1924; 3. kiad. 1928)
Az új rokon. Vígjáték. (Bp., 1922; 4. kiad. 1928; film, 1934)
Földiekkel játszó égi tünemény. Reg. (Bp., 1924; 2. kiad. 1928)
A házasságok az égben köttetnek. Vígjáték. (Bp., 1925; Milliók Könyve. 2. kiad. 1928)
Asszony a bakon. Reg. (Bp., 1927; 2. kiad. 1928)
Mi van a kulisszák mögött? (Bp., 1927)
Miért nem ment hozzá nagymama nagyapához. Elb.-ek. (Magyar Írómesterek. Bp., 1927; 2. kiad. 1928)
Leányok. Reg. (Bp., 1927; 2. kiad. 1928)
Lilla. Színjáték. (Bp., 1928)
Cs. K. munkái. I–XII. köt. (Bp., 1928)
Mindhalálig. Reg. (Bp., 1928)
Felhők lovagja. Reg. (Bp., 1929)
A Katalin-fürdő. Reg. (Bp., 1930)
Matyika színésznő szeretne lenni. Játék. (Bp., 1930)
Az órák ütni kezdtek. Reg. (1–2. kiad. Bp., 1930)
Leányos ház 1931-ben. Elb.-ek. (Magyar regények. 4. Bp., 1931)
Első osztályon. Reg. (Bp., 1932)
Kluger és társa. I–II. köt. Reg. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1933)
Maskara. Reg. (Magyar regények. 30. Bp., 1933)
A szép juhászné. Részlet egy készülő regényből. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1934. jan. 8.)
Az én lányom nem olyan. Vígjáték. (Bp., 1936; film, 1937)
A szép juhászné. Reg. (Bp., 1936)
Ezernyolcszázhuszonöt. Elb.-ek. (Szép könyvek. 2. Bp., 1937)
Barátom, Bálint. Reg. (Új Idők Könyvtára. 10. Bp., 1938)
Fűszer és csemege. Egy régi bolt története. (Bp., 1938; film, 1940)
Szita-utca 25. Reg. (Bp., 1940; 2. kiad. 1943)
Vadászzsákmány. Ha a vadász ír, az író meg vadászik. Vadásztörténetek. Hincz Gyula rajzaival. (Bp., 1940; 2. kiad. 1944)
Divat! – Nem divat! Vázlatok. Hincz Gyula rajzaival. (Bp., 1942)
Családfa. I–II. köt. Reg. (Bp., 1943)
Linának szerencséje akadt. Reg. (Bp., 1944)
Keresztapámék. Elb.-ek. (Bp., 1944)
Ilyennek láttam őket. Régi nemzeti színházi arcképalbum. Visszaemlékezések. (Bp., 1957; 2. kiad. 1960)
Földiekkel játszó égi tünemény. Életrajzi reg. Ill. Benkő Sándor. (Bp., 1958)
A régi Nemzeti Színház. Az Ilyennek láttam őket. Régi nemzeti színházi arcképalbum 2. kötete. Visszaemlékezések. (Bp., 1961)
Tavasztól tavaszig. Egy író vadászemlékei. (Bp., 1962; 2. kiad. 1964)
Írótársak között. Irodalmi és színházi emlékek. (Bp., 1965)
A varjú a toronyórán. – Blanche, avagy a szegény rokon. – Mikor az öregek fiatalok voltak. Három reg. (Bp., 1983)
Te csak pipálj Ladányi! – Földiekkel játszó égi tünemény. – Most kél a nap. Három reg. (Bp., 1984)
Böske meg a doktor. (Régi magyar lányok. Elb.-ek. Vál. Sulyok Magda. Bp., 1989)
Földiekkel játszó égi tünemény. Életrajzi reg. Ill. Fazekas Attila. (Magyar ifjúsági remekírók. Bp., 2002)
Szarvasbőgés. Vadásztörténetek. (Szeged, 2006)
Izzó levegőben. Emlékek a régi Nemzeti Színházról. Szerk., az előszót írta Gajdó Tamás, a képeket válogatta Füle Péter. (Bp., 2006). F. színművei a Nemzeti Színházban: Az új rokon. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: 1922. okt. 27.)
A házasságok az égben köttetnek. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: 1924. okt. 24.)
Te csak pipálj, Ladányi! Egy úri penzió története 3 felvonásban. (Bem.: 1927. febr. 28.; 50. előadás: 1927. máj. 31.)
A nők titka. Vígjáték 1 felvonásban. (Bem.: 1928. ápr. 26.)
Lilla. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: 1928. febr. 10.)
A felhők lovagja. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: 1930. nov. 7.)
a Vígszínházban: Matyika színésznő szeretne lenni. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: 1929. dec. 21.)
Az én lányom nem olyan. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: 1936. márc. 7.)
Fűszer és csemege. Egy régi bolt története. Színmű három felvonásban. (Bem.: 1938. márc. 26.)
a Magyar színházban: Szakítani nehéz dolog. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: 1936. márc. 7.).
Irodalom
Irod.: Szondy György: Cs. K. (Bp., 1928)
Császár Elemér: Cs. K., az ember és az író. (Új Idők, 1929)
Kéky Lajos: Cs. K. (Budapesti Szemle, 1929)
Ignotus: Etnopanama. (A Toll, 1929)
Dalmay Béla: Cs. K., különös tekintettel a mai modern regényirodalomra. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1933)
Gách Marianne: Cs. K. (Színház, 1946)
Gách Marianne: Egy óra Cs. K.-nal. (Film, Színház, Muzsika, 1960. 3.)
Kellér Andor: „Ha későn, ha csonkán…” (K. A.: Déli posta. Bp., 1964)
Thurzó Gábor: A mennyei vadászmezőkön. Emlékezés Cs. K.-ra. (Élet és Irodalom, 1964. febr. 15.)
Fekete István: Cs. K. (Új ember, 1964. febr. 23.)
Ruffy Péter: Cs. K. halálára. (Magyar Nemzet, 1964. febr. 6.)
Bálint Lajos: Cs. K. (B. L.: Karzat és páholy. Bp., 1967)
Születtem… Magyar írók önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
