Csefkó Gyula
nyelvész
                Született: 1878. december 8. Baja, Bács-Bodrog vármegye        
                        Meghalt: 1954. december 2. Szeged        
                        
Család
Apja molnársegéd volt, korán elhunyt édesanyja nevelte fel testvérével igen nehéz körülmények között.
Iskola
A bajai tanítóképzőben éretts. és tanítói képesítést (1897), a Budai Paedagogiumban polgári iskolai tanári okl. (1901), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1926), a szó- és szólástörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931), a nyelvtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
	                 Az adai tanyai népiskola tanítója (1897–1901), a hosszúfalui, a szigetvári, az oravicabányai polgári iskola tanára (1901–1913). A szegedi Szent Imre Polgári Fiúiskola tanára (1913–1941), közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Intézetben a magyar nyelv mb. előadó tanára (1932–1948); a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1931–1941), c. ny. rk. tanára (1941–1948). A szegedi Pedagógiai Főiskolán a magyar nyelvészet mb. előadó tanára (1948–1951), tanszékvezető főisk. tanára (1951–1954).                                                
            Szó- és szólástörténettel azok néprajzi és művelődéstörténeti vonatkozásaival foglalkozott.                    
Emlékezet
Szegeden hunyt el, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006- ban). Emlékét utca is őrzi Szegeden.
Elismertség
A Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja. A szegedi Dugonics Társaság és a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatótanácsának tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (1953). Szily Kálmán-jutalom (1923).
Főbb művei
F. m.: Az adai nyelvjárás. (Magyar Nyelvőr, 1898)
 A nyelvújítás szótárához. (Magyar Nyelvőr, 1909)
 Kunkapitány. Egy. doktori értek. is. (Magyar Nyelv, 1926)
 Négy kis monda Mátyás királyról. (Ethnographia, 1927)
 Szállóigék, szólásmondások. Tanulmányok szóláskészletünk köréből. (Bp., 1930; hasonmás kiad. 1977)
 Tarhonya. (Népünk és Nyelvünk, 1933)
 „Hátra van még a feketeleves.” (Szegedi Füzetek, 1934)
 Tulipiros, hupikék. (Bp., 1942)
 Ha még egyszer azt üzeni… A Kossuth-nóta eredetéhez. (Nép és Nyelv, 1942)
 Szólásaink történetéhez és magyarázatához. (Magyar Nyelvőr, 1946)
 Magyar szólásfejtések. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1948. febr. 3.)
 Dárius kincse. (Magyar Nyelvőr, 1951)
 Szállóigék, szólásmondások. Tanulmányok szóláskészletünk köréből. Új hasonmás kiad. (Mesterművek. Bp., 2001).
Irodalom
Irod.: O. Nagy Gábor: Cs. Gy. jubileumára. (Magyar Nyelv, 1954)
 Nyiri Antal: Cs. Gy. hetvenöt éves. (Magyar Nyelvőr, 1954)
 Tompa József: Cs. Gy. (Magyar Nyelv, 1955)
 Benkő László: Hátra van még a fekete leves. Megemlékezés Cs. Gy.-ról halála első évfordulóján. (Tiszatáj, 1956)
 Péter László: Cs. Gy. munkássága. Bibliográfia. (Szeged, 1962).
Megjegyzések
Gulyás IV. köt.: téves születési év 1877!
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013