Csukás Zoltán, zetényi
állatorvos, állattenyésztő
Született: 1900. szeptember 20. Győr
Meghalt: 1957. szeptember 16. Freiburg, Német Szövetségi Köztársaság
Iskola
Elemi iskoláit Siómaroson és Nagyrákoson végezte, a Pápai Református Kollégiumban éretts. (1918). A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1923), az Állatorvosi Főiskolán és a budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon tanult, állatorvos-doktori okl. (1930-ig), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) magántanári képesítést szerzett (1936).
A mezőgazdasági tudomány doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1954. jún. 19.).
Életút
A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar Mezőgazdasági Osztály Állattenyésztéstani Intézetének tanársegéde (1930–1932), egy. adjunktusa (1932–1934), a debreceni Mezőgazdasági Akadémia r. tanára (1934–1936), Cambridge-ben. Readingben és Edinburghben ösztöndíjas (1936).
A JNMGE magántanára (1936–1940), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Állattani Tanszék ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1940–1944), a JNMGE Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztéstani Intézet ny. r. tanára (1944–1945), a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, ill. az Állatorvos-tudományi Főiskola Állattenyésztéstani Intézete ny. r. tanára (1946–1952), egy. tanára (1952–1957) és a Tanszék vezetője (1950–1957). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) hajdúnánási kísérleti telepének megszervezője (1943), az Állattenyésztéstani Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztályának vezetője (1950–1952).
Szarvasmarha-tenyésztéssel, takarmányozástannal foglalkozott, a magyarországi szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos kutatások irányítója és a hazai szarvasmarha-utódellenőrzés megszervezője. Kutatást indított a magyartarka marha tejelő- és hízóképességének javítására. Kezdeményezésére Herceghalmon létrehozták az első magyarországi szarvasmarha-törzstenyészetet, amellyel az állatok élettartamát és -teljesítményét vizsgálták.
Emlékezet
Freiburgban, súlyos betegségét követő operáció után hunyt el, a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Nevét vette fel a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola (1963. nov. 22-én), mellszobrát – Csúcs Ferenc alkotását – a tanintézet parkjában állították fel (leleplezték: 1981. szept. 19-én). Az iskola vezetése arcképét is megfestette (Zuber Titusz győri festőművész alkotása). Emlékére a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége Csukás Zoltán-díjat alapított (1999-ben, először 2000. ápr. 29-én adták át). Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény őriz egy Csukás Zoltán-emlékérmet is (Domonkos Béla szobrászművész alkotása).
Elismertség
Az MTA Állattenyésztési Főbizottsága elnöke (1950–1952), alelnöke (1952–1957).
A Società Italiana per il progresso zootechnica külső tagja.
Elismerés
Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953).
Meskó Pál-jutalomdíj (1942), Kossuth-díj (1954).
Főbb művei
F. m.: A gazdasági baromfiak tenyésztése. (Bp., 1935)
A tehén takarmányozása. (Bp., 1936; 4. kiad. Debrecen, 1943)
A kárpátaljai szarvasmarha tenyésztése. (Mezőgazdasági Közlemények, 1940)
A fehérje táphatásának csökkenés a szervezetben. (Debrecen-Pallag, 1940)
A magyar tarkamarha eredete. (Magyar Állattenyésztés, 1940)
Alkatkutatás és állattenyésztés. (Debrecen, 1941)
A podoliai marhacsoport az Appennini-félszigeten. (Bp., 1942)
Az évszak befolyása a csirke anyagforgalmára, különös tekintettel a téli hízlalásra. (Debrecen-Pallag, 1942)
Mezőgazdasági enciklopédia. Egy. jegyz. (Bp., 1949)
Takarmányozástan. Egy. jegyz. (Bp., 1950; 2. átd. kiad. 1956)
Az időszakos teljesítmény, mint a kiválasztás alapja a tejelő szarvasmarha tenyésztésében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Baromfitenyésztéstan. (Bp., 1951)
Alkattani tanulmányok hosszú élettartamú teheneken. (Bp., 1954)
Baromfitenyésztés. A tyúk-, a gyöngytyúk-, a pulyka-, a kacsa- és a lúdfajok tenyésztéstani ismereteinek kompendiuma. (Bp., 1955)
A tehéntej zsírtartalmának belső környezeti tényezői. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1955. márc. 11.; megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A tehén meddőségének örökletes okai. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957).
Irodalom
Irod.: Cs. Z. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
Mócsy János: Cs. Z. (Magyar Tudomány, 1957)
Hönsch Pál: A merammann és a magyar szarvasmarha. (Állattenyésztési Szemle, 1973)
Kecskés Sándor: Emlékezés Cs. Z. akadémikusra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
Kálmán Gyula: Felavatták Csukás professzor mellszobrát Csornán. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1982)
Bodó Imre–Sándor István: Emlékezés Cs. Z. akadémikusra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
Cs. Z. professzor életútja. Szerk. Jávorka Levente, Ernst József. (Debrecen–Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
