Artner Edgár
egyháztörténész
Született: 1895. június 20. Budapest
Meghalt: 1972. augusztus 12. Budapest
Család
Sz: Artner Mátyás, Göttinger Ilona.
Iskola
Pappá szentelték (1918), a bp.-i tudományegyetemen teológiai doktori okl. (1920), Róma egyházi régiségei tárgyköben magántanári képesítést szerzett (1925).
Életút
Bp.-en hitoktató (1918–1921), a bp.-i V. ker. reáliskolában a hittan r. tanára (1921–1925); közben a Római Magyar Történeti Intézet ösztöndíjas vendégkutatója (1923). A központi papnevelő intézet tanulmányi felügyelője (1925–1936); a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának magántanára (1928–1936), ny. rk. tanári címmel felruházott intézeti tanára (1936–1940), az őskeresztény egyház történetének ny. rk. (1940–1942), ny. r. tanára (1943–1950); közben a Kar dékánja (1948–1949). A bp.-i R. K. Hittudományi Akadémián az ókeresztény egyház- és dogmatörténet tanára (1950–1959). C. apát (1954-től), pápai kamarás (1959-től).
Az ókeresztény egyház történetével és magyar egyháztörténeti kérdésekkel fogl. Összeállította az egyházi év ünnepeit, s az ahhoz kötődő szertartásokat.
Főbb művei
F. m.: Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata. (Bp., 1923)
Magyarország és az apostoli szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években. (Bp., 1926)
Római útikalauz. Bangha Bélával. (Bp., 1934)
A hittudományi kar története. 1635–1935. Hermann Egyeddel. (Bp., 1938)
Ókeresztény egyház- és dogmatörténet a vallástörténet megvilágításában. (Bp., 1946)
Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája. A Vatikáni Levéltárnak azok az okiratai, melyek őseinknek a Keletről Európát fenyegető veszedelmek ellen kifejtett erőfeszítéseire vonatkoznak. 1214–1606. Összegyűjtötte, kiadásra rendezte. Közreadta Szovák Kornél, Török József, Tusor Péter. (Bp.–Róma, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
