Czuczor Gergely István

Született: 1800. december 17. Andód, Nyitra vármegye
Meghalt: 1866. szeptember 9. Pest
Temetés: 1866. szeptember 10. Pest
Temetési hely: Kerepesi út

Család

Nagyszülei: Czuczor Miklós (1731. okt. 8. Andód–1785. aug. 9. Andód), Sóky Ilona (1734. jan. 30. Érsekújvár–1789. aug. 15. Andód); Szabó József (1756. Szémő–1812. okt. 25. Szémő), negyedi Szabó Mária Erzsébet (Negyed, 1755–1825. máj. 17. Szémő). Sz: Czuczor János György (1772. jún. 19. Andód–1829. aug. 31. Érsekújvár) földművesgazda, Szabó Anna (1779. okt. 13. Szémő–1840. febr. 13. Érsekújvár). Testvérei: Czuczor Erzsébet (1805–), Czuczor János (1808–), Czuczor Róza (1812–), Czuczor Katalin (1818–), Czuczor Julianna (1821–) és Czuczor Borbála (1823–).

 

Másod-unokatestvére: Jedlik Ányos (1800–1895) fizikus, feltaláló, bencés szerzetes, római katolikus pap. Jedlik Ányos anyai nagyapja, negyedi Szabó István (1747–1810) és Czuczor Gergely anyai nagyanyja, negyedi Szabó Mária Erzsébet (1755–1815) voltak testvérek. Mindketten negyedi Szabó István (1686–1755) gyermekei. Szabó Mária a Szémőn élő, nem nemesi származású [tehát nem negyedi] Szabó Józsefhez (1756–1812), a Károlyi-huszárezred toborzókáplárjához ment feleségül. Az ő lányuk Szabó Anna, aki húszévesen, már özvegyen, Kiss Sándor özvegyeként ment feleségül Czuczor Jánoshoz, gr. Károlyi József jómódú jobbágyához, későbbi földművesgazdához.

Iskola

Családja, kisgyermekkorában Érsekújvárra költözött, ahol elvégezte elemi iskoláit és az első grammatikai iskolát. A második grammatikai iskolát Nyitrán (1812–1813), a harmadik grammatikai iskolát Esztergomban (1813–1814), a negyedik grammatikai iskolát és a gimnázium két felső osztályát (az ún humaniorákat) a pozsonyi főgimnáziumban végezte (1814–1817). Tanulmányai befejezése után belépett a Szent Benedek-rendbe (unokatestvérével, Jedlik Ányossal, valamint Hideghéthy Bonaventurával, Karner Damasusszal és Spáth Fulgenttel, 1817. okt. 25-én, a szerzetesi neve Gergely lett); egy év próbaidő (1817–1818) után a rend győri filozófia tanfolyamán bölcseletet hallgatott (1818–1820). Tanulmányait a pesti központi papneveldében folytatta (1820–1823), ill. betegsége miatt Pannonhalmán fejezte be (1823–1824), ahol pappá szentelték (1824. szept. 26.).

Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.; r.: 1836. szept. 10.).

Életút

A Szent Benedek-rend győri gimnáziumában az első grammatikai osztályok r. tanára (1824–1826), az ékesszólás (1826–1830) és a magyar nyelv és irodalom r. tanára (1828–1829), egyúttal a retorikai osztály vezetője (1826–1830). A Szent Benedek-rend komáromi gimnáziumának r. tanára (1830–1835), a Magyar Tudós Társaság (= Magyar Tudományos Akadémia) segédjegyzője (1835–1837), Pannonhalmán, a bencés rend másodkönyvtárosa (1837–1838), a győri kir. akadémián a magyar nyelv és irodalom r. tanára (1838), majd ismét a győri bencés gimnáziumban, a klasszikus görög irodalom és a szónoklattan r. tanár (1838–1845). Visszaköltözött Pestre, ahol a Magyar Tudós Társaság nagyszótárának szerkesztője (1845–1866).

 

A forradalom és szabadságharc idején, Kossuth Hírlapjában megjelent Riadó c. verséért (1848. dec. 21.) a bukás után hatévi várfogságra ítélték (1849. febr. 1.; gr. Teleki József közbenjárására büntetését enyhítették; 1851. máj. 22-én szabadult).

A reformkor egyik jelentős költője, írója, a magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője (Augsburgi ütközet, 1824), majd költőként a magyar népdal formakészletének elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként vált ismertté. A pesti központi papnevelde önképző körében kezdett el verselgetni. A legenda szerint Kisfaludy Károly meglátogatta Pesten a papi intézményt (1823-ban), s az önképzőköri szemináriumon figyelt fel Czuczor Gergely készülő eposzának egy részletére: az Augsburgi ütközet c. hexameterekben írt művét Aranyosrákosi Székely Sándor A székelyek Erdélyben c. eposza hatására írta (az Aurorában jelent meg 1824-ben; Czuczor ezzel rögtön ünnepelt költővé vált, Vörösmarty is későbbi nagy romantikus műveinek elődjének tekintette Czuczor első írásait…) Néhány évvel később beutazta Nándorfehérvár környékét, erősen foglalkoztatta egy Hunyadiász, azaz a Hunyadi családról szóló nagy romantikus eposz megírása. Az eposzt ugyan nem sikerült befejeznie, de több kisebb költeményt írt Hunyadi Jánosról és Hunyadi Mátyásról, összeállította Hunyadi János életrajzát, gyűjteni kezdte a Hunyadiakról szóló mondákat, regéket, egyéb kisebb történeteket: ekkor fordult érdeklődése a magyar népi irodalom, a népdalok, népballadák, népies életképek felé. Barátja, Schedel (= Toldy) Ferenc sürgetésére népdalok gyűjtésébe fogott (újabb kutatások szerint 84 verse vált népdallá!). Toldy támogatta addigi poétai művei kiadását (amelyek közül még az Aradi Gyűlés [1828] és a Botond [1832] c. történeti elbeszélés emelkedett ki; 1836-ban).

Összes műveinek első kiadását egyházi körökben igen nagy felháborodással fogadták. Miután Pestre költözött, és elvállalta a Magyar Tudós Társaság jegyzői, ill. levéltárnoki tisztét a renden belül súlyos támadások érték, mert egy pap – az akkori megítélés szerint – nem vállalhatott világi állást. Czuczor ugyanis elfoglaltsága miatt nem a bencések pesti rendházában élt, nem étkezett együtt rendtársaival, tudós hivatalnokként nem járt papi ruhában, sőt kávéházakban és színházakban is sűrűn megfordult. Világias élete megütközést keltett, ráadásul megjelent összes műveit felvonultató könyve, amely mindenekelőtt a kötetben található népdalgyűjtései, azoknak nem ritkán erotikus tartalma miatt nem méltó egy szerzeteshez, akinek hivatása szerint az ifjúságot kellene erkölcsre és szépérzékre tanítani. Czuczor hiába védekezett azzal, hogy hivatalos teendői miatt kénytelen magánházakban megszállni (a szerzetes rendben pedig amúgy sem volt szabad szoba), ugyanezen nehézségek miatt kénytelen vendéglőkben étkezni, színházban azért kénytelen megfordulni, mert az ő feladata az akadémia részéről az új darabok véleményezése (amúgy a tudóstársasági páholy ingyenes). A terhére rótt erotikus költeményekről pedig megjegyezte, hogy mindig voltak tiszteletreméltó világi és egyházi költők is (ez utóbbiak közé tartozott pl. Petrarca, ill. Janus Pannonius vagy Verseghy Ferenc), akik szerelmi költeményeikkel híressé váltak, egyébként pedig „a költészet megjelenítő phantasiának eredménye, feltételezi a képzeletet, de nem a tárgynak is az élvezetét…“ Védekezése ellenére Czuczort visszarendelték Pestről (1837. máj.), ugyanakkor azt is megállapították. hogy a szerzetes semmi megbotránkoztatásra nem ad okot, s a titkosügynöki jelentések szerint sem fejtett ki semmilyen „felforgató tevékenységet“.

 

Czuczor Gergely a forradalom és szabadságharc alatt közvetlen közéleti szerepet nem vállalt, elsősorban az akadémiai nagyszótár szerkesztésével foglalkozott. A forradalmi eseményeket azonban lelkes figyelemmel kísérte. A Mezei Naptárban megjelent Uj világi szózat (1848 nyara) a szabadság, egyenlőség, testvériség forradalmi jelszavát magyarázta. Az események változása azonban alaposan megváltoztatta Czuczor Gergely magatartását. Leghíresebb versét, a Riadót 1848 őszén írta. A költemény Petőfi harci dalai mellett, ám azokat megelőzve az egész szabadságharc legforradalmibb, legfenyegetőbb csatadala lett, amely népdalként terjedt, „röpíveken“ nyomtatták, a nép és a katonák között terjesztett forradalmi indulóvá vált. Élesen meghökkentő tartalma miatt Bajza József, a Kossuth Hírlapja szerkesztője is sokallta merészségét, s csak a hadi és politikai helyzet kritikus pillanatában közölte le, amikor Windischgrätz már a főváros felé közeledett (Czuczor néven jelent meg, 1848. dec. 21-én). Pest elfoglalása után Windischgrätz elfogatta a költőt (1849. jan. 18-án); a Haditörvényszék hat év, vasban letöltendő várfogságra ítélte (1849. febr. 1-jén). Büntetését a pesti ferences kolostorban kezdte meg, majd a hírhedt budai Újépületbe szállították. Buda visszafoglalása után szabadult, ekkor határozott fellépésével, megmentette rabtartóit a bevonuló honvédek bosszújától: celláját is csak akkor hagyta el, amikor két magyar kormánybiztos kivezette onnan. Megrendült egészségi állapota miatt visszavonult a tihanyi bencés kolostorba – meggyógyulni. A császári sereg újbóli bevonulása után önként jelentkezett, mint fogoly: visszavezették a pesti ferences kolostorba – fogságba. A forradalom és szabadságharc bukása után, hiába reménykedett emberségesebb elbánásban. Minden közbenjárás ellenére Kufsteinbe vitték a nagybeteg írót (1850. ápr. 17-én érkezett meg), ahol napjait súlyos vasban töltötte. Idővel azonban külön cellába vonulhatott, ahol klasszikus auktorok fordításán dolgozott és titokban néhány költeményt is írt (legismertebb közülök A rab c. megrendítő lírai műve).

Czuczor Gergely szépirodalmi és népdalgyűjtői tevékenysége mellett elsősorban nyelvészként vált ismertté. Valójában nemzeti romantikus íróként költeményeiben is a magyar nyelv őseredetiségét kutatta. A Magyar Tudós Társaság – évtizedes előkészítő munka után – az 1844. dec. 16-i közgyűlésén tett javaslatot egy akadémiai szótár megjelentetésére, s annak szerkesztésével addigi tevékenysége elismeréseként Czuczor Gergelyt és Fogarasi Jánost bízta meg. A munka oroszlánrészét Czuczor vállalta magára: valójában élete utolsó húsz évében elsősorban A magyar nyelv szótára szerkesztésével foglalkozott (Fogarasi a munka „felügyelője“ volt, ill. Czuczor halála után ő fejezte be a sorozatot, 1874-ben). A szótár szerkesztési elveit az idő előrehaladtával Czuczor gyakran megváltoztatta (a végleges szerkesztési elveket csak 1860. jún. 25-én terjesztette az akadémiai közgyűlés elé – ebben a késői időpontban azonban természetesen az is közrejátszott, hogy a szabadságharc bukása után hosszú évekig gyakorlatilag nem működhetett a Magyar Tudós Társaság…) Czuczor ugyanakkor folyamatosan készítette a szótár mintacikkeit, s ezen „mutatványokat“ időről-időre megmutatta a nyelvtudományi osztály ülésein (1850-től), ill. egy-egy vitatott jelentésről vagy etimológiáról felolvasó üléseken is beszámolt. Az első magyar értelmező szótár a kor nyelvtudományi színvonalán állt és az ekkor elfogadott nyelvgyöktani elméleten alapult. A szavaknál mélyebb szinten, a jelentés összefüggéseit feltáró gyök+képző szerkezet felismerés igen jelentős tudományos teljesítmény, jóllehet a szavak nyelvrokonságával nem foglalkozott (csak rokon gyökökkel!), így számos téves etimológia és délibábos szófejtés is bekerülhetett a mégis klasszikussá váló munkába. Czuczor előbb megkereste a szógyököket, majd összeállította mindazon szavakat, amelyekben a gyök előfordulhatott, végül összehasonlította a magyar gyököt más nyelvek rokon hangú és rokon értelmű szavaival. Czuczor az ősanyanyelv híve volt, úgy vélte, hogy a magyar egy ősi nyelv, önmagában kell megfejteni, mégpedig úgy, hogy az ösi gyököket kell összegyűjteni, s abból kell levezetni a magyar nyelv eredetiségét: minden más (nyelv)rokonság, ha létezik is, csak másodlagos kérdés! (A szótár „finn“ címszava alatt kifejtette, hogy a külföldön elterjedt nézet, mi szerint a magyarok a finnektől származnak az ferde nézet…)

Emlékezet

Andódon (Nyitra vm., Érsekújvári járás) született, családja kisgyermekkorában Érsekújvárra költözött: itt töltötte gyermekkorát és itt kezdte meg elemi iskolai, majd középiskolai tanulmányait is. Szülőházát márvány emléktáblával jelölték meg (1875. jún. 6-án, ezen a napon, Érsekújvárott, Czuczor Gergely-emlékünnepséget is tartottak). Középiskoláit Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban folytatta. A pozsonyi királyi főgimnázium anyakönyvei szerint Tzutzor István 1814-től 1817-ig tanult az iskolában, mint első eminens (osztályfőnökei Farkas Vincze és Gátser Leó voltak). A hetente elmondandó diligenciák (részletek emlékezetből elmondandó klasszikus auktoroktól) révén kiválóan megtanult latinul és görögül: később is híres szónoklatokat tartott, s ilyenkor érvelési technikájaként gyakran idézett ismert és kevéssé ismert latin és görög szerzőket. Tanulmányai befejezése után belépett a bencés rendbe, az egy év próbaidő letöltése után Győrött bölcseletet hallgatott. A rend elöljárója Szeder Fábián (1784–1859) biztatta a tehetséges és hatalmas munkbírású papjelöltet irodalmi tevékenységre. Valószínűleg már ekkor írt verseket, ám ezek nem maradtak fenn, csak levelezéséből lehet következtetni első próbálkozásaira. A sokat betegeskedő Czuczor a pesti önképző körben írta első, ismert verseit, amelyekre Kisfaludy Károly (1788–1830) figyelt fel, első eposzai megjelenése után ismerkedett meg Schedel (= Toldy Ferenccel) aki későbbi műveit is kiadta, s élete végéig jóbarátja maradt. Tanári pályafutást Győrött kezdte, majd Komáromban folytatta, ahol élénk figyelemmel kísérte a helyi állandó színházzal kapcsolatos eseményeket. Komáromban Balogh István és Fekete Gábor színtársulata működött (1834-től) akiknek tevékenységéről rendszeresen beszámolt a Honművész c. lapban (Szentandrásy álnéven, 1834-től). Világias életmódja, színház és közügyek iránti érzékenysége, hazafias érzelmei élete végéig megmaradtak. Túlzott liberális szellemisége állandó konfliktusokat alakított ki közte és környezete között, ez elsősorban Pestre költözése után tört ki: először 1835. okt. 19-én telepedett le Pesten, amikor elfogadta a Magyar Tudós Társaság hívását, s elvállalta az akadémia segédjegyzői és levéltárnoki állását. Czuczor „exaltált“ viselkedése, nemzeti szelleme felkeltette a titkosügynökök figyelmét és kivívta bencés elöljárói rosszallását. Miután Toldy kiadta poétai munkái első gyűjteményét, a kötetben lévő erotikus népdalok miatt a rend visszarendelte Pannonhalmára, majd Győrbe helyezték át. Ez utóbbi helyen csak néhány hónapig lehetett a győri királyi akadémia r. tanára, végül is a bencés rend gimnáziumában taníthatott „házi felügyelet“ alatt. Kováts Tamás bencés főapát halála után Rimely Miklóst nevezték ki utódjának (1842-től). Az új, elődjénél jóval liberálisabb Rimelynél gr. Széchenyi István, a Magyar Tudós Társaság alapító alelnöke elérte, hogy Czuczort ismét helyezzék fel Pestre, ahol megbízták a Magyar nyelv nagyszótára szerkesztésével. Élete utolsó éveiben, Kufsteinből való kiszabadulása után, a budapesti régi Berta-féle házban, későbbi nevén Brázay-házban lakott (Országút 8.; ma: Belváros, V. kerület Múzeum körút 23–25.). Lakóhelyét bronz domborműves emléktáblával látta el a háztulajdonos Brázay Kálmán nagykereskedő (Szécsi Kálmán szobrászművész alkotása, 1896. okt. 5-én). Itt is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) nemzeti sírkertben nyugszik, a Magyar Tudós Társaságban a régi barát, Toldy Ferenc mondott felette emlékbeszédet (1868. márc. 21-én). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

 

Czuczor sokat betegeskedett, gyakorta megfordult Balatonfüreden is: a Balatoni Panteonban szintén domborműves emléktáblája látható (1958-tól). Jedlik Ányos és Czuczor Gergely közös szobra Győrött, a Széchenyi téren látható (Rieger Tibor alkotása, felavatták: 2000. szept. 1-jén). Győrött róla nevezték el a Szent Benedek-rend gimnáziumát (Czuczor Gergely Katholikus Főgimnázium, 1921/22-től). Első köztéri szobrát a millenniumi emlékünnepségek keretén belül szerették volna felavatni Érsekújvárott, ám az nem készült el időre, ezért a Rákóczi-szabadságharc 200. évfordulójára rendezett ünnepségeken avatták fel (több másik szoborral és emléktáblával együtt, 1906. jún. 17-én). Székely Ernő alkotását (bronz mellszobor) a helyi katolikus leányiskola építése miatt eltávolították, majd az iskola udvarába került (onnan 1945-ben eltűnt…) Halálának századik évfordulóján azonban Érsekújvárott újabb Czuczor-szobrot avattak: Melis György alkotása a CSEMADOK helyi székháza előtt áll (mészkő, mellszobor, Petőfi Sándor u. 6., 1966. szept. 25-étől).

Szerkesztés

A Komáromi Kalendárium szerkesztője (1831–1835). A magyar nyelv szótára c. hatkötetes mű szerkesztője (1862–1874: halála után Fogarasi János fejezte be).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018