Divéky Adorján, divéki és kisbossányi
történész
Született: 1880. augusztus 17. Alsókubin, Árva vármegye
Meghalt: 1965. május 25. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1906), a krakkói (1909–1911), a varsói egyetemen állami ösztöndíjjal tanult (1917–1918), Magyarország története, különös tekintettel a magyar–lengyel kapcsolatokra tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1922). Az MTA tagja (l.: 1930. máj. 8.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A trsztenai, a lőcsei gimnázium helyettes tanára (1906–1913), az újpesti gimnázium r. tanára (1913–1917), a varsói egyetem magyar nyelvi lektora (1918–1922), magántanára (1922–1939). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen Lengyelország középkori történetének c. ny. rk. tanára (1932–1939), a varsói Magyar Intézet igazgatója (1934–1939). Lengyelország német megszállásakor hazatért (1939. szept.), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ill. a Debreceni Tudományegyetemen a kelet-európai történelem ny. r. tanára (1939–1950); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1944).
Magyar–lengyel középkori és kora újkori történelmi és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével foglalkozott. Elsők között gyűjtötte össze és közölte a lengyelországi könyvtárakban és levéltárakban fellelhető magyarországi vagy magyar vonatkozású kéziratokat.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1928). A Lengyel Tudományos Akadémia tagja (külső l.: 1937). A vilniusi (wilnói) Báthory István Egyetem t. doktora.
Elismerés
Az MTA Lévay-díja (1929).
Főbb művei
F. m.: A lengyelek Rómája. (Bp., 1901)
Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése Lengyelországgal, főleg a XVI–XVII. században. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1905)
Magyarország szerepe a lengyel renaissanceban. (Bp., 1910)
Gálszécsi István énekeskönyvének újabb töredéke. (Magyar Könyvszemle, 1911)
Magyar hatások a lengyel múltban. (Békefi Emlékkönyv. Bp., 1912)
Az 1494. évi lőcsei fejedelmi kongresszus. (Közlemények Szepes vármegye múltjából, 1913)
Kossuth wobec powstania styezniowego. (Lwów, 1913)
A görög katholikusok sorsa Oroszországban. (Katholikus Szemle, 1914)
Zsigmond lengyel herceg II. Ulászló udvarában. 1–2. (Századok, 1914; németül is)
Zsigmond lengyel herceg budai számadásai. 1500–1502. (Bp., 1914)
Lengyelek és németek. (Magyar Figyelő, 1915)
Wêgry i sprawa polska w czarie wojni. (Warszawa, 1917)
Polacy i jêzyk wêgierski. (Warszawa, 1918)
Magyarok és lengyelek a XIX. században. (Bp., 1919; lengyelül: Warszawa, 1919)
Sprawa chelmska a Wêgry. (Warszawa, 1919)
La Pologne et ses intérets en Hongrie. (H. n., 1919)
Újabb elmélet az 1494. évi lőcsei fejedelmi kongresszusról. (Századok, 1920)
La question d’une frontière commune entre la Pologne et la Hongrie. (Warszawa, 1921)
Dzieje przylaczenia miast spiskich do Wêgier w roku 1770. (Zamosc, 1921)
Bem a Petőfi. (Kraków, 1924)
A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga. (Levéltári Közlemények, 1927)
A Lengyelországnak elzálogosított 16 szepesi város visszacsatolása 1770-ben. (Bp., 1929)
Wêgrzy a powstanie listopadowe. (Warszawa, 1931)
Az Aranybulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1931. jan. 19.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. köt. 1. Bp., 1932)
La constitution du royaume de Jérusalem et les institutions hongroises et polonaises. (Warszawa, 1933)
Le role des Hongrois en Pologne dans l’époque d’Étienne Báthory. (Kraków, 1933)
Co chcieli zrobic i co zrobili Wêgrzy dla Polsky w okresie wojny. (Warszawa, 1934)
Magyarország és Lengyelország. Többekkel. (Bp., 1936; franciául: 1937)
Magyar– lengyel egyházi kapcsolatok Szent István korában. (Bp., 1938)
Magyarország szerepe az 1920. évi lengyel–szovjet háborúban. (Bp., 1938; angolul: 1939)
Sprawa legionu wêgierskiego dla Polski. (Warszawa, 1939)
Az Aranybulla hatása a lengyel jogra. (Bp., 1942)
Békés László jelentése az 1594. évi magyar–török harcokról. (Bp., 1942)
Historia Wêgier. (Bp., 1942)
Lengyelország történelmi szerepe. (A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1942)
Ungarische Truppen auf russischem Boden. (Bp., 1942).
Irodalom
Irod.: Kovács Endre: D. A. (Századok, 1965).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
