Egyed László
geofizikus
Született: 1914. február 12. Fogaras, Fogaras vármegye
Meghalt: 1970. július 11. Budapest
Temetés: 1970. július 20. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Egyed Botond, Deák Anna.
Iskola
Elemi iskoláit Fogarason, középiskoláit Fogarason és Budapesten végezte, a bp.-i Református Gimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1938), mennyiségtan–természettan szakos tanári okl. szerzett (1939). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Általános Mérnöki Karán tanult (1945–1946), a földkéreg geofizikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1954). Az MTA tagja (l.: 1960. ápr. 14.; r.: 1970. febr. 4.).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Matematikai Tanszék tanársegéde (1937–1942), az Állami Felsőipari Iskola r. tanára (1942–1950). Az ELTE TTK Földtani Intézete intézeti tanára (1950–1951), egy. docense (1951–1956), egy. tanára (1956–1970) és a Tanszék vezetője (1951–1970); közben az ELTE TTK dékánja (1966–1967 és 1968–1970). Japánban UNESCO-kiküldött (1967–1968). A Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT Rt.) Geofizikai Osztályának kutatómérnöke (1940–1950).
Tudományos pályafutását, mint halmazelmélettel foglalkozó matematikus kezdte, később érdeklődése gravitációs és földmágneses problémák felé fordult. Geofizikusként elsősorban a gravitációs és földmágneses mérések értékelésével és geológiai szerkezetek vizsgálatával, valamint geofizikai nyersanyagkutatással foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős, új elméletet állított fel a Föld belső felépítésére és tágulására, valamint annak geofizikai következményeire (1953). A Földet dinamikus, állandóan változó és megújuló rendszernek tekintette, a mozgások okát a Föld lassú tágulásában kereste. Először a tágulással kapcsolatos jelenségeket figyelte meg és gyűjtötte össze, majd ezek fizikai okait igyekezett megtalálni, egyúttal ezzel vélhetően összefüggő, különböző jelenségeket is megvizsgált és magyarázott (pl. az afrikai árokrendszer kialakulását, a Hindusztáni félsziget és a Himalája szerkezetét stb.). Az új, korszerű szeizmológiai obszervatóriumok magyarországi hálózatának megszervezője, a modern magyarországi paleomágneses kutatások egyik elindítója. Nevéhez fűződik továbbá a magyarországi geofizikus-képzés első koncepciójának kidolgozása, a könyvtári, műszerezettségi, laboratóriumi és egyéb technikai háttér megszervezése (az ELTE TTK-n, 1951-től). Első írásai Egyed László Levente néven jelentek meg.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére a Magyar Geofizikusok Egyesület Egyed László-emlékérmet alapított (1985-ben, először 1986-ban adták át).
Elismertség
A Magyar Geofizikusok Egyesülete alapító tagja (1954-től), ügyvezető alelnöke (1955–1960), elnöke (1960–1966). Az Űrkutatási Kormánybizottság tagja, Fizikai Munkabizottságának elnöke. A Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) elnökségi tagja (1966–1969), vezetőségi tagja (1969–1970).
Elismerés
Kossuth-díj (1957), Eötvös Loránd-emlékérem (1963).
Főbb művei
F. m.: A kiválasztási axiómáról és a vele kapcsolatos kérdésekről. Egy. doktori értek. is. Egyed László Levente néven. (Mathematikai és Fizikai Lapok, 1938)
Végtelen gráfok jólirányíthatóságáról. (Mathematikai és Fizikai Lapok, 1941)
Mágneses anomáliák értelmezése vertikális és horizontális intenzitásgörbe egyesítése alapján. (Az Időjárás, 1943 és külön: Bp., 1944)
Felszín alatti táblás előfordulások adatainak meghatározása gravitációs és mágneses mérések alapján. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1944)
Felszín alatti geológiai szerkezetek értelmezése torziósinga-mérések alapján. (Természettudományi Értesítő, 1947 és Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
Megjegyzés egy Haalck-féle tételhez. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
Topografikus korrekció a graviméterek és ingamérések esetében. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1948)
Eötvös Loránd mint geofizikus. (Földtani Közlöny, 1948)
Átlagsűrűség-meghatározás gravitációs módszerekkel. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1949)
Az anomáliák magassági redukciójáról. (Földtani Közlöny, 1949)
Fizika az ásványkutatás szolgálatában. (Természet és Technika, 1950)
A geofizikai nyersanyagkutatás. E. L. előadása az 1950. évi Akadémiai Nagyhéten. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
Az izosztázia kérdéséhez. E. L. előadása az MTA-n, 1951. máj. 9-én. (Földtani Közlöny, 1951; angolul: Some Notes Concerning the Question of Isostasy. Acta Technica, 1952)
The Formation of Deep-Sea Troughs and Related Geophysical Phenomena. (Acta Geologica, 1953)
A mélyszerkezetek és a morfológia kapcsolata a Dunántúlon a geofizikai vizsgálatok tükrében. (A Természettudományi Kar évkönyve, 1952/53. Bp., 1954)
Az elemek kompresszibilitásáról. – A radioaktív bomlás kérdéséhez. (Földtani Közlöny, 1954)
Mi van a Föld belsejében? (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 15. Bp., 1954)
Geolektromos módszerek a talajkutatásban. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
A földkéreg egyensúlya. Doktori értek. (Bp., 1954; részben megjelent: Földtani Közlöny, 1955)
Geofizikai alapismeretek. Egy. tankönyv. A geokémiai részt Stegena Lajos írta. Ill. Varga Imre. (Bp., 1955)
A Föld belső felépítésének új elmélete és annak földtani-geofizikai következményei. (Földtani Közlöny, 1955)
A Föld méreteinek változása a paleogeográfiai adatok alapján. – A tektonikai erők eredete és a kéregmozgások. (Földtani Közlöny, 1956)
The Magnetic Field and the Internal Structure of the Earth. – A New Theory on the Internal Constitution of the Earth and Its Geological-Geophysical Consequences. (Acta Geologica, 1956)
A Föld fizikája. 1 térképpel. (Általános geofizika. I. köt. Bp., 1956; Physik der festen Erde. német nyelvű átd. kiad. Leipzig–Bp., 1969)
A New Dynamic Conception of the Internal Constitution of the Earth. (Geologisches Rundschau, 1957)
A vízfolyások morfológiai és tektonikai kapcsolata. (Földtani Közlöny, 1957)
Új elmélet a Föld szerkezetéről és fejlődéséről. (Természettudományi Közlöny, 1957)
Investigations on Seismology and the Physics of the Interior of the Earth in Hungary. 1954–1956. (Acta Technica, 1957)
Continental Drift, Polar Wandering and the Internal Constitution of the Earth. A New Conception of the Wegener Theory. (Acta Zoologica, 1958)
A gravitációs mérések fejlődése. (Fizikai Szemle, 1959)
Zsugorodás, tágulás vagy magmaáramlások? (Földrajzi Közlemények, 1959)
Investigations on Seismology and the Physics of the Interior of the Earth in Hungary. 1957–1959. (Acta Technica, 1960)
A földrengések és az újabb geofizikai kutatások. (Magyar Tudomány, 1960)
A hegységképződés és gyűrődés mechanizmusáról. (Földtani Közlöny, 1960)
A Föld belül. (A Föld. Szerk. Tasnádi Kubacska András. Bp., 1960)
A Föld dinamikája és kialakulása. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A kozmosz küszöbén. – A Föld kialakulása és fejlődése. (Világosság, 1961)
The Internal Energies of the Earth as Revealed in the Course of Evolution of Natural Sciences. (Acta Technica, 1961)
A Föld dinamikája. (Magyar Tudomány, 1961)
A geofizikáról. (Természettudományi Közlöny, 1961)
A Föld belső energiái és azok kapcsolata a természettudományok fejlődésével. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1961. márc. 27.; megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Geofizikai adatok értelmezésének dinamikus módszerei a Föld belső szerkezetének kutatásában. (Magyar Geofizika, 1962)
Investigations on Seismology and the Physics of the Interior of the Earth in Hungary. 1960–1962. Kiss Zoltánnal. (Acta Technica, 1963)
Gravitáció, geofizika és csillagászat. (Fizikai Szemle, 1964)
A földrengések és a Föld. Három beszélgetés. (Korunk tudománya. Bp., 1966; németül: Die Erdbeben und die Erde. Leipzig–Bp., 1971))
A Föld belső szerkezetének új, dinamikus felfogása. (Fizikai Szemle, 1970)
Eötvös Loránd. M. Zemplén Jolánnal. Kismonográfia. A bevezetést Jánossy Lajos írta. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1970)
A változó világegyetem. Szerk. (A változó világ. Bp., 1976)
Bevezetés a szeizmológiába. Egy. jegyz. (Bp., 1976; 2. kiad. 1981).
Irodalom
Irod.: Balkay Bálint: E. L.: A Föld fizikája. (Földtani Közlöny, 1957)
Barlai Zoltán: E. L. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1970)
Barta György: E. L. (Magyar Tudomány, 1970)
Homoródi Lajos: E. L. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
Renner János: E. L. (Magyar Geofizika, 1970)
E. L. (Geofizikai Közlemények, 1970)
Tárczy-Hornoch Antal: Memorial. Professor László Egyed. (Acta Geodaetica, 1971)
Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
