Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Daróczy Judit
    Daróczy Zoltán
    Halász Ottó
    Kállay Ferenc
    Redlich Béla

    Eörsi Gyula

    jogász

    Schleiffer Gyula 


    Született: 1922. szeptember 19. Budapest
    Meghalt: 1992. április 20. Budapest
    Temetés: 1992. május 13. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)

    Család

    Eörsi Gyula dédszülei: Schleiffer Sándor, Wolf Lujza.

    Eörsi Gyula nagyszülei: Schleiffer Ede (1860. febr. 20. Keszthely–1925. nov. 23. Szombathely. Temetés: 1925. nov. 24. Szombathely) ügyvéd, a szombathelyi ügyvédi kamara választmányi tagja, Heimler Rozália („Riza”, 1872. szept. 13. Szombathely–1944); Eörsi (Engel) Gyula (1863. szept. 7. Ráckeve–1921. okt. 17. Bp. Temetés: 1921. okt. 19. Farkasrét), gazdasági író, szerkesztő, a Magyar Őstermelő Részvénytársaság vezérigazgatója, Arnstein Berta (†1945. máj. 24. Bp.).

    Eörsi Gyula szülei: Schleiffer Pál (1893. okt. 19. Szombathely–1954. febr. 6. Bp.) jogász, ügyvéd, 1949-től közjegyző, Eörsi Terézia (1896. júl. 11. Alsólendva–1979. dec. 1. Bp.), a fiatalkorúk ún. állami pártfogó tisztje, majd a budapesti V. kerületi bíróságon irodakezelő.

    Eörsi Gyula testvére: Eörsi István (1931–2005) író. Felesége: 1949-től Hajdú Marianna, magyar szakos középiskolai tanár, a Hámán Kató Leánygimnázium, majd a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium középiskolai tanára és szakfelügyelő. Felesége édesapja: Hajdú (Rosenfeld) Ernő ügynök, a holokauszt áldozata, édesanyja: Hajdú Ernőné Auer Nana (= Büchler Józsefné, 1906–1999) könyvelő; Budapest közellátási biztosának helyettese, majd szociáldemokrata országgyűlési képviselőjelölt, utóbb, a tagrevízió során a pártból kizárták.

    Eörsi Gyula gyermekei, leánya: Körner Jánosné Eörsi Anna (1950–) művészettörténész; fia: Eörsi Mátyás (1954–) politikus, országgyűlési képviselő.

    Iskola

    Általános és középiskoláit Budapesten végezte, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1945), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1947). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), a jogi tudományok doktora (1956). 

    Az MTA tagja (l.: 1962. ápr. 6.; r.: 1973. máj. 1.). 

    Életút

    Édesapja, majd Glücksthal Andor irodájában ügyvédjelölt (1945–1947), a Budapesti Központi Kerületi Járásbíróság aljegyzője (1947), az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztály Polgári Jogi Osztályának törvényszéki bíró-főelőadója (1947–1951); közben Párizsban állami ösztöndíjas (1948. okt.–1949. júl.). A Külügyminisztérium munkatársa, Magyarország New York-i és washingtoni konzulja (1951–1952), az Igazságügyi Minisztérium Törvény-előkészítő Főosztályának vezetője (1952–1957), öccse büntetőügye miatt foglalkoztatása, közös megegyezéssel megszűnt (1957. máj.).

    Az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet Polgári Jogi Osztályának tud. osztályvezetője és tud. főmunkatársa (1957–1978), tud. tanácsadója (1978–1985), kutatóprofesszora (1985–1992); közben az Intézet igazgatóhelyettese (1973–1985). Az MKKE (1949–1950), a Szegedi Tudományegyetem intézeti tanára (1950–1951), az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszék egy. docense (1951–1956), egy. tanára (másodállásban: 1956. szept. 15-étől; főállásban, mint tanszékvezető is: 1957. júl. 1.–1992. ápr. 20.); közben az ÁJTK dékánhelyettese (1957–1960), az ELTE rektora (1978–1984).



    Az MTA Elnökség tagja (1976. máj. 7.–1982. máj. 7.); a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya elnökhelyettese (1970. febr. 7.–1973. máj. 24.), elnöke (1973. máj. 24.–1979. máj. 7.). Az MTA Állam- és Jogtudományi Főbizottsága tagja, titkára (1950-től). A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elnöke. A Magyar Jogász Szövetség tagja (1947-től). A KGST Állandó Jogi Értekezletében Magyarország képviselője és a magyar tagozat vezetője. 



    Pályafutásának kezdetén, Szabó Imrével (1912–1991) együttműködött a szovjetjog és a szovjet típusú jogalkotás magyarországi rendszerének a kidolgozásában, és több ideológiai jellegű jogi művet írt az amerikai igazságszolgáltatás rendszeréről, az első szocialista polgári jogi koncepció egyik kidolgozója. Később részt vett az 1957. évi Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsáról szóló 1957. évi tvr. kodifikációs munkáiban (a jogszabály lehetővé tette, hogy a forradalom után, az abban résztvevőket tömegesen elítéljék), utóbb egyik kezdeményezője volt a magyarországi igazságszolgáltatás új, törvényes kereteinek kialakításáról beszámoló, az ENSZ számára összeállított jelentésnek (1958). Később érdeklődése a polgári és magánjog egyéb ágazatai, valamint az összehasonlító jogtudomány felé fordult. Alapvetőek a kártérítési felelősségre, az optimális kárelosztásra és az ún. preventív összeegyeztetésre vontakozó megállapításai. Az 1959-es Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik megalkotója, majd jelentős szerepet vállalt az új gazdaságirányítási rendszer jogi feltételeinek kidolgozásában.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány recenziót írt saját könyvéről (!) Korsós Antal álnéven. Tiszteletére, az 1980-as évek végén Sárközy Tamás jogász, egyetemi tanár, írásaiban szintén az ifj. Korsós Antal nevet használta néhány munkájában. 

    Elismertség

    Az Académie Internationale de Droit Comparée és a Deutsche Gesellschaft für Rechtevergleichung t. tagja

    Elismerés

    A Stockholmi Tudományegyetem t. doktora (1982). 

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (arany, 1951), Munka Érdemrend (arany, 1959 és 1972), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1982).

    Állami Díj (1978), Akadémiai Aranyérem (1983). 

    Szerkesztés

    Az Acta Juridica (1959–1990) és a Gazdaság és Jogtudomány főszerkesztője (1959–1990).

    A Magyar Tudomány, a Társadalomkutatás és az Állam- és Jogtudomány c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: A tulajdonátszállás kérdéséről. Monográfia. (A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem magánjogi szemináriumának kiadványai. 15. Bp., 1947)
    Jogi alapismeretek. E. Gy. előadása nyomán. Egy. jegyz. (A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem kiadványa. Bp., 1949/50)
    Az alkotmány és a polgári jog. (A Magyar Jogász Szövetség szemináriumi füzetei. 4. Bp., 1950)
    Magánjog és polgári jog. (Jogtudományi Kiskönyvtár. 1. Bp., 1950)
    Polgári jog. Általános rész. Dologi jog. Egy. jegyz. (A Szegedi Tudományegyetem kiadványa. 1950/51)
    Összehasonlító magánjog. Egy. jegyz. (A Szegedi Tudományegyetem kiadványa. 1950/51)
    A közszolgálati alkalmazottak fegyelmi szabályzata. Kommentár. Összeáll. Herditzky Józseffel és Pikler Kornéllal. (Törvények és rendeletek tára. 2. Bp., 1951)
    A tulajdonjog fejlődése. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1951; szlovákul: Bratislava, 1953)
    Magyar polgári jog. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
    Az amerikai igazságszolgáltatás. (Bp., Jogi és Államigazgatási Könyvkiadó, 1953)
    Fasiszta terror és békeharc az amerikai egyetemeken. (Egyetemek és főiskolák békemozgalma. 5. Bp., 1953)
    Az amerikai tudományos élet egyes jelenségei. (Akadémiai Értesítő, 1953)
    Az egyetemek és főiskolák válsága az USA-ban. (Felsőoktatási Szemle, 1953. 1.)
    A szerződés elméleti alapjai. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    Jogi folyóirataink munkájáról. Markója Imrével. (Társadalmi Szemle, 1954. 5.)
    Mezőgazdasági jog. – Földjog. Egy. jegyz. (Bp., 1955)
    Glosszák a jogalkalmazás kérdéséről. – A bizonyítási teherről kártérítési perekben. (Magyar Jog, 1955)
    A tervszerződések. I–III. köt. Monográfia és doktori értek. is. (megjelent egy kötetben, Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
    Földjog. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
    Kártérítés jogellenes magatartásért. Monográfia. (Jogi Kézikönyvtár. 2. Bp., 1958)
    Legal System and Administration of Justice in Hungary. – Droit et justice en Hongrie. (A Magyar ENSZ Társaság kiadványa. Bp., 1958)
    Polgári jog és családi jog. III. köt. Kötelmi jog és példatár. Egy. tankönyv. (Az ELTE ÁJTK kiadványa. Bp., 1959)
    Kísérlet egy egységes polgári jogi felelősségi rendszer felvázolására. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
    Prävention und Verschulden. (Acta Iuridica, 1959)
    Versuch zum Entwurf eines einheitlichen Systems der zivilrechtlichen Verantwortung. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Iuridica, 1959)
    A fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség alapkérdéseiről. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, 1960)
    A jogi felelősség alapproblémái. Monográfia és egy tankönyv. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
    Elhatárolási problémák az anyagi felelősség körében. Monográfia. (Bp., Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1962)
    Polgári jog és családi jog. IV. köt. Kötelmi jog. Különös rész. (Az ELTE ÁJTK kiadványa. Bp., 1962)
    The Problem of Cumulation of Contractual and Delictual Liability. (Studies in Jurisprudence. Bp., 1962)
    A károkozás általános tilalma és megengedettsége a szocialista és a burzsoá jogban. (Állam- és Jogtudomány, 1962. 3.)
    Részvételünk „összehasonlító jogi” rendezvényeken. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
    A polgári jog és a szocialista kollektívák jogágazatai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1962. dec. 18.; megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
    Magyar polgári jog. I–II. köt. Egy. tankönyv. Világhy Miklóssal. (Bp., Tankönyvkiadó, 1962; 2. kiad. 1965; 3. kiad. 1973)
    Die zivilrechtliche Verantwortlichkeit im ungarischen Zivilgesetzbuch. (Das ungarische Zivilgesetzbuch in fünf Studien. Bp., 1963)
    Tulajdonosok és kollektívák jogágazatai, differenciálódás és integrálódás a szocialista jogrendszerben. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1963)
    L’adaptation de la responsabilité civile aux sciences de la vie moderne. (Revue de droit contemporain, 1963)
    A polgári jogi felelősség alkalmazása a modern követelményekhez a szocialista és a burzsoá államokban. (Állam- és Jogtudomány, 1963. 1.)
    Joggal való visszaélés – rendeltetésszerű gyakorlás. (Állam- és Jogtudomány, 1963. 3.)
    A jogösszehasonlítás és a békés együttélés. (Állam- és Jogtudomány, 1964. 3.)
    A szocialista polgári jog alapproblémái. Monográfia. (Társadalomtudományi kismonográfiák. 4. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965; angolul: Fundamental Problems of Socialist Civil Law. Bp., 1970)
    Rechtsmissbrauch und funktionsmässige Rechtausübung im Westen und Osten. (Zeitschrift für Rechtsvergleichung, 1965)
    Anyagi érdekeltség – jogi felelősség. E. Gy. előadása a Pest megyei Jogásznapon. 1965. dec. 2. (Bp., 1966)
    A polgári jogi kártérítési felelősség kézikönyve. (Bp., Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1966)
    Measures for Unifying the Rules on Choice of Law. (Unification of the Law Governing International Sales of Goods. Paris, 1966)
    The Legal Consequences of the Breach of Contract and the Anticipatory Breach. (Essays in Comparative Law. 7. Bp., 1966)
    Magyar polgári jog. Kiegészítő jegyz. (Bp., 1966)
    A létfenntartás biztosítása közlekedési balesetek károsultjainál. (Állam- és Jogtudomány, 1966. 3.)
    A gazdaságirányítás reformja és az állam- és jogtudományok. (Magyar Tudomány, 1967. 3.)
    A gazdaságirányítás rendszerének reformja és a jogi oktatás kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1967. 5.)
    Réflexions sur la méthod de la comparaison des droits dans le domaine du droit civil. (Revue internationale de droit comparé, 1967)
    Regional and Universal Unification of the Law of International Trade. (The Journal of Business Law, 1967)
    A gazdaságirányítás új rendszerére áttérés jogáról. Monográfia. (Bp., Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1968)
    A burzsoá magánjogi rendszerek kialakulása. Jogcsoportok a burzsoá magánjogban. (Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1969. 3-4.)
    The Hague Conventions of 1964 and the International Sale of Goods. (Acta Iuridica, 1969)
    A magyar gazdasági mechanizmus jogi aspektusai. (Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1970. 3-4.)
    Állami tulajdon – állami vállalat. (Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis, 1970)
    State Property – State Enterprise. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Iuridica, 1970)
    The 1968 General Conditions of Delivery. (The Journal of Business Law, 1970)
    Law and Economic Reform in Socialist Countries. Monográfia. Szerk. Harmathy Attilával. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1971)
    Kötelmi jog. Különös rész. Egyes szerződésfajták. Egységes jegyz. Sárándi Imrével és Világhy Miklóssal. (Bp., 1971 és utánnyomások: 1972–2009)
    A komparatív módszer a jogtudományban. (Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1972. 3-4.)
    Correlation between Liability and Insurance. (Droit hongrois – droit comparé, 1972)
    Életbe lépett a nemzetközi vételről szóló Hágai Egységes Törvény és a nemzetközi adásvételi szerződés megkötéséről szóló Egységes Törvény. (Külgazdaság, 1972. 10.)
    Külső és belső komplexitás. A gazdasági jog kérdéséhez. (Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1972. 1-2.)
    Two Problems of the Division of Legal Systems. (Law and International Trade. Frankfurt, 1972)
    A tulajdonjogról. Műhelytanulmány. (Állam- és Jogtudomány, 1973. 4.)
    A jogfejlődés útjai a polgári jogban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1973. máj. 23.; megjelent: Gazdaság és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1974. 1-2.)
    Some Aspects of Comparative Law. (Xenion, 1973 és Neohelicon, 1974)
    A skandináv jogról és jogtudományról. (Az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1974)
    A nemzetközi kereskedelmi szokásokról. (Külgazdaság, 1974. 5.)
    A szociológia helyzete Magyarországon. Függelék: szociológiai témájú könyvek és folyóiratcikkek Magyarországon. 1969–1973. (Bp., 1974)
    Private and Governmental Liability for the Torts of Employees and Organs. Monográfia. (International Encyclopaedia of Comparative Law. 11. 4. Tübingen–The Hague–Paris, 1975)
    A magyar civilisztika harminc éve. (Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1975. 3-4.)
    Összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai a polgári jogban. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1975; angolul: Comparative Civil Law. Law Types, Law Groups, the Roads of Legal Development. Bp., 1979)
    Elkészült az UNCITRAL Egységet Vételi Törvénytervezete. (Külgazdaség, 1976. 12.)
    Megjegyzések a szavatosság intézményének korszerűsítéséhez. (Magyar Jog, 1976. 11.)
    Paths of Legal Development of Civil Law. (Acta Juridica, 1976)
    Jog – gazdaság – jogrendszer – tagozódás. Monográfia. (Jogtudományi Értekezések. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
    Unifying the Law. A Play in One Act, with a Song. (American Journal of Comparative Law, 1977)
    The Validity of Clauses Excluding or Limiting Liability. (Rapports généraux au 9. Congrès International du Droit Comparé. Bruxelles, 1977)
    Egy jogalkotási probléma rendszerszemléleti megközelítése. (Vezetéstudomány, 1977. 12.)
    Nizsalovszky Endre. (Magyar Tudomány, 1977. 4.)
    Szerzői megjegyzések a Korsós-kritikához. (Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1977. 3-4.)
    Az UNCITRAL konvenció-tervezete a nemzetközi adásvételről. (Külgazdaság, 1978. 3.)
    Thesen über die zivilirechtliche Haftung. (Acta Juridica, 1978)
    A nemzetközi vételi szerződés megkötésére vonatkozó jogegységesítés néhány kérdése. (Külgazdaság, 1979. 1.)
    Állam- és jogtudományi enciklopédia. I–II. köt. Főszerk. Szabó Imre. Szerk. Kovács Istvánnal és Nagy Lajossal. (Bp., 1980)
    Jogelméleti torzó. Műhelytanulmány-vázlat. (Állam- és Jogtudomány, 1980. 3.)
    A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Szerk. Gellért Györggyel. I–III. köt. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1981)
    Az 1980. évi bécsi nemzetközi adásvételi konvenció margójára és ürügyén. (Állam- és Jogtudomány, 1981. 1.)
    „Pretium doloris” in Hungarian Law. (Legal Development and Comparative Law. Selected Essays for the 11th International Congress of Comparative Law. Szerk. Lamm Vanda és Péteri Zoltán. Bp., 1982)
    Változatok a sérelemdíj témájára. (Állam- és Jogtudomány, 1983. 4.).


    F. m.: írásai a Jogtudományi Közlönyben: A bíró szervezet kérdéséhez. – Struktúraváltozások a jogban. – Közjogok – magánjogok – szakjogok. (1948)
    Az Alkotmány és a polgári jog. – A kötelmi jog átalakulása. – A tulajdonjog fogalmához. – Bírálat-önbírálat. – A Magánjog alapintézményei c. egyetemi tantárgyról. (1949)
    Az Alkotmány és tulajdonjogunk szocialista jellege. (1950)
    Az új gazdasági politika és polgári jogunk. – Vita a jog és jogtudomány viszonylag állandó elemeiről. Az összefoglalót írta. – Gazdasági jog és politikai gazdaságtan. (1951)
    Az állam és jog kérdései Sztálin elvtárs közgazdasági művében. – Választójog az Egyesült Államokban. – A szólás- és sajtószabadság megsemmisítése az Egyesült Államokban. Harc a békéért és törvényességért. (1953)
    „Szükségszerűek-e” az állami vállalatok közti szerződéses viszonyok? – A polgári törvénykönyv kodifikációjának egyes kérdései. – Jogtudományunk feladatai a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa után. (1954)
    A magyar jog fejlődésének elvi kérdései népi demokráciánk első tíz évében. (1955)
    A Polgári Törvénykönyv tervezetének vitájához. (1958)
    A terv megvalósítását szolgáló intézmények. – Szocialista polgári jogunk továbbfejlődésének egyes problémái. (1959)
    A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének életbelépéséhez. (1960)
    A Legfelsőbb Bíróság tulajdonjogi kérdésekben hozott döntései és a polgári jogalkalmazás szemléleti-módszertani problémái. (1962)
    Jogpolitikai elvek és a jogászi tevékenység elvi kérdései. (1964)
    A polgári jogösszehasonlítás módszertanához. (1966)
    A reális teljesítés elve a gazdaságirányítás új rendszerében. (1968)
    A kereskedelmi képviseletek joga egységesítésének két problémája. (1971)
    A szerződésen kívüli felelősség és a Ptk. reformja. (1972)
    Megjegyzések a Ptk. Bevezető rendelkezéseinek reformjához. (1976)
    A Ptk. 5. paragrafusára vonatkozó bírósági gyakorlatról. (1977)
    A felelősség jogágazati variációiról. (1978)
    Weltner Andor. (1979)
    Elmélkedések és ámélkodások a Jogtudományi Közlöny tulajdonjogi és felelősségi jogi száma kapcsán. (1982).

    Irodalom

    Irod.: műveiről: Csanádi György: E. Gy.: Magánjog és polgári jog. (Jogtudományi Közlöny, 1950. 19-21.)
    Schmidt Péter: E. Gy.: Az amerikai igazságszolgáltatás. (Jogtudományi Közlöny, 1954. 1-2.)
    Szabó András: E. Gy. Az amerikai igazságszolgáltatás c. könyvének kritikája. (Jogtudományi Közlöny, 1954. 4.)
    Szabó Imre: E. Gy.: Az amerikai igazságszolgáltatás. (Társadalmi Szemle, 1954. 1.)
    Pap Tibor: E. Gy. A tervszerződések c. doktori disszertációjának akadémiai vitája. (Jogtudományi Közlöny, 1957. 4-6.)
    Géczy Kálmán: E. Gy.: Kártérítés jogellenes magatartásért. (Jogtudományi Közlöny, 1959. 7-8.)
    Weltner Andor: E. Gy.: A jogi felelősség alapproblémái. (Állam- és Jogtudomány, 1962. 3.)
    Horeczky Károly: E. Gy.: A jogi felelősség alapproblémái c. könyvének vitája. (Jogtudományi Közlöny, 1964. 4.)
    Mádl Ferenc: E. Gy.: A szocialista polgári jog alapproblémái. (Állam- és Jogtudomány, 1965. 3.)
    Berczik Imre: E. Gy.: A szocialista polgári jog alapproblémái. (Felsőoktatási Szemle, 1966. 7-8.)
    Peschka Vilmos: E. Gy.: A szocialista polgári jog alapproblémái. (Magyar Tudomány, 1966. 7-8.)
    Gáspárdy László: E. Gy.: A gazdaságirányítás új rendszerére áttérés jogáról. (Magyar Tudomány, 1969. 1.)
    Tomanek Tibor: E. Gy.: A gazdaságirányítás új rendszerére áttérés jogáról. (Állam és Igazgatás, 1970. 7.)
    Csanádi György: E. Gy.: Összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai a polgári jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1976. 6.)
    Nizsalovszky Endre: E. Gy.: Összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai a polgári jogban. (Magyar Tudomány, 1976. 6.)
    Prugberger Tamás: E. Gy.: Összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai a polgári jogban. (Állam és Igazgatás, 1976. 11.)
    Prugberger Tamás: E. Gy.: Jog – gazdaság – jogrendszer – tagozódás. (Magyar Jog, 1978. 7.)

     

    Korsós Antal néven: Olvasói feljegyzések az új Eörsi-könyvhöz. (Gazdaság- és Jogtudomány. Az MTA IX. Osztálya Közleményei, 1977. 3-4.).


    Irod.: Eörsi Gyula, az alsólendvai uradalom számtartója jegyet váltott Arnstein Berta kisasszonnyal. (Pécsi Napló, 1893. aug. 25.)
    Elhunyt Eörsi Gyula. (Az Ujság, 1921. okt. 18.)
    Elhunyt Schleiffer Ede. (Világ, 1925. nov. 27.)
    E. Gy. egyetemi tanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1956. szept. 15.)
    Kovács Dénes: Társadalmi rendszerek és jogrendszerek. Beszélgetés E. Gy. akadémikussal. (Népszabadság, 1976. aug. 14.)
    Az 1983. évi Akadémiai Aranyérmes: E. Gy. (Magyat Tudomány, 1983. 6.)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1992. ápr. 22.)
    Sólyom László: E. Gy. (Magyar Tudomány, 1992. 9.)
    Vékás Lajos: E. Gy. (Jogtudományi Közlöny, 1992. 5.)
    Sárközy Tamás: Aki a tüzet ivóvízzé változtatta. E. Gy. halálára. (Kritika, 1992. 6.)
    Elhunyt Büchler Józsefné Auer Nana. (Magyar Nemzet, 1999. jún. 5.)
    Szudoczky Rita: Összehasonlítások a magánjogi felelősségű elméletek körében. Marton Géza és E. Gy. felelősségi rendszerének összevetése. (Jogi Tanulmányok, 2001. 1.)
    Eörsi Gyula Emlékkönyv. E. Gy. műveinek válogatott bibliográfiájával. Szerk. Sárközy Tamás és Vékás Lajos. (Bp., HVG-Orac, 2002)
    Peschka Vilmos: Gyula Eörsi. Philosopher of Law. – Kálmán György: The Problems of Economic Law in the Works of Gyula Eörsi. (Acta Iuridica, 2002. 1-2.)
    Szécsényi-Nagy Kristóf: Az összehasonlító polgári jog és a jogösszehasonlítás E. Gy. életművében. (Állam- és Jogtudomány, 2010. 1.)
    Vékás Lajos: E. Gy. és a Bécsi Nemzetközi Adásvételi Egyezmény. (Jogtudományi Közlöny, 2012. 2.)
    Vékás Lajos: E. Gy.: a professzor és a jogtudós. (Jogtudományi Közlöny, 2017. 10.).


    Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
    Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

     

    neten:

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRKX-J4H?i=330&wc=923M-DPV%3A40681801%2C62998201%2C63710401&cc=1452460 (Schleiffer Ede halotti anyakönyve)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6GT6-86?i=49&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWWHK-CGN2 (Schleiffer Pál halotti anyakönyve)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245367#

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245368# (Eörsi Gyula gyászjelentései)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (22), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), birkózó (10), bíró (17), bőrgyógyász (20), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (91), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (117), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (110), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (14), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (14), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (334), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (40), levéltáros (91), matematikus (100), mérnök (720), meteorológus (14), mezőgazda (131), mezőgazdasági mérnök (109), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu