Erdős Pál
matematikus
Született: 1913. március 26. Budapest
Meghalt: 1996. szeptember 20. Varsó, Lengyelország
Család
Sz: Erdős (Engländer) Lajos középiskolai tanár, Wilhelm Anna.
Iskola
Középiskoláit a bp.-i VIII. és VII. kerületi állami gimnáziumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1934), az MTA tagja (l.: 1956. máj. 30.; r.: 1962. ápr. 6.).
Életút
Miután elvégezte az egyetemet elhagyta Magyarországot, Angliában, Manchesterben telepedett le, a Manchesteri Egyetem ösztöndíjasa (1934–1938), majd az USA-ban élt, ahol több egyetem professzora (1938-tól). 1955-től rendszeresen Magyarországra látogatott, majd Budapesten is élt, az MTA Matematikai Intézete külső tudományos főmunkatársa, tud. tanácsadója (1962–1996).
A 20. sz.-i matematika egyik legjelentősebb alakja. Munkássága a halmazelméletben, a kombinatorikában és a számelmélet több területén alapvetően meghatározta a fejlődés irányait. Rényi Alfréddal a véletlen gráfok elméletének kidolgozója. Nevéhez fűződik a véletlen (valószínűségszámítási) módszer kifejlődése is a matematikai több területén (analízis, geometria, kombinatorika, számelmélet).
Emlékezet
Varsóban hunyt el, a bp.-i Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.
Elismertség
A Holland Királyi Tudományos Akadémia (1980-tól), az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája, a New York-i Tudományos Akadémia, az Ausztrál Tudományos Akadémia, az Indiai Tudományos Akadémia, a londoni Royal Society tagja.
Elismerés
A wisconsini, a haifai, a yorki, a hannoveri, a waterlooi egyetem t. doktora. A Bolyai János Matematikai Társulat t. elnöke. Cole-díj (1951), Kossuth-díj (1958), Szele Tibor-díj (1971), Állami Díj (1983), Wolf-díj (1984), Akadémiai Aranyérem (1991).
Szerkesztés
A Periodica Mathematica (1971-től), a Combinatorica főszerkesztője (1981-től).
Főbb művei
F. m.: Bizonyos számtani sorok törzsszámairól. Egy. doktori értek. is. (Sárospatak, 1934)
On the Sum and Difference of Squares of Primea. 1–2. (Journal of the London Mathematical Society, 1937)
On Interpolation. 1–2. Turán Pállal. (Annals of Mathematics, 1937–1938)
On the Easier Waring Problem for Powers of Primes. 1–2. (Proceedings of the Cambridge Philosophical Society, 1937–1939)
Some Remarks about Additive and Multiplicative Functions. (Bulletin of the American Mathematical Society, 1946)
On a Conjecture of Klee. (American Mathematical Monthly, 1951)
The Insolubility of Classes of Diophantine Equations. (American Journal of Mathematics, 1954)
Néhány interpolációs elmélettel kapcsolatos problémáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1957. jún. 28.; megjelent, angolul: Problems and Results on the Theory of Interpolation. I. Acta Mathematica, 1958)
Válogatott fejezetek a számelméletből. Surányi Jánossal. (Bp., 1960; hasonmás kiad. Szeged, 1996)
Gráfelméleti extrém feladatok. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1962. szept. 27.)
Professional Mail Surveys. (New York, 1970)
The Art of Counting. Selected Writing. Szerk. Spencer, J. (Cambridge [USA]–London, 1973)
Probabilistic Methods in Combinatorics. Spencer, J.-vel. (Bp.–New York, 1974; oroszul: Moszkva, 1976)
Old and New Problems and Results in Combinatorial Number Theory. Graham, R.-rel. (Genéve, 1980).
Irodalom
Irod.: Turán Pál: E. P. 50 éves. (Matematikai Lapok, 1963)
Babai László: E. P. (Combinatorica, 1996)
Vazsony, E.: P. E., the World’s Most Beloved Mathematical Genius „Leaves”. (Pure Mathematics, 1996)
Pach János: Két helyen egyszerre. (Világosság, 1996)
Bíró Tamás: E. P. (Szombat, 1997)
T. Sós Vera: E. P. (Magyar Tudomány, 1997)
Bar-Ilan: The Mathematicain P. E., in the Eyes of the Internet. (Scientometrics, 1998)
Schechter, B.: Agyam nyitva áll! E. P. matematikai utazásai. (Bp., 1999)
Hoffman, P.: A prímember. E. P. kalandjai a matematika végtelenjében. (Bp., 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
