Erdős Péter
közgazdász
Született: 1910. július 26. Budapest
Meghalt: 1990. augusztus 3. Budapest
Temetés: 1990. augusztus 21. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Iskola
A brünni (1928–1931), a bécsi műegyetemen tanult (1931–1934), a bécsi műegyetemen villamosmérnöki okl. szerzett (1934), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, határozattal, 1957), doktora (1967). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).
Életút
Bécsben telepedett le, alkalmi munkákból élt (1934–1938), hazatérése után Budapesten lakatostanoncként, ill. -segédként dolgozott (1938–1942). A nemzeti ellenállás résztvevője, a Függetlenségi Mozgalom és az illegális baloldali mozgalmak összekötője (1930-as–1940-es évek), hatévi fegyházra ítélték (1942), két évig büntetőtáborban raboskodott (1942–1944), megszökött (1944. dec.), az új magyar hadsereg tagja, ún. századnevelőtiszt (1944. dec.–1945. jún.).
A II. világháború után, az Agrolux Vállalat osztályvezető mérnöke (1945–1946), a Nehézipari Központ (NIK) Ellenőrzési Osztályának, majd Műszaki Munkaerő-gazdálkodási Osztályának vezetője (1947–1948). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri tanácsosaként, a műszaki és gazdasági főiskolák főelőadója (1948–1949). A Közgazdaság-tudományi Intézet vezetője, egyúttal az újonnan szervezett Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem egy. docense (1950–1952). Kizárták az MDP-ből és eltiltották az oktatói tevékenységtől (1952).
A Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Iroda (KGM TI) kutatómérnöke (1953–1955), rehabilitálása után az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete osztályvezető tud. munkatársa (1954–1958), tud. főmunkatársa (1958–1967), tud. tanácsadója (1967–1984). A BME II. sz. Politikai Gazdaságtan Tanszéke egy. tanára (1967. júl. 1.–1980. jún. 30.).
Elméleti közgazdaság-tudománnyal foglalkozott, a magyarországi reformfolyamatok egyik elindítója, a modern közgazdasági gondolkodás megújítója. Alapvetően új eredményeket ért el a modern nyugati társadalmak gazdaságtanának elméleti vizsgálata terén. Munkásságában a kapitalizmus alapvető kategóriáit – újszerű módon – a tőkés újratermelési folyamattól nem elválasztva, hanem abba beleágyazva tárgyalta, világosan elkülönítve egymástól a tőkés gazdaság makro- és mikroszférájában végbemenő jelenségek vizsgálatát, megmutatva, hogy ezek gyakran ellentétesek egymással. Az alapvető kategóriáknak az újratermelési folyamatokkal összefüggésben való tárgyalása, valamint a makro- és mikro-összefüggések éles megkülönböztetése lehetővé tette a felszínen megjelenő pénzügyi, ill. jövedelmi mozgások mögött meghúzódó naturális termelési folyamatok bemutatását. Reform-közgazdászként élesen szemben állt a politikai gazdaságtan marxista leegyszerűsítésével, dogmákká merevítésével. Az amerikai gazdaságban tapasztalható legújabb változások alapján korszerű gazdaságtankönyveket írt és szerkesztett, ill. a legújabb gazdasági jelenségek feltárásával nagy szakmai visszhangot kiváltó dolgozatokat közölt.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2015-ben).
Elismertség
Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (1960; arany, 1970), Szocialista Hazáért Érdemérem (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985).
Akadémiai Díj (1968), Állami Díj (1980).
Szerkesztés
Az Acta Oeconomica szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).
Főbb művei
F. m.: Közgazdasági elméletek története. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
A leggazdaságosabb műszaki tervváltozat kiválasztásának néhány kérdéséről. (Közgazdasági Szemle, 1955)
Az érték titkának felfedezése. (Természet és Társadalom, 1955)
Lenin az I. osztály elsődleges fejlődésének törvényéről. – A tervgazdálkodás néhány elméleti kérdéséről. (Közgazdasági Szemle, 1956)
A kizsákmányolásról. (Természet és Társadalom, 1956)
Értékkategóriák a szocialista tervgazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1959)
A tőkés újratermelés elméletéhez. (Közgazdasági Szemle, 1962)
A pénz értékmérő funkciójáról a mai kapitalizmusban. (Közgazdasági Szemle, 1963)
Egy periodikus válság elemzése marxi típusú újratermelési sémák alapján. – A társadalmi termék újratermelésének sémája. Molnár Ferenccel. (Statisztikai Szemle, 1964)
Egy periodikus válság elemzése marxi típusú újratermelési sémák alapján. (Közgazdasági Szemle, 1964)
Keynes fő művének magyar nyelvű kiadásához. Keynes, J. M.: A foglalkoztatás, a pénz és a kamat általános elmélete. (Társadalmi Szemle, 1966)
Über das Nicht-Warengeld als Mass der Werte im Kapitalismus. (Acta Oeconomica, 1966)
Adalékok a mai tőkés pénz, a konjunktúra-ingadozások és a gazdasági válságok elméletéhez. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1966; 2. jav. kiad. 1974; angolul: Contributions to the Theory of Capitalist Money, Business Fluctuations and Crises. Bp., Akadémiai, 1971)
A tőkés gazdaság struktúrájának és a válsághajlam csökkenéseinek összefüggéseiről. Molnár Ferenccel. (Közgazdasági Szemle, 1969)
Gondolatok a nemzetközi árszintekről, klasszikus szövegek nyomán. (Közgazdasági Szemle, 1971)
A Keynes-féle jövedelmi pénzelmélet bírálatához. – A „neoklasszikus” marginális posztulátumok versus piaci egyensúly. (Közgazdasági Szemle, 1972)
Some Reflections on National Price Levels. Referring to Texts of Marx and Ricardo. – The Marginal Postulates of the Neoclassical Theory versus Market Equilibrium. (Acta Oeconomica, 1972)
On the Returns Principle of Pricing. – The Law of Value and the Real Wages in Capitalism. (Acta Oeconomica, 1973)
Reálbér és értéktörvény a kapitalizmusban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. nov. 25.; megjelent: Közgazdasági Szemle, 1974 és Gazdaság- és Jogtudomány, 1974)
A forgalmi költségek és az adók közti analógiáról. (Közgazdasági Szemle, 1975)
A Contribution to the Criticism of Keynes and Ricardo. (Acta Oeconomica, 1975)
Bér, profit, adóztatás. Tanulmányok a kapitalizmus politikai gazdaságtanának vitatott kérdéseiről. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1976)
Az adóztatás és a profithányad összefüggésének törvényszerűségeiről. (Közgazdasági Szemle, 1976)
Módszer az osztályok jövedelmének, fogyasztásának és megtakarításának becslésére az Egyesült Államok statisztikai adatai alapján. Molnár Ferenccel. (Közgazdasági Szemle, 1977; angolul: A Method for Estimating the Income, Consumption and Saving of Social Groups Based on USA Statistics. Acta Oeconomica, 1977)
Az ár- és profitalakulás, valamint a „deficitfinanszírozás” néhány összefüggése az amerikai gazdaság példáján. Molnár Ferenccel. (Közgazdasági Szemle, 1978)
Prices and Profits in the US Economy of the Seventies. The Case of the US Economy. Monográfia. Molnár Ferenccel. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1979)
Az 1929–1933-as válság mai szemmel, mai tanulságokkal. Incze Miklóssal és Kis Aladárral. (Közgazdasági füzetek. Bp., 1979)
A klasszikus típusú válságok elméletéről. (Magyar Tudomány, 1979)
Profit és papirosprofit. Molnár Ferenccel. (Közgazdasági Szemle, 1979)
Az amerikai gazdaság háború utáni – nem klasszikus típusú válságai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. nov. 10.; megjelent: Közgazdasági Szemle, 1980)
Az infláció felgyorsulása az Egyesült Államokban, az 1970-es évtizedben. (Közgazdasági Szemle, 1981)
Infláció és válságok a hetvenes évek amerikai gazdaságában. Ár-, profit- és konjunktúraelmélet a tények próbakövén. Monográfia. Molnár Ferenccel. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1982; angolul: Wages, Profit, Taxation. Studies on Controversal Issues of the Political Economy of Capitalism. Bp., Akadémiai, 1982)
A tőkés világ gazdasági válságairól. (Magyar Tudomány, 1984)
A használati érték marxi problémái. (Közgazdasági Szemle, 1984)
Inflation and Recession in the U. S. Economy in the 1970s. Price, Profit and Business Cycle in Theory and Practice. Molnár Ferenccel. (Bp., Akadémiai, 1990).
F. m.: ford.: Hilferding, Rudolf: A finánctőke. Az előszót írta Leontyev, Lev Abramovics. Ford. Nagy Tamással. (Bp., 1959)
Keynes, John Maynard: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Ford. E. P., szerk. Andorka Rudolf. (Bp., 1965)
Gillman, Joseph M.: Prosperitás válságban. Ford. Szalay Sándorral. (Bp., 1967).
Irodalom
Irod.: Kovács Dénes: A tudós közgazdász. E. P. (Népszabadság, 1980. ápr. 24.)
A magyar közgazdasági gondolat fejlődése. 1954–1978. A szocialista gazdaság mechanizmusának kutatása. Vál., szerk. Szamuely László. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1986)
Szegő Szilvia: E. P. Ismernünk kell azt, ami van, ha mást akarunk helyette. (Beszélgetések tudósokkal. Bp., 1987)
Magyar ki kicsoda. 1990. Főszerk. Hermann Péter. (Bp., 1990)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. aug. 11.–Népszabadság, 1990. aug. 15.)
Kornai János: Emléksorok E. P.-ről. (Közgazdasági Szemle, 1990)
G. K. G.: Egy korszerűtlen tudós halálára. (Élet és Irodalom, 1990. 35.)
Sipos Aladár: E. P. (Magyar Tudomány, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
