Fejes Tóth László
matematikus
Tóth László
Született: 1915. március 12. Szeged
Meghalt: 2005. március 17. Budapest
Család
Sz: Fejes Tóth József, Farkas Vilma. F: 1941-től Újhelyi Izabella. Leánya: Fejes Tóth Izabella (1945–); fia: Fejes Tóth Gábor (1947–) matematikus, egyetemi tanár és Fejes Tóth Géza (1949–).
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika szakos tanári okl. (1938), magántanári képesítést szerzett (1946), a matematikai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1962. ápr. 6.; r.: 1970. febr. 4.).
Életút
Katonai szolgálatot teljesített (1939–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Geometriai Intézet tanársegéde (1941– 1944), a bp.-i Árpád Gimnázium r. tanára (1945–1948); egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1946–1948). A Veszprémi Vegyipari Egyetem Matematika Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1964), az MTA Matematikai Kutató Intézete tud. főmunkatársa (1965–1969), igazgatója (1970–1983). A Freiburgi Egyetem (1960–1961), a Wisconsini, a Washingtoni és az Ohiói Állami Egyetem (1963–1964), a Salzburgi Egyetem vendégprofesszora (1969–1970).
Integrál-geometriával, görbék és felületek approximációjával, matematikai analízissel foglalkozott, a magyar diszkrét geometriai iskola megteremtője. A konvex testekkel kapcsolatos elhelyezési és fedési problémák, a szabályos testekkel kapcsolatos geometriai szélsőérték-feladatok, rácsproblémák, trigonometrikus polinomok vizsgálata terén ért el nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket. Az analízis területén legfontosabb tétele a Cauchy- és a Fourier-sor ekvikonvergenciáját mondja ki. Geometriai eredményeit a matematikai más ágaiban (pl.: információelmélet) is sikerrel alkalmazzák.
Elismertség
A lipcsei Szász Tudományos Akadémia tagja (l.: 1966). A Bolyai János Matematikai Társaság elnöke, tb. elnöke (1972-től).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1960), Munka Érdemrend (arany, 1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985). Kossuth-díj (1957), Állami Díj (1973), Gauss-emlékérem (Braunschweig, 1977), Szele Tibor-emlékérem (1977), Pro Universitate Vespremiensi (1979), Akadémiai Aranyérem (2002).
Főbb művei
F. m.: A szabályos testek, mint szélsőértékfeladatok megoldásai. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1942)
Az egyenlőoldalú háromszögrács, mint szélsőérték-feladatok megoldása. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1942)
Einige Extremaleigenschaften des Kreisbogens bezüglich der Annäherung durch Polygone. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1943)
Über die Fouriersche Reihe der Abkühlung. (Acta Scientiarum Mathematicae, 1946)
The Isepiphan Problem for n-hedra. (American Journal of Mathematics, 1947)
Az izoperimetrikus probléma. (Matematikai Lapok, 1950)
A legsűrűbb gömbelhelyezésről. (Első Magyar Matematikai Kongresszus Közleményei, 1950)
Lagerungen in der Ebene, auf der Kugel und im Raum. (Berlin, 1953)
Characterization of the Nine Regular Polyhedra by Extrem Properties. (Acta Mathematica, 1956)
Mozaikokra vonatkozó izoperimetrikus problémák. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1962. okt. 25.; megjelent, angol nyelven: Isoperimetric Problems Concerning Tessealtions. Acta Mathematica, 1963)
Mi a „diszkrét geometria”? (MTA III. Osztálya Közleményei, 1963)
Regular Figures. (London–New York–Paris, 1964; németül: Leipzig, 1965)
Two-dimensional Honeycombs. Bleicher, M. N.-nel. (American Mathematical Monthly, 1965)
On the Permeability of a Layer of Parallelograms. (Studia Mathematica, 1968)
A Variant of the Problem of the Thirteen Spheres. Heppes, A.-val. (Canadian Journal, of Mathematics, 1968)
Diszkrét geometriai vizsgálatok a hiperbolikus síkon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1971. ápr. 18.).
Irodalom
Irod.: Staar Gyula: A geometria szerelmese. Beszélgetés F. T. L. akadémikussal. (Természet Világa, 1986)
Hargittai István beszélgetése F. T. L.-val. – Pach János: F. T. L. (Magyar Tudomány, 2005)
Pach János: Ötvenévesen a nyújtón. F. T. L. emlékezete. (Népszabadság, 2005. ápr. 9.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
