Fekete Lajos
történész, turkológus
Született: 1891. június 12. Tardos, Komárom vármegye
Meghalt: 1969. május 16. Budapest
Család
Sz: Fekete Mihály, Hugyik Katalin.
Iskola
Középiskoláit a tatai és a váci piarista gimnáziumban végezte, Vácott éretts. (1910). A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1914), történelem–latin szakos tanári okl. szerzett (1922), a bp.-i tudományegyetemen török filológiát, a bécsi egyetemen oszmán-török oklevéltant és paleográfiát (1920–1922), a berlini Collegium Hungaricum tagjaként a berlini egyetemen arab és perzsa filológiát tanult (1927–1928). Az oszmán-török nyelvű történeti források tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1929). Az MTA tagja (l.: 1937. ápr. 29.; r.: 1961. ápr. 14.).
Életút
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1915), orosz hadifogságba esett, ahol a fogolytáborban megtanult törökül (1915– 1920). Hazatérése után Budapest székesfőváros levéltárának ideiglenes hivatalnoka (1921–1923), a Magyar Országos Levéltár allevéltárnoka (1923–1941), levéltárnok főlevéltárnoki címmel és jelleggel, majd főlevéltárnok (1941–1948). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1929–1938), c. ny. rk. tanára (1938–1939), a Török Filológiai Intézet ny. rk. tanára (1939–1948), az egyetem átszervezése után intézeti tanár (1948–1952), majd egy. tanár (1952–1966). A török kormány felkérésére levéltári tanácsadóként részt vett az isztambuli és ankarai levéltár rendezésében (1937 és 1939).
A magyarországi török hódoltság történetével, török forrásanyagának feltárásával, török és perzsa paleográfiával, művelődéstörténettel foglalkozott. A különféle magyarországi és külföldi, elsősorban drezdai, velencei és berlini levéltárak anyagából összegyűjtötte a magyar vonatkozású iratokat, fotokópián és mikrofilmen összeállította az egykori budai török levéltár anyagát. Alapvető kézikönyvet állított össze a legnehezebben olvasható török kézírástípusok megismerésére. Nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozott, elsősorban a magyarországi török helyneveket, személyneveket és a hódoltságkori török jövevényszavakat vizsgálta.
Elismertség
A Török Történeti Társaság (t.: 1964), a Lengyel Orientalisztikai Társaság tagja (t.: 1966).
Elismerés
Munka Érdemrend (1961; arany, 1967). Kossuth-díj (1956).
Főbb művei
F. m.: A vármegyei tisztikar a XVI–XVII. században. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1914)
Török iratok a gr. Zichy család birtokában. (Levéltári Közlemények, 1924)
Hódoltságkori oszmanli-török helyneveink. (Századok, 1924)
A török oklevelek nyelvezete és forrásértéke. – Debrecen város levéltárának török oklevelei. (Levéltári Közlemények, 1925)
A velencei állami levéltár magyar vonatkozású fethnaméi. (Levéltári Közlemények, 1926)
Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába. (Bp., 1926; németül is)
A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga. 1–2. (Levéltári Közlemények, 1928–1929)
Számnevekkel alakult oszmánli-török helyneveink. – Az oszmánli-török nyelv hódoltságkori török jövevényszavai. (Magyar Nyelv, 1930)
Esterházy Miklós nádor iratai. – Türkische Schriften aus dem Archive des Palatinus Nikolaus Esterházy 1606–1645. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1932)
Gyöngyös város levéltárának török iratai. 1–2. (Levéltári Közlemények, 1932–1933)
A Rákóczi–Aspremont-levéltár török iratai. (Levéltári Közlemények, 1935)
Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1938. máj. 9.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. köt. 9. Bp., 1940)
Buda, Pest és Óbuda nem mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939)
Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori Budán. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1941)
Párhuzam az isztambuli és budai török hivatali ügyvitel között. (Levéltári Közlemények, 1941)
A törökkori Vác egy XVI. századi adóösszeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 26. köt. 1. Bp., 1942)
Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. 1 térkép-, 11 hasonmás táblamelléklettel. (Magyar Történettudományi Intézet kiadványai. Bp., 1943)
A Balkán népei a török állam életében. (Balkán füzetek. Bp., 1943)
Budapest a török korban. (Budapest története. Szerk. Szendy Károly. Bp., 1944)
Magyarság, törökség: két világnézet bajvívói. (A Magyar Keleti Társaság kiadványai. Bp., 1947)
Osmanli Tükleri ve Macarlar. 1366–1699. (Türk Tarih Kurumu Belleten, 1949)
Zur Geschichte der Grusianer im XVI. Jahrhundert. (Acta Orientalia, 1951)
Über Archivalien und Archivwesen in der Türkei. (Acta Orientalia, 1955)
Die siyaquat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung. I–II. köt. (Bibliotheca Orientalis Hungarica. 7. Bp., 1956)
A siyaqat írástípus a török pénzügyigazgatásban. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Egy vidéki török úr, Budai Ali Cselebi otthona a XVI. században. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1959; németül: Das Heim eines türkischen Herrn in der Provinz im XVI. Jahrhundert. Studia Historica, 1960)
Eine Konskription von den Jassen in Ungarn aus dem Jahre 1550. (Acta Orientalia, 1960)
Török nyelvű forráskiadásaink kérdéséhez. – Latinok a XVI. századi Budán. (Magyar Nyelv, 1961)
Budai török számadáskönyvek. 1550–1580. Szerk., ford. Káldy-Nagy Gyulával. (Bp., 1962; németül is)
A fethnaméról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1962. febr. 19.; megjelent: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Szülejmán szultán. (Életek és korok. Bp., 1967)
A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. (Jászsági füzetek. 4. Jászberény, 1968)
Budapest története a törökkorban. Nagy Lajossal. (Bp., 1974; 2. kiad. 1986)
Buda and Pest under Turkish Rule. (Bp., 1976)
Einführung in die persische Paläographie. Szerk., sajtó alá rend. Hazai György. (Bp., 1977)
A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints. Bp., 1993).
Irodalom
Irod.: Sinkovics István: F. L.: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. (Századok, 1944)
Czeglédy Károly: Lajos Fekete. (Acta Orientalia, 1961)
Ligeti Lajos: F. L. (Magyar Tudomány, 1969)
Ligeti Lajos–Csongor Barnabás–Káldy-Nagy Gyula: Búcsú F. L.- tól. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1969)
Káldy-Nagy Gyula: Lajos Fekete. (Acta Linguistica, 1969)
Kakuk Zsuzsa: F. L. (Nyelvtudományi Közlemények, 1969)
Bayerle Gusztáv: Lajos Fekete. (Archivum Ottomanicum, 1969)
Vass Előd: F. L. (Levéltári Szemle, 1969)
Hegyi Klára: F. L. (Levéltári Közlemények, 1970)
Sinkovics István: F. L. (Századok, 1971)
Kálmán Attila: F. L. turkológus. (Honismeret, 1981)
Heywood, C.: Three Letters of Lajos Fekete on the Geography of Ottoman Hungary. (Acta Orientalia, 1992–1993).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
