Fekete Lajos, nagyajtai
erdőmérnök
Született: 1837. június 18. Torda, Torda vármegye
Meghalt: 1916. június 29. Selmecbánya, Hont vármegye
Család
Unitárius családból származott, apja (†1842) kamarai orvos volt. Fia: Fekete Zoltán (1877–1962) erdőmérnök, az MTA tagja. Unokája: Fekete Zoltán (1911–1988) agrogeológus.
Iskola
Középiskoláit Tordán és a kolozsvári unitárius gimnáziumban végezte (1855-ig). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1859), Kolozsvárott erdészeti államvizsgát tett (1862), tanulmányait Németországban egészítette ki (1872). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.).
Életút
A kolozsvári kincstári jószágigazgazgatóság erdőkerületének gyakornoka (1859–1867), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia segédtanára (1867–1871), egyúttal az akadémia erdőgyakornoka (1867–1869), erdésze (1869–1872), ill. az akadémia titkára (1869–1872). Az Erdőműveléstan Tanszék rk. tanára (1871–1878) és az akadémiai erdők, növénykertek és a kísérleti ügyek vezetője (1873–1878), az erdőtenyésztéstan r. tanára (1878–1891), az Erdőrendezéstan Tanszék tanszékvezető tanára (1891–1906). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia aligazgatója (1892–1893), igazgatója (1897–1898 és 1899–1900), nyugdíjba vonult (1906). C. erdőtanácsos (1881-től). A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából növényföldrajzi munkálatokat végzett (1896–1916).
Erdőműveléssel, erdővédelemmel, erdészeti növénytannal és talajtannal foglalkozott. Alapvető megállapításokat tett a magyarországi erdőségek és a hazai fafajok elterjedésével kapcsolatban, a magyarországi, erdészeti szempontból fontos fanemek összeírásának kezdeményezője, ezzel az erdészeti statisztikai és növényföldrajzi kutatások elindítója. Elsőként tett kísérletet Magyarország erdőségeinek és talajfajtáinak leírására, vizsgálta még a leginkább elterjedt fabetegségeket és az erdőpusztulások egyéb okait. Selmecbányán, az erdészeti oktatás segítésére nemzetközileg is jelentős erdészeti gyűjteményt állított össze. A gyakorlati erdészeti munka megkönnyítésére ún. tolókás magvetőt szerkesztett (1888) és hernyóenyvezőt készített (1891).
Emlékezet
Selmecbányán hunyt el, földi maradványait a selmecbányai alsó evangélikus temetőbe temették (1916. júl. 2-án). Szobra a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Botanikus Kertjében látható (bronz és mészkő mellszobor, Orbán Antal alkotása, felavatták: 1930. okt. 18-án).
Elismertség
Az Országos Erdészeti Egyesület alapító tagja.
Szerkesztés
Az Erdészeti Lapok (1890–1913) és az Erdészeti Kísérletek munkatársa (1901–1912).
Főbb művei
F. m.: A legártalmasabb erdőgyomokról, a füvekről. (Erdészeti Lapok, 1868)
A fák virágzására és a gyümölcsérésre szükséges melegösszeg. (Erdészeti Lapok, 1869)
Porosz-Szilézia erdészeti viszonyai. (Erdészeti Lapok, 1870)
Az erdő-adóról. (Erdészeti Lapok, 1871)
A közerdész. Gyakorlati útmutatás az erdészeti műszaki segédszemélyzet számára. Illés Nándorral. (Bp., 1873)
Erdőértékszámítástan erdőbirtokosok, erdőtisztek és általában az erdőüzlettel foglalkozók számára. (Selmecbánya, 1874; 2. kiad. Bp., 1892)
Közlemények a magyarországi főfanemek tenyészeti határairól és az erdőmívelés köréből. 1–5. (Erdészeti Lapok, 1875)
A Mezőség kopárainak befásítása. (Kolozsvár, 1876)
Az erdővédelem körvonalai. (Selmeczbánya, 1877)
Erdészeti rovartan. I–II. köt. (Selmeczbánya, 1878)
A virágos kőris pusztulása a Bakony vidékén. (Erdészeti Lapok, 1879)
A vörösfenyőtörzsek görbeségének oka. – Észleletek az erdőknek a hóolvadásra gyakorolt befolyása felett. (Erdészeti Lapok, 1880)
Beszélgetések az új erdőtörvényről. (Erdélyi Gazda, 1880)
A tölgy és tenyésztése. (Bp., 1880)
Az emberi trágya a mezőgazdaságban. Nickel Zsigmonddal. (Kolozsvár, 1881)
A talaj feladata, keletkezése és nemei. – A talajban véghezmenő physikai folyamatok. – A talaj vastagságának és belső minőségének változatai. (Erdélyi Gazda, 1882)
Erdészeti talajtan. (Selmeczbánya, 1882; 2. teljesen átd. kiad. 1891)
Az erdőbecsléstan kézikönyve. Sóltz Gyulával. (Selmeczbánya, 1882; 2. átd. kiad. 1883)
A hamu hatása az elültetett csemetékre. (Erdészeti Lapok, 1882)
A víz felemelkedésének okairól a növényekben. (Természettudományi Közlöny, 1884)
Erdővédelemtan. (Selmeczbánya, 1887)
Abaúj-Torna, Szepes és Gömör vármegyék erdőtenyésztési viszonyai. (Erdészeti Lapok, 1887)
Hazánk tölgyesei. – Bars vármegye erdőtenyésztési viszonyai. – Trencsén vármegye erdőtenyésztési viszonyai. – Nyitra és Pozsony vármegye erdőtenyésztési viszonyai. (Erdészeti Lapok, 1888)
A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése. (Bp., 1889)
Horvát-Szlavónország erdészeti viszonyai. 1–2. – Bereg vármegye erdőtenyésztési viszonyai. – Zemplén vármegye erdőtenyésztési viszonyai. Ung vármegye erdőtenyésztési viszonyai. (Erdészeti Lapok, 1890)
Erdészeti növénytan. I–II. köt. Mágocsy-Dietz Sándorral. (Bp., 1891–1896)
Az erdei vetésről és ültetésről. 14 fametszettel. (Erdészeti Lapok, 1893)
Az erdő ápolásáról és használatáról, annak megállapításától a letarolás idejéig. (Bp., 1895)
Az erdő ápolásáról és használatáról. (Erdészeti Lapok, 1895)
A szálaló erdők berendezése. (Erdészeti Lapok, 1897)
Az erdők berendezése. (Bp., 1898)
A vágásra érett erdő kihasználása. (Bp., 1898)
A középerdő és a szálalóerdő talaja gazdasági értékének meghatározása. (Erdészeti Lapok, 1898)
Az erdők felújítása, kapcsolatban azok rendszeres kihasználásával. (Bp., 1899)
Erdészeti nyereségszámítástan. (Selmeczbánya, 1900)
Erdőrendezéstan. (Selmecbánya, 1903)
Népszerű erdészeti növénytan beszélgetésekben. I–III. köt. (Bp., 1901–1905)
Az erdőrendezésnek hazánkban szokásos rendszeréről, annak módosításáról és egyszerűsítéséről. (Erdészeti Lapok, 1902)
Az erdőgazdaságban működő tőkék kamatozási százalékának megállapítása a grafikus módszer segítségével, valamint az élőfakészlet eladási értékével. (Erdészeti Lapok, 1908)
A magyarországi erdők jövedelmezőségi viszonyai a XIX. század utolsó évtizedében. (Erdészeti Lapok, 1910)
Az északi szélesség hatása a fafajok természetes elterjedésének magassági határaira Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. jún. 19.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén. I–II. köt. Blattny Tiborral. (Selmecbánya, 1913; németül: 1913–1914).
Irodalom
Irod.: F. L. (Erdészeti Lapok, 1906)
F. L. (Botanikai Közlemények, 1916 és Erdészeti Lapok, 1916)
Lesenyei Ferenc: Emlékbeszéd F. L. volt főiskolai tanár szobránál. (Erdészeti Lapok, 1930)
Mágocsy-Dietz Sándor: F. L. l. tag emlékezete. Életrajz és művei bibliográfiája. (Bp., 1937)
Tarab Mária: F. L. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Nemky Ernő: F. L. emlékezete, halálának 50 éves évfordulóján. (Az Erdő, 1966)
Rácz Józsefné: 75 éve hunyt el F. L. (Erdészeti Lapok, 1991)
Bartha Sándor: Száz éves F. L.–Mágocsy-Dietz Sándor Erdészeti növénytana. (Erdészeti Lapok, 1996)
Kelemen Miklós: Unitárius elődeinkről. F. L. (Erdészeti Lapok, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
