Filarszky Nándor
botanikus, muzeológus
Született: 1858. október 18. Késmárk, Szepes vármegye
Meghalt: 1941. június 23. Budapest
Család
Lengyel emigráns családból származott. Sz: Filarszky Kázmér, Krausz Amália.
Iskola
Középiskoláit Késmárkon és Rimaszombatban végezte, a bp.-i tudományegyetemen természetrajz szakos tanári okl. (1883), bölcsészdoktori okl. (1884), az algológia és a virágos növények morfológiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1932. máj. 6.; t.: 1940. ápr. 26.).
Életút
A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem tanársegéde (1885–1899) és magántanára (1896–1922), c. ny. rk. tanára (1922-től), egyúttal az Eötvös Collegium vezető tanára (1897–1899). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytani Osztályának helyettes őre (1899–1901), igazgatóőre (1901–1902), osztályigazgatója (1902–1919), igazgatói rangban az Osztály vezetője (1919–1929). Magyar királyi udvari tanácsos (1912-től).
Algológiával, növénymorfológiával, florisztikával, elsősorban az algák sejttanával és a növények alaktanával foglalkozott. A moszatok közül különösen a csillárkákat (Characeae) vizsgálta behatóan. Tizenegy, a tudományra nézve új csillárkamoszatfajt írt le, jóllehet több ezer oldalas a Charafélék monográfiája c. műve kéziratban maradt. Feldolgozta továbbá az Adria-expedíció algagyűjtését, tanulmányozta a Pieninek algavegetációját, a Balkán algavilágát. Tervei között szerepelt még Magyarország moszatjait feldolgozó munkája. A szeparációs sejtmagosztódásról felállított elmélete tudománytörténeti jelentőségű. Muzeológusként jelentős mértékben fejlesztette az MNM Növénytárát, amelyet tervszerűen bővített és szakszerű módon rendezett is. Felállította és folyamatosan fejlesztette a magyarföldi növények gyűjteményét, a Flora Hungaricát, ill. útjára indította a Flora Hungarica exsiccatát, amelynek kiadásával szerette volna a gyűjteményt gyarapítani, valamint a magyarországi virágos növényeket a külföld számára bemutatni.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Számos csoportban neveztek el róla taxonokat, ill. az ő nevét őrzi – többek között – a Filarszkya algagenus nevű algagenusz. ő maga összesen 25 új algataxont (a 11 csillárkával együtt), valamint Jávorka Sándorral együtt két virágos növényt is leírt.
Elismertség
A Természettudományi Társulat r. tagja (1882-től) és a választmány tagja (1903-tól), majd a Növénytani Szakosztály alapító alelnöke (1913-1920). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének r. tagja (1912-től).
Főbb művei
F. m.: Adatok a Cleome rendszertani állása, szövettani szerkezete és fejlődéséhez. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1884)
A kikeleti hóvirág néhány alakjáról. (Természetrajzi füzetek, 1890)
A kovamoszatokról. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A Charafélék, különös tekintettel a magyarországi fajokra. (Bp., 1893; rövidítve németül is)
A Pieninek és flórája. (Igló, 1898)
Adatok a Pieninek moszatvegetációjához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1899)
A luczfenyő alakváltozásai. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1900)
Rendellenes alkotású gombák. Gomba-teratológia. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1901)
Botanikai eredmények Déchy Mór kaukázusi expedícióiról. (Déchy Mór: Kaukázus. Bp., 1907; németül: Berlin, 1907)
A növényi test alaki tulajdonságai. (Az élők világa. Bp., 1907)
Növénymorphologia. A növények alaki tulajdonságai és a velük kapcsolatos életjelenségek. (Bp., 1911)
A separatiós sejtmagosztódás elmélete és szerepe a növények fejlődésében és rendszerében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. máj. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1920; kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
Kapeller Kristóf algagyűjtései a Quarnero-öbölben. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1921)
A Gleicheniaceák családjába tartozó tropikus harasztfélék leveleiről. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1923)
Die Verbreitung der Chara Crinita beiderlei Geschlechts in Ungarn. (Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte, 1925)
Az I. és II. magyar Adria-expedíció algológiai kutatásának eredményei. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1926)
A Magas Tátra alján termő néhány Chara-féléről. (Magyar Botanikai Lapok, 1926)
A budai hőforrások nyílt vizeinek Chara-féléi és néhány más, érdekesebb algafajta. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A Balaton és vidékének Chara-féléi. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1931)
Chara-félék Szeged vidékén. (Folia Cryptogamica, 1933)
A Chara-félék monográfiája a hazánkban eddig megfigyelt fajainak és formáinak elősorolásával. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. ápr. 23.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
Idegenföldi Chara-félék meghatározása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
A Chara-félék. [Characeae L. Cl. Richard] monográfiájának kísérlete. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1941).
Irodalom
Irod.: F. N. (Akadémiai Értesítő, 1941)
Moesz Gusztáv: F. N. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1943)
Buczkó Krisztina: F. N. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
