Finkey Ferenc
jogász
Született: 1870. január 30. Sárospatak, Zemplén vármegye
Meghalt: 1949. január 23. Sárospatak
Család
Sz: Finkey Pál, Tatár Eszter. F: Radácsy Erzsébet (1877–1955).
Iskola
A sárospataki jogakadémián és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1887–1891), Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett és bírói vizsgát tett (1892), a büntetőjog és büntetőeljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.; r.: 1929. máj. 10.; t.: 1938. máj. 6.).
Életút
Sárospatakon, Poprádon ügyvédjelölt (1891–1892), a sárospataki jogakadémián a büntetőjog és a jogbölcselet helyettes (1893– 1894), r. tanára (1894–1912). Nyugat-Európában (1899), Svájcban (1909), az USA-ban állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányokat (1910). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1896–1912), a büntető perjog ny. r. tanára (1912–1915), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. tanára (1915–1919); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1917–1918), az egyetem rektora (1918). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a büntető perjog ny. r. tanára (1921–1923), az egyetem t. tanára (1925-től).
Koronaügyész-helyettes (1923–1930), kúriai tanácselnök (1930–1935), koronaügyész (1935–1940). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja, a Kérvényezési Bizottság elnöke (1935–1940).
A büntetőjog kiemelkedő művelőjeként, elsősorban anyagi büntetőjoggal, kriminálpolitikával foglalkozott. Meghatározó szerepet töltött be a magyar büntetés-végrehajtási jog megteremtésében és elismertetésében. Az anyagi büntetőjogban Karl Binding, a kriminálpolitikában Franz List felfogásának híve; a büntetőeljárásban a liberális, humánus irányzat képviselője. Különösen értékesek a magyarországi és a nemzetközi börtönügy történetével foglalkozó írásai.
Emlékezet
Sárospatakon hunyt el. Végakarata szerint koporsóján csak felesége, Radácsy Erzsébet koszorúját engedte elhelyezni, minden más, e célra szánt összeget a sárospataki főiskolai diáksegély alapjára kért átutalni. Tiszteletére, irodalmi munkásságának 40. évfordulóján (1936-ban), majd 1995-ben emlékkönyvet adtak ki. Addig meg nem jelent monográfiáját (A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete) születésének 130. évfordulóján, Sárospatakon adták ki (2000-ben). Tiszteletére az Ügyészek Országos Egyesülete Finkey Ferenc-díjat alapított (először 2001-ben adták át).
Elismertség
Az MTA Jogtudományi Bizottsága ügyvezető elnöke (1929–1937), elnöke (1937–1947). A Magyar Büntetőjogi és Kriminológiai Társaság társelnöke. Az Országos Bírói és Ügyvédi Vizsgabizottság (1938–1940) és a Fiatalkorúak Budapesti Felügyelő Hatóságának elnöke (1942–1945).
Elismerés
A szegedi (1940) és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1940). A Magyar Érdemrend nagykeresztje (1938). Az MTA Marczibányi-jutalma (1921).
Főbb művei
F. m.: Az egység és többség tana a büntetőjogban. Egy büntetendő cselekmény és bűnhalmazat. (Sárospatak 1895)
A büntető jog alapja. Tanári székfoglaló előadás. (Sárospatak, 1896)
A magyar büntető eljárás tankönyve. (Bp., 1899; 3. átd. kiad. 1908)
Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1899)
A szándék fogalma és ismérvei a büntetőjogban, különös tekintettel „a szándék hiánya miatt” történő felmentésekre. (Büntető Jog Tára, 1899)
Bűnügyi esetek. Vitatkozási tételek és feladatok. Büntetőjogi szemináriumok részére. (Bp., 1900)
A magyar büntetőjog tankönyve. (Bp., 1902; 2. átd. és jav. kiad. 1905; 3. átd. kiad. 1908; 4. átd kiad.: A magyar büntető perjog tankönyve címmel. Bp. 1916)
A motívumok tana a büntetőjogban. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1903)
A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. (Jogi értekezések. Bp., 1904)
Büntetési rendszerünk egyszerűsítése. (Magyar Jogász Ujság, 1904)
Újabb bűnügyi esetek. Büntetőjogi praktikumok részére. (Bp., 1905)
A csavargás és koldulás szabályozása kriminálpolitikai szempontból. (Jogállam, 1905)
Fayer László, mint kriminálpolitikus. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
A tételes jog alapelvei és vezéreszméi. (Bp., 1908)
A jogtalanság, mint a büntetendő cselekmény ismérve. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1909. márc. 8.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 14. köt. 1. Bp., 1909; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1909)
Fiatalkorú bűntettesek és a modern törvényhozás. (Jogállam, 1909)
A halálbüntetés és a BTK revíziója. (Jogtudományi Közlöny, 1909)
A csavargás, a koldulás és az iszákosság törvényhozási szabályozásához. (Büntetőjogi értekezések. Bp., 1910)
Az északamerikai büntetőjog mai vezéreszméi és reformintézményei. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 14. köt. 5. Bp., 1911). A fiatalkorúak büntetőjoga Északamerikában. (Bp., 1913)
Büntetőtörvénykönyvünk revíziójának irányelvei. (Jogállam, 1913)
A sajtóról szóló 1914. évi XIV. törvénycikk. (A Bűnügyi Szemle Törvénytára. Pécs, 1914)
A felek fogalma és köre a büntetőjogi per mai elméletében. (Büntetőjogi dolgozatok. Pécs, 1914)
Háborús büntetőjogunk és bűnügypolitikánk a háború után. (Budapesti Szemle, 1916)
A fiatalkorúak felügyelő hatóságának feladata és tagjainak munkaköre. (Pozsony, 1916; 3. átd. kiad. Bp., 1942)
A fiatalkorúak kriminalitásának növekedése. (Bűnügyi Szemle, 1917)
Jog és igazság a háborúban. (Kolozsvár, 1917)
Büntetés és nevelés. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. Bp., 1922)
A magyar anyagi büntetőjog jelen állapota. (Bp., 1923)
Lehet-e sajtóvétség a nemzetrágalmazás? (Jogállam, 1924)
A törvénysértés fogalma a büntető jogegységi perorvoslatban. (Magyar Jogi Szemle Könyvtára. Bp., 1924)
Társadalmi védekezés és büntetőjog. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1925)
Az élet és a testépség hatályosabb védelméről. (Jogállam, 1925)
Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. (Magyar Jogi Szemle, 1927)
A politikai bűncselekmények és a büntetőtörvénykönyv. (Bp., 1927)
A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt. Akadémia székfoglaló is. (Elhangzott: 1930. márc. 10.; megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. Bp., 1930)
Büntetési rendszerünk égető sebei. (Magyar jogászegyleti értekezések. Új folyam. Bp., 1932)
Adatok a bűntettesek jellemcsoportjainak megállapításához. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. köt. 5. Bp., 1933)
Büntetéstani problémák. (Bp., 1933)
Bírói függetlenség – betű-zsarnokság. (Polner Emlékkönyv. Szeged, 1935)
A XX. század büntetési rendszerének reformkérdései. (Bp., 1935)
Ügyészi függetlenség és anyagi igazság. (Budapesti Szemle, 1936)
Büntetőjogunk megújhodása. (Jogi értekezések. Szeged, 1937)
Jelszavak harca a büntetőtörvénykönyvek revíziója körül. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 1. Bp., 1937)
A kriminálbiológiai személyiség kutatása és az igazságszolgáltatás. (Budapesti Szemle, 1938)
Szemelvények F. F. kisebb dolgozataiból. 1890–1940. (Bp., 1940)
Az 1792. évi büntetőtörvényjavaslat 150. évfordulója. (Debrecen, 1942)
Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok száz év távlatából. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 9. Bp., 1942)
A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete. 1619–1914. Sajtó alá rend. Szathmáry Béla. (Sárospatak, 2000).
Irodalom
Irod.: Büntetőjogi dolgozatok F. F. irodalmi munkássága négyévtizedes évfordulójának emlékére. Szerk. Irk Albert. (Bp., 1936)
F. F.: Emlékképek és élmények. (Sárospatak, 1944)
Ködöböcz József: F. F. élete és munkássága. (Miskolc–Sárospatak, 1995)
F. F. 1870– 1949. Emlékkönyv. Szerk. Szathmáry Béla. Életrajz és művei bibliográfiája. (Sárospatak, 1995)
Horváth Tibor: Emlékezés F. F.-re. (Ügyészségi Szemle, 1995)
Nagy Károly: F. F. (Észak-magyarországi gazdaság, kultúra, tudomány, 1996)
Nagy Károly: In memoriam F. F. (Hévíz [folyóirat], 2001)
Horváth Tibor: F. F. emlékére. (Jogtörténeti Szemle, 2006)
Palló József: A magyar börtönügy arcképcsarnoka. F. F. (Börtönügyi Szemle, 2008)
Madarassy-Molnár Máté: Hit, tudás, alázat. 60 éve hunyt el F. F. (Iustum, Aequum, Salutare, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
