Finkey József
bányamérnök
Született: 1889. november 27. Sárospatak, Zemplén vármegye
Meghalt: 1941. április 7. Sopron
Család
Sz: Finkey József (1856–1908) jogász, a sárospataki jogakadémia tanára, Finkey Ilona.
Iskola
Középiskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, a Sárospataki Református Kollégiumban éretts. (1907), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán bányamérnöki okl. szerzett (1913). Az MTA tagja (l. 1934. máj. 11.; r.: 1940. ápr. 26.).
Életút
A drenkovai bányaüzem (Krassó-Szörény vm.) gyakornoka (1911–1913), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Bányaműveléstan Tanszék tanársegéde (1914–1918), adjunktusa (1918–1919); közben az I. vh.-ban az orosz fronton harcolt (1914–1917). Az összeomlás után, a Sopronba menekült Bányászati és Erdészeti Főiskola Bányaműveléstan Tanszék adjunktusa (1919–1923), a szén- és ércelőkészítés-tan r. tanára (1923–1934). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán az érc- és szén-előkészítéstan ny. r. tanára (1934–1941); közben a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar dékánja (1934–1935).
Az érc- és szénelőkészítés elméletének nemzetközi viszonylatban is egyik megalapozója. Kidolgozta a recski ércelőkészítő tervét, megalkotta a magyarországi barnaszenek feljavítását szolgáló, róla elnevezett Finkey-féle légszért (1931), szabadalmaztatta a szénbrikettek magyarországi kötőanyagok felhasználásával történő előállítási eljárását (1935). Nevéhez fűződik továbbá a nedves flotációs (úsztató) eljárás megvalósítása. Ezzel az eljárással Recsk ércbányájában termelt aranytartalmú pirit és az ott előforduló más rézércek esetében elérték, hogy az 1913 évi 4,3 kg aranytermelés, a trianoni békeszerződés után 150–180 kg-ra növekedett. Eredményes kísérleteket folytatott az Úrkúton előforduló mangánércek dúsításával, foglalkozott a gyöngyösoroszi ércelőfordulás komplex érceinek flotációs eljárásával. Mágneses eljárást dolgozott ki a Bagamér és Nagyléta környékén található gyepvasércek dúsítására. Németül megjelent fő művét (Nedves úton való ércelőkészítés tudományos alapjai, Berlin, 1924) angol, orosz és spanyol nyelvre is lefordították. A munka a Rollai Egyetem (Missouri, USA) és a Harkovi Bányászati Akadémia (Ukrán SZSZSZK) hivatalos tankönyv lett.
Emlékezet
Sopronban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Szobra a Miskolci Egyetem aulájában látható (bronz mellszobor, Varga Éva alkotása, 1992). Nevét Miskolcon utca is őrzi.
Elismertség
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alelnöke (1938–1941). Az Országos Felsőoktatási Tanács és az Országos Iparügyi Tanács tagja.
Főbb művei
F. m.: A nyújtó hengerlés mechanikai elmélete. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1911)
Fotogrammetrikus és stereofotogrammetrikus terepfelvételek. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1913)
A légnyomásos fúrógépek munkaviszonya. – Bányatelepek tervezésének gazdasági alapelvei. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1916)
Összehasonlító számítások a táróácsolás teherbírásáról. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1917)
A magyarországi bauxitércbányászat és alumíniumipar jövője és közgazdasági jelentősége. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1918)
Bányatelepek tervezése. Akadémiai tankönyv. (Selmecbánya, 1918)
A centrifugál ventilátorok manometrikus hatásfokának megállapítása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1919)
Az Eötvös-féle gravitációs mérések bányászati–geológiai alkalmazása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1920)
A m. kir. bányászati és erdészeti főiskola sorsa. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1921)
A megcsonkított Magyarország széngazdasága. – A nedves ércelőkészítés alapelveiről. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1921)
Az úsztató eljárás. 1–4. – A barnaszenek racionális felhasználása. 1–3. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1922)
Tüzelési maradványok szén- és koksztartalmának kitermelése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1923)
A széniszap előkészítése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1923)
Nedves úton való ércelőkészítés tudományos alapjai. Németül. Die wissenschaftlichen Grundlagen der nassen Erzaufbereitung. Ford. Pocsubay János. (Berlin, 1924; angolul: Rolla [Missouri, USA], 1930; oroszul: Harkov, 1932; spanyolul: Madrid, 1941)
Az aprítógépek legújabb fejlődése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1925)
Ércelőkészítéstan. I–II. köt. (Sopron, 1925)
A szénelőkészítés legújabb problémái. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1925)
Szénelőkészítéstan. Egy. tankönyv. (Bp., 1927)
Modern érc- és szénelőkészítési kísérletek. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1927)
Előkészítési kísérletek Csonkamagyarország barnaszeneivel. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1928)
A kémiai flotálás. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1929)
Az ásványszenek brikettezése. (Sopron, 1930)
A bauxitok szárítása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1931)
A száraz előkészítés alkalmazása hazai szénbányászatunkban. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1933)
Újabb kísérleti adatok a hazai szenek brikettezésének kérdéséhez. Az ún. kolloid-eljárás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. ápr. 15.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Előkészítési kísérletek úrkúti mangánércekkel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
A flotációs ásványelőkészítő eljárás. (Sopron, 1937)
A pneumatikus szénelőkészítés mechanikai alapegyenletei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
Redukált bauxitok mágneses szeparációja. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1939)
A recski kékpala flotálása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Flotációs diagramok kiértékelése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1940. okt. 21.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
Flotációs kísérletek a gyöngyösoroszi komplex ércekkel. – Mágneses szeparációs kísérletek a bagamér-nagylétai gyepvasércekkel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940).
Irodalom
Irod.: Esztó Péter: Emlékbeszéd F. J. felett. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1941)
Finkey Ferenc: Finkey Pál és F. J. volt pataki diákok emlékezete. (Sárospatak, 1943)
Tarján Gusztáv: Adalékok az ülepítés klasszikus elméletéhez. Finkey ülepítéselméletének kritikai vizsgálata. (Nehézipari Műszaki Egyetem Magyar Nyelvű Közleményei, 1961)
Szarka Zoltán–Tompos Endre: Emlékezés F. J. két könyvére, megjelenésük 50., illetve 60. évfordulóján. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1987)
Pethő Szilveszter: F. J. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
