Főbb művei

F. m.: Giovanni Vailati. (Huszadik Század, 1911. 1.)
Az ítélet voluntaristikus elmélete. 1–3. (Athenaeum, 1913. 1–3.)
Schelling történetfilozófiája. (Athenaeum, 1913. 3.)
Bolzano igazságelmélete. (Huszadik Század, 1913. 2.)
A kiválasztás és a kiegészítés a történeti megismerésben. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1914. 3-4.)
Az irodalomtörténet filozófiai problémái. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1915)
Újabb történetfilozófiai kutatások. (Athenaeum, 1915. 1-2.)
In memoriam Zalai Béla. (Athenaeum, 1915. 4. és külön: Bp., 1916)
A történelmi materializmus kritikája. (Athenaeum, 1916. 1.)
Konzervatív és progresszív idealizmus. (Huszadik Század, 1918. 1. és külön: A Huszadik Század Könyvtára. 66. Bp., 1918)
A munka értelme a kommunista társadalomban. (Internationale, 1919. 7.)
A szellemi tudományok jövője. (Fáklya, 1919. máj. 1.)
A Tanácsköztársaság. F. B. előadása. (A Közoktatási Népbiztosság kiadványa. Bp., 1919)
Az interpretáció problémája a szellemtörténetben. (Athenaeum, 1919. 1.)
Előadások a történeti materializmusról. F. B. megnyitó beszéde. (A Marx–Engels Munkásegyetem kiadványai. Bp., 1919)
Kommunista politika – kommunista kultúra. F. B. előadásai a tanítók előadóképző tanfolyamán. (A Közoktatási Népbiztosság kiadványa. Bp., 1919)
Bevezetés a marxi filozófiába. (Európa Ismeretterjesztő Könyvtár. 5. Wien, 1922)
Tömegkultúra és tömegfilozófia. (Tűz, 1922. júl. 6.)
Der Bankrott der Theorien des Sozialfaschismus am Ende der kapitalistischen Stabilisierung. (Moskau–Leningrad, 1934)
Magyar–orosz történelmi kapcsolatok. Cikkek, írások. Illés Bélával. (Jószomszédság Könyvtára. 6. Bp., 1945)
A dunai népek együttműködése. F. B. előadása a Magyar Kommunista Párt Politikai Akadémiáján. (Az MKP Politikai Akadémiája. 10. Bp., Szikra, 1946)
Az imperializmus újabb jelenségei. F. B. előadása a Magyar Kommunista Párt Politikai Akadémiáján. (Az MKP Politikai Akadémiája. 20. Bp., Szikra, 1946)
Die Zerstörung der Kultur in Deutschland unter der Herrschaft des Faschismus. (Berlin, 1946)
Marxizmus és logika. 1. rész. (Bp., Szikra, 1946)
Lenin és a dialektika. (A Szakszervezeti Tanács Iskoláját Végzettek Szövetsége kiadványa. Bp., 1948)
Tudomány és demokrácia. (Bp., Szikra, 1948)
A materializmus és az idealizmus harca a modern filozófiában. F. B. előadása az MDP Kultúrpolitikai Akadémiáján. (Az MDP Kultúrpolitikai Akadémiája. Bp., 1949)
Az ellentétek egysége. Tanulmány az arisztotelészi és a dialektikus logika viszonyáról. (A Budapesti Tudományegyetem Filozófiai Intézete kiadványa. Bp., 1949)
Társadalmi lét és társadalmi tudat az átmeneti korszakban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. febr. 1.; megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
Kant. Egy. jegyz. (Bp., 1950 és utánnyomások 1951–1956)
Logika. Egy. jegyz. (Bp., 1950 és utánnyomások 1951–1956)
A történelmi materializmus alkotó továbbfejlesztése Sztálin nyelvtudományi munkáiban. (Akadémiai Értesítő, 1951)
Az alap és a felépítmény kérdése Sztálin újabb munkáinak megvilágításában. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1951)
Fichte és Hegel. Egy. jegyz. (Bp., 1951 és utánnyomások 1952–1956)

Logika. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványai. Bp., 1951; 2. bőv. kiad. 1953; 3. kiad. 1955; 4. átd. és bőv. kiad. 1958; németül: Berlin, 1955; japánul: Tokyo, 1957; oroszul: Moszkva, 1959; kínaiul: Peking, 1979 és 1983)

Filozófiai előadások és tanulmányok. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1952)
A társadalmi-történeti tudományok helyzete és feladatai Sztálin elvtárs új munkáinak megvilágításában. F. B. előadása. (Századok, 1952. 2.)
Materializmus és „fizikai” idealizmus. A „fizikai” idealizmus bírálata. (Filozófiai Évkönyv. Bp., 1952; németül: Kritik des physikalischen Idealismus. Ford. Szemere Samu. Berlin, 1953)
A tudomány törvényei Sztálin A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban c. művének megvilágításában. – Marx – a tudományos kommunizmus megalapítója. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1953)
Magyar tudósok Sztálinról. (Természet és Technika, 1953. 4.)
A filozófiai tudomány tárgya, a filozófia fogalma, az ókori és a középkori filozófia története. (Az MDP Pártfőiskola Filozófia Tanszéke kiadványa. Bp., 1954)
A német filozófia Kanttól Hegelig. Egy. jegyz. (Bp., 1954 és utánnyomások)
A tudományok osztályozásának elméleti és gyakorlati kérdései. – A tudományos kutatás tervszerűségéért. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1954)
A materializmus és az idealizmus harca a jelenkori filozófiában. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1955)
A Politikai Tudományok Nemzetközi Szövetségének stockholmi kongresszusáról. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1956)
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa és az ideológiai tudományok néhány kérdése. (Magyar Tudomány, 1956. 1-3.)
Az atomfizika és az atomenergia felszabadításának filozófiai kérdései. F. B. előadásai az MDP Politikai Akadémiáján. (Az MDP Politikai Akadémiája. 4. Bp., 1956)
Hegel dialektikus logikája. (Magyar Tudomány, 1956. 7-12.)
Lenin és a tudomány. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1956)
Tudomány és szocializmus. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1956)
Az élő leninizmus. F. B. előadása Lenin születésének 87. születésnapja alkalmából az MTA Társadalmi és Történeti Tudományok Osztálya 1957. ápr. 19-i ülésén. (Magyar Tudomány, 1957. 1-4.)
Az ellentmondás felfogása Hegel „Logikájában”. (Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 1. és Hegel-emlékkönyv. Szerk. Szigeti József. Bp., 1957)
Tudomány – világnézet – ideológia. (Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 2-4.)
A marxizmus és a revizionizmus harca a tudományban. (Magyar Tudomány, 1958. 3. és Magyar Filozófiai Szemle, 1958. 3-4.)
Marxizmus vagy revizionizmus? (Magyar Filozófiai Szemle, 1958. 1-2.)
Tudomány – világnézet – ideológia. F. B. előadása az MTA Elnöksége előadássorozata első előadásaként 1958. márc. 17-én. (Magyar Tudomány, 1958. 7.)
A Tanácsköztársaság tudományos és kulturális politikájáról. – Az 50 éves materializmus és empíriokriticizmus. (Magyar Tudomány, 1959. 4.)
Visszaemlékezések a Párt megalakulásának harcaira. (Magyar Tudomány, 1959. 1.)
Dialektik und Sozialdemokratie. (Austromarxismus. Texte zu „Ideologie und Klassenkampf”. Frankfurt, 1970)
Der revizionistische Charakter einiger philosophischer Konzeptionen von Georg Lukács. (Georg Lukács und der Revisionismus. Eine Sammlung und Aufsätzen. Berlin, 1977)
Bevezetés a marxi filozófiába. (A magyar marxista filozófia a két világháború között. Vál., szerk. Nyíri Kristóf. Bp., 1979)
Die Entwicklung der wissenschaftlichen Literatur. – Über die Zukunft der geistigen Wissenschaften. (Räterepublik und Kultur Ungarn. 1919. Bp., Corvina, 1979)
Parallele und Divergenz. Ausgewählte Schriften. Vál., bev. Karádi Éva, szerk. Tallár Ferenc. (Archívumi füzetek. Bp., 1988).

F. m.: ford. és szerk: Bergson, Henri: Bevezetés a metafizikába. Ford. (Modern Könyvtár. 9. Bp., 1910; 2. kiad. 1912; 3. kiad. 1916; 4. kiad. Európa Ismeretterjesztő Könyvtár. 1. Wien, 1922)
Ostwald, Wilhelm: Nagy emberek. Ford. (Modern Könyvtár. 46. Bp., 1911)
Boutroux, Émile: A természettörvény fogalma a jelenkor tudományában és filozófiájában. Előadások a Sorbonne-on. Ford. (Bp., Athenaeum, 1913)
Boutroux, Émile: Tudomány és vallás a jelenkori philosophiában. Ford. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. Bp., 1914)
Russel, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Ford., az előszót írta. (Természet és társadalom. 4. Bp., Új Magyarország, 1919)
Poincaré, Henri: Természettudomány és materializmus. A természettörvények fejlődése. Ford. Garai Károly. A bevezető tanulmányt írta F. B. (Európa Ismeretterjesztő Könyvtár. 10. Wien, 1922)
Csernyisevszkij, Nyikolaj Gavrilovics: Válogatott filozófiai művek. I–II. köt. Ford. Lukács Györgyné. Vál., szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1952–1954)
Csernyisevszkij, Nyikolaj Gavrilovics: A magyarokról. Csernisevszkij magyar tárgyú cikkei. Ford. Niederhauser Emil. Szerk., az előszót írta F. B. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1953)
Heisenberg, Werner: A mai fizika világképe. Ford. Morlin Zoltán. Az előszót írta F. B. (Stúdium Könyvek. 4. Bp., Gondolat Kiadó, 1958)
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Előadások a filozófia történetéről. I–III. köt. Ford. Szemere Samu. A bevezető tanulmányt írta F. B. (Filozófiai írók tára. Új folyam. 16–18. Bp., 1958–1960; 2. kiad. 1977)
Russel, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Ford., az előszót írta. (Új kiad. Bp., Kossuth Kiadó, 1991; 3. átd. és bőv. kiad. 1996).

F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának története. – Lukács János: Magyar–orosz kapcsolatok 1914 óta. – Marx és Engels tanítása a nemzeti kérdésről. (1946. 1.)
Lenin, a haladó emberiség vezére. – Molnár Erik: Dialektika. (1946. 2.)
Világháború, békeelőkészítés és nemzeti kérdés. (1946. 3.)
Wesselényi Miklós: A harmadik birodalom bukása. (1946. 4.)
A dunai népek együttműködése. (1946. 5.)
Az Osztrák Kommunista Párt kongresszusa. (1946. 6.)
Értelmiség és demokrácia. (1946. 8-9.)
A párizsi békeértekezlet után. (1946. 10.)
Kassai Géza: A Szovjetunió nemzetiségi politikája. (1946. 11.)
Az imperializmus újabb jelenségei. (1946. 12.)
A hároméves terv és a kultúra. (1947. 2.)
Könyv a magyar nép számára. Hároméves terv. A Magyar Kommunista Párt javaslata. (1947. 3.)
Mi a „fajelmélet”? (1947. 4.)
A májusi eszmék győzelme. (1947. 5.)
Huxley, Aldous: Tudomány, szabadság, béke. (1947. 6.)
Mátrai László: Haladás és fejlődés. – Történelmi materializmus és polgári szociológia. (1947. 9-10.)
1917–1947. Harminc év eredményei. (1947. 11.)
A százéves Kommunista Kiáltvány. (1948. 2.)
A marxizmus-leninizmus enciklopédiája. Tíz éve jelent meg Sztálin elvtárs klasszikus műve A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története. Rövid tanfolyam. (1948. 10-11.)
A marxizmus-leninizmus a proletariátus diktatúrájáról. (1949. 2.)
A párizsi békekongresszus elé. – A Tanácsköztársaság kultúrpolitikája. (1949. 3-4.)
A „Materializmus és empiriokriticizmus” negyven éve. – Lenin Válogatott műveinek II. kötete. (1949. 6-7.)
Sztálin műveinek magyar kiadása. (1949. 10.)
Sztálin, a filozófus. (1949. 11-12.)
Sztálin műveinek II. kötete magyar nyelven. (1950. 1.)
Belinszkij: Válogatott esztétikai tanulmányok. (1950. 5.)
Sztálin művei magyarul. III. kötet. (1950. 6.)
Tudományos életünk időszerű kérdései. (1950. 11.)
Sztálin és a szovjet tudomány. (1951. 1.)
Az alap és a felépítmény kérdése Sztálin újabb munkáinak megvilágításában. (1951. 3-4.)
A történelmi materializmus alkotó továbbfejlesztése Sztálin nyelvtudományi munkáiban. (1951. 7-8.)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára. (1951. 10-11.)
A társadalmi-történeti tudományok helyzete és feladatai Sztálin elvtárs új munkáinak megvilágításában. (1952. 1.)
Lenin műveinek 31. kötete. (1952. 2-3.)
Alexits György: Bolyai János. (1952. 12.)
A tudomány törvényei Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. művének megvilágításában. (1953. 2.)
Sztálin – Marx, Engels, Lenin tanításának folytatója. (1953. 4-5.)
A szükségletek kielégítéséről. – De Broglie fellépése az indeterminizmus ellen. (1953. 9.)
Lenin és az átmeneti korszak kérdései. (1954. 1.)
A Nemzetközi Tudományfilozófiai Szövetség zürichi kongresszusa (1954. 10.)
Az atomfizika és az atomenergia felszabadításának filozófiai kérdései. (1956. 3.)
Lenin harca a revizionizmus és a dogmatizmus ellen. (1958. 4.).

Irodalom

Irod.: dokumentumok és írásairól: Fried Imre, Fried Ernő és Fried Béla kiskorú lakosok névmagyarosítása. (Budapesti Közlöny, 1902. aug. 27.)
Molnár Erik: F. B.: Marxizmus és logika. (Társadalmi Szemle, 1947. 1.)
M. M.: F. B.: Logika. (Magyar Nemzet, 1952. ápr. 11.)
Ladányi Péter: F. B.: Filozófiai előadások és tanulmányok. (Pedagógiai Szemle, 1953. 1-2.)
Madarászné Zsigmond Anna: F. B.: Tudomány és szocializmus. (Magyar Tudomány, 1957. 1-4.)
Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete. F. B. nyilatkozata. (Népszabadság, 1957. ápr. 13.)
Madarászné Zsigmond Anna: F. B.: Logika. (Felsőoktatási Szemle, 1959. 2.)
Popov bevezető tanulmánya F. B. Logika c. könyvének 1959. évi orosz nyelvű kiadásához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961. 1.).

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1959. ápr. 30.)
Eltemették F. B. elvtársat. Kállai Gyula búcsúbeszéde. (Népszabadság, 1959. máj. 5.)
F. B. (Élet és Irodalom, 1959. 19.)
F. B. (Magyar Filozófiai Szemle, 1959. 1-2.)
F. B. (Magyar Tudomány, 1959. 5.)
F. B. (Párttörténeti Közlemények, 1959. 3-4.)
F. B. (Társadalmi Szemle, 1959. 5.)
Kőműves Imre: F. B. (Felsőoktatási Szemle, 1959. 6.)
Rusznyák István: F. B. (Magyar Tudomány, 1959)
F. B. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Emlékezés F. B.-ra. (Magyar Filozófiai Szemle, 1966)
Simonovits Anna: Forradalmár és tudós nevelő. Megemlékezés F. B.-ról. (Népszabadság, 1966. júl. 24.)
Krokovay Zsolt: Érték és progresszió. F. B. pályakezdése. (A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Bp., 1977)
Karádi Éva: F. B. Egy értelmiségi elitpálya a XX. században. (Medvetánc, 1984. 1.)
Karácsony András: A mannheimi tudásszociológia filozófiai előzményeiről. Lukács György és F. B. hatása. (Fiatal oktatók műhelytanulmányai. Bp., 1985).

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Hanák Tibor: A magyar filozófiai irodalom 1945 után. (Új Látóhatár, 1960. 1.)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Scheiber Tamás: A magyar irodalomtudomány szovjetizálása. A szocialista realista kritika és intézményei. 1945–1953. (Bp., 2014).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHS-M74?i=173&wc=92QB-GP8%3A40678301%2C57613001%2C1077301702&cc=1452460 (Fried Sámuel halotti anyakönyve)

https://neb.hu/asset/phpVJ6DuP.pdf