Forgó György
orvos
Született: 1787. Tószeg, Pest-Pilis-Solt vármegye
Meghalt: 1835. július 17. Lovrin, Torontál vármegye
Iskola
Elemi iskoláit Cegléden, a gimnáziumot Jászberényben végezte. A pesti tudományegyetemen bölcseleti- és orvostudományokat tanult (1805–1812), orvostudori okl. szerzett (1812). Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.).
Életút
A pesti tudományegyetemen Lenhossék József tanársegéde (1814–1816), Pest-Pilis-Solt vm. főorvosa (1816-tól).
Az 1820-as évek elejétől Samuel Hahnemann homeopata gyógymódjának (= hasonszenvi gyógyászat) egyik első magyarországi követője. Kezdeményezte Hahnemann műveinek magyar nyelvre fordítását. A rossz terméseket kísérő gyakori éhínségek kiküszöbölésére javasolta a kukorica, a cirok, a muhar stb. lisztjének fogyasztását. Szoros barátság fűzte Kisfaludy Károlyhoz, akivel hosszú ideig együtt is lakott.
Emlékezet
A magyar nyelv és tudomány ügyének bőkezű támogatója: végrendeletében a Magyar Tudós Társaságra 2880 koronát, a nemzeti játékszín építésére 1000 pengőt hagyott. Értékes könyvtárát a pesti egyetem orvosi karának, néhány egyéb ritkaságát múzeumi gyűjteményeknek adományozta. Vagyonának további részét különböző intézményekre (pl. dologház, kórházak, vakok és siketek intézete stb.) hagyta.
Főbb művei
F. m.: Rendkívüli szükség idején, a közönségesen szokásban lévő gabona fajokon kívül, miből készíthetni még kenyeret hazánkban? (Tudományos Gyűjtemény, 1817)
Organona, a gyógyművességnek, vagy Hahnemann Sámuel homoeopathiája. Ford. (Pest, 1830)
Utasítás az egészségre ügyelő hivataloknak, nem különben a pestismentő intézeteknél felügyelő személyek számára. (Pest, 1831).
Irodalom
Irod.: Almási Balogh Pál: Emlékbeszéd F. Gy. felett. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 1838–1842. Pest, 1844).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
