Freund Mihály
vegyészmérnök
Született: 1889. május 25. Budapest
Meghalt: 1984. június 12. Budapest
Temetés: 1984. június 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Freund Fülöp, Wagner Emília. F: Tibold Anna (†1975). Fia: Fóti János (1931–2009) közgazdász; leánya: Esterházy Béláné Freund Katalin. Unokája: Fóti Klára (1958–) közgazdász, kandidátus, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete tud. főmunkatársa.
Iskola
A bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1911), műszaki doktori okl. szerzett (1913); tanulmányait a karlsruhei műegyetemen egészítette ki (1911–1912). A kőolajipar és termékei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946), a kémiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1954. jún. 19.).
Életút
A Magyar Petróleumipar Rt. beosztott, majd üzemvezető mérnöke (1914–1924); közben az I. vh. alatt a bécsi Hadügyminisztérium szintetikus gumikísérleti állomásán szolgált, egy ideig, mint az állomás vezetője (1916–1917). Az Óbudai Vegyiművek vezető mérnöke (1924–1926), tanácsadó-tervező vegyészmérnökként különböző megbízatásokat teljesített (1926–1948), a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet igazgatója (1948–1969). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1946–1949), a BME c. ny. rk. tanára (1950-től), c. egy. tanára (1964-től).
Jelentős eredményeket ért el a kőolajkémia, az analitikai módszerek, a kőolaj-feldolgozó technológia és a petrolkémia területén. Nemzetközi viszonylatban is elsőként vetette fel (1934) a cseppfolyósított földgáz szállításának lehetőségét. Magyarországon először foglalkozott a motorkenőolajok fékpadi és üzemközi vizsgálatával. A II. vh. után vezető szerepet játszott a magyar petrolkémiai ipar fejlesztésében. Elsőként mutatta ki, hogy a magyar eocénkorú barnaszenek megfelelő lepárlásával jól feldolgozható kátrány keletkezik, s ezzel lehetővé tette ilyen irányú ipartelepek létesítését. Rámutatott a terpének szerepére az ásványolaj keletkezésénél, vizsgálati módszert dolgozott ki a paraffintartalomnak törésmutató útján való meghatározására, s a gyantásodási hajlamnak ultraibolya sugarakkal történő megállapítására. Behatóan foglalkozott továbbá a metán parciális oxidációjával, az oxo-szintézis megteremtésével, a benzinpirolízis nyersanyagainak és melléktermékeinek vizsgálatával.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az MTA Kőolaj-, Szén- és Gáztechnológiai Bizottsága elnöke, Szerveskémiai Technológiai Bizottsága tagja. A Petróleum Világkongresszusok Magyar Bizottsága elnöke. A Magyar Kémikusok Egyesülete Ásványolaj és Petrolkémiai Szakosztályának elnöke (1946-tól), majd t. örökös elnöke. A Magyar Szabványügyi Hivatal Kőolajtermékek, Motorhajó-, ill. Motor-kenőolaj Bizottságának elnöke (1947-től). Az NDK Kémiai Társasága, a Düsseldorfi Tribológiai és Kenéstechnikai Társaság t. tagja (1959). Az Osztrák Kőolajtudományi Társaság és az USA Kémiai Társasága külső tagja.
Elismerés
A BME t. doktora (1972). Magyar Munka Érdemrend (ezüst, 1949), Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend (1959), a Magyar Népköztársaság zászlórendje (1979). Kossuth-díj (a magyarországi ásványolajokból nyert kenőolaj, mosószer és viaszpótló anyagok előállításáért, 1950), Wartha Vince- emlékérem (1959), Kiváló feltaláló.
Főbb művei
F. m.: Alumíniumchlorid hatása terpentinolajra. Egy. doktori értek. (Bp., 1913)
A kőolajtermékek finomítási fokáról. (Bp., 1919)
A szénlepárlás és kilátásai Magyarországon. 1–2. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1921)
Csonka-Magyarország szeneinek kátránytartalmáról. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1925)
Benzingyártás a nehezebb szénhidrogénekből. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1926)
Az ásványi kenőolajok nyersanyaga és gyártása. – Az ásványi kenőolajok vegyi vizsgálatának alapelvei. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1931)
A kisfajsúlyú természetes és mesterséges ásványi kenőolajok tulajdonságáról. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1937)
Stabilizált növényi olajok felhasználása a belsőégésű motorok kenésére. Thamm Istvánnal. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1939)
A repülőbenzin. (Bp., 1942)
Az ásványolajipar legújabb gyártási módszerei. (Bp., 1947), Ásványi kenőolajok tapadási jelenségei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. dec. 20.; megjelent: Magyar Kémiai Folyóirat, 1950)
A földgáz. (Természettudományi Kiskönyvtár. Bp., 1951)
Alifás szénhidrogének gyártása. (Bp., 1951)
Alifás nyersanyagú szénhidrogének gyártása a szerves vegyipar számára. (Bp., 1951)
Parafinféleségek. (Bp., 1952)
The Formation of Lubricating Oil Films on Metal Surfaces. (Acta Chimica, 1953)
A nagylengyeli nyersolaj feldolgozása. – Kenőolajrétegek kialakulása fémfelületeken. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Kenőanyagok, paraffin, bitumen. Többekkel. (Bp., 1953)
Kutatómunka és iparfejlesztés az ásványolaj- feldolgozásnál. (Bp., 1953)
A kőolaj. (Természettudományi Kiskönyvtár. Bp., 1954)
A motorkenőolajok fáradási jelenségeiről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. jan. 21.; megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Az M– 120 kenőolaj-adalék előállítása és motorkísérleti vizsgálata. Bencze Péterrel, Pallay Istvánnal. (Veszprém, 1957)
Ásványolajipar. Nyúl Gyulával. (Bp., 1956)
Nagyfeszültségű villamos erőtér hatása a szénhidrogénekre. Földiák Gáborral. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Verwendung von schwefehaltigem Erdölkoksrückstand zur Herstellung von Anodenmassen. Romwalter Alfréddel. (Acta Chimica, 1959)
A petrolkémia helyzete és fejlődési iránya. (Bp., 1960)
Szilárd karbamidból származó szénhidrogén-adduktok szemcseméret-növelése. Báthory Józseffel, Ország Imrével. (Magyar Kémikusok Lapja, 1961)
Kémiai technológia. Többekkel. (Bp., 1961)
A motorolajok reológiai tulajdonságát befolyásoló adalékok. Összefoglaló jelentés. Fényiné Demény Mártával, Mózes Gyulával. (Veszprém, 1963)
A kristályos karbamid és a karbamidos addukt szűrése folytonosan működő centrifugákon. Báthory Józseffel. (Veszprém, 1965)
Kőolajparaffinok. Többekkel. (Bp., 1973)
Új magyar detergens és diszpergáló hatású kenőolaj-adalékok előállítása. Többekkel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1973).
Irodalom
Irod.: F. M. 75 éves. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
Csűrös Zoltán: F. M. 80 éves. (Kémiai Közlemények, 1969)
V. L.: F. M. akadémikus 80 éves. (Magyar Kémikusok Lapja, 1969)
F. M. könyveinek, szakmunkáinak kivonatos jegyzéke. (Veszprém, 1970)
F. M. (Sokszemközt – tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp., 1974)
Beck Mihály: F. M. akadémikus 90 éves. (Kémiai Közlemények, 1979)
Csikós Rezső: F. M. (Magyar Kémikusok Lapja, 1984)
Hardy Gyula: F. M. (Magyar Tudomány, 1985)
Benedek Pál: A petrolkémiai kutatás kezdetei Magyarországon. In memoriam F. M. (Magyar Tudomány, 1991)
Próder István: 120 éve született F. M. (Magyar Kémikusok Lapja, 2009).
Megjegyzések
MTA tagjai: téves halálozási adat: máj. 12.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
