Galgóczy Károly, sajógalgóczi és ecsegi
gazdaságpolitikus
Született: 1823. január 27. Lápafő, Tolna vármegye
Meghalt: 1916. október 23. Budapest
Temetés: 1916. október 25. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Galgóczy Gábor a lápafői gyülekezet református lelkésze, Szikszay Eszter. Testvére: Galgóczy János. F: 1856-tól Telegdy Csanádi Mária.
Iskola
Középiskoláit a gyönki evangélikus gimnáziumban és a nagykőrösi református líceumban végezte, a pozsonyi jogakadémián tanult (1842–1843), beutazta Magyarország jelesebb uradalmait, majd az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél (OMGE) a gazdasági tudományokból szigorlatot tett és okl. nyert (1843), ügyvédi vizsgát tett (1846). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; t.: 1914. máj. 7.).
Életút
Fényes Elek, az OMGE előadója mellett segéd (1843–1848); közben beutazta az ország 32 megyéjét, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön Fényes Eleknek (1847). A forradalom és szabadságharc idején a Belügyminisztériumba (BM) bekebelezett statisztikai osztály előadója (1848. máj.–nov.). A szabadságharc idején újoncozó biztosként működött az Alföldön (1849 nyara), majd századosként számos ütközetben harcolt (1849. jún.–aug., Borosjenőn tette le a fegyvert: 1849. aug. 20.). A bukás után a nagykőrösi református líceumban a mezőgazdaságtan és a természetrajz r. tanára (1849. aug.–nov., de nov.-ben, a szabadságharcban való részvétele miatt eltiltották a tanítástól). Jószágbérlőként dolgozott (1850–1853), majd Pestre költözött az OMGE és az Országos Iparegyesület munkatársaként gazdasági irodalommal foglalkozott (1853–1859). A pesti református teológiai akadémián a gazdasági tudományok r. tanára (1859–1860), az Adria Biztosító Társaság első titkára (1860–1865), a kolozsvári Victoria Biztosító Társaság vezérigazgatója (1865–1873). Végleg Budapestre költözött, kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott, ill. aktívan részt vett a tudományos és a gazdasági közéletben. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tb. főjegyzője.
Az OMGE alapító választmányi tagja. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület alapító tagja. A Kecskeméti és a Heves Megyei Gazdasági Egyesület t. tagja.
A korszerű magyar mezőgazdasági szakirodalom egyik első művelője. A forradalom idején elkészítette az egyes községi határokra vonatkozó tagosítási és legelő-elkülönítési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat, ill. területmennyiségi kimutatásokat. A képviselő-választási lajstromokból kidolgozta a jogosultság címei szerinti birtokmegoszlást. A dualizmus korában számos országos mezőgazdasági és ipari kiállítás rendezését kezdeményezte, tevékenyen részt vett az első magyar gőzhajózási társaság megalakításában. Gubitz Andrással az ún. Gubitz-eke társfeltalálója. Számos népszerű könyvet írt gazdák számára, összegyűjtötte az OMGE történetében jelentős szerepet játszó gazdák életrajzait, monográfiát írt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Nagykőrös város történetéről. Több részletben összesen 2000 koronát adott az MTA-nak (1908–1913).
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Nagykőrösön utcát neveztek el róla.
Szerkesztés
A Falusi Gazda és az Iparosok Lapja (1859–1860), a Nemzetgazdasági Közlöny szerkesztője (1876).
Főbb művei
F. m.: Népszerű gazdasági földmívelés. (Pest, 1845)
Mezei gazda. I–IV. köt. (Pest, 1854; 5. jav. és bőv. kiad. 1884)
Kertészet kézikönyve. Tüzetes utasítás konyhakertészet, virágmívelés és gyümölcstenyésztés körében. (Pest, 1854; 2. kiad. 1865; 3. kiad. 1874; 4. kiad. 1880)
Magyarország, a Szerb Vajdaság, s a Temesi Bánság mezőgazdasági statistikája. (Pest, 1855)
A sertéshizlalás. (Falusi Gazda, 1856)
Rábaközi utazásom. Baditz Imre úr tagos gazdasága Rábaközben, Szil-Sárkányon. – Cselédügy Magyarországon. (Falusi Gazda, 1857)
Len és kender fontossága és kezelése. (Magyar Évlapok, 1857)
Ekeverseny Rákos-Palotán. (Falusi Gazda, 1858)
Mire nevelje a magyar ember gyermekeit? Nevelési kalauz. (Pest, 1859)
A váltógazdaságot meghaladó folytonos termelési rendszer. (Magyar Gazda, 1859)
A mezei gazdaság a tudomány mai színvonalán, a váltógazdaságot meghaladó folytonos termelési rendszer és a gőz-alagcsövezés, mint mostani ismereteink szerint a termelés hatványozásának netovábbja. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. máj. 16.)
Új iparrend az osztrák birodalomban. (Pest, 1860)
A szenvedelmes dinnyész. Szontagh Gusztáv után a 2. kiadást újból átnézte… (3. bőv. kiad. Pest, 1860)
Magyarországi takarékpénztárak. 1–4. – Magyarország borászata. (Statisztikai Közlemények, 1861)
Borkereskedésünk. – Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. – Cs. és kir. szabadalmazott első Duna Gőzhajótársaság. (Statisztikai Közlemények, 1862)
Népességi mozgalmak az ágostai vallásfelekezet dunántúli szuperintendenciájában, 1861-ben. – Népességi mozgalmak a helvétvallásúak között, 1861-ben. (Statisztikai Közlemények, 1863)
Gazdasági kis tükör. (5. kiad. Pest, 1865)
Ausztria cukortermelése, 1864- ben. (Statisztikai Közlemények, 1865)
Kolozsvár város múltja, jelene és jövője. (Kolozsvár, 1872)
Határrendőrségi törvényjavaslat. (Bp., 1874)
A székely kérdés. Felolvastatott az MTA 1874. márc. 30-diki ülésén. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 11. Bp., 1874)
A vámkérdés az Iparegyesületben. – Önálló magyar nemzeti bank. (Ellenőr, 1874)
Községi háztartás. 1–3. (Nemzetgazdasági Szemle, 1874 és Statisztikai Közlemények, 1874)
Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. I–III. köt. (Bp., 1876–1877)
Az erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon éghajlati s nemzetgazdasági tekintetben. Teendők s azok módozatai. (Bp., 1877)
Az alföldi aszályosság legvalószínűbb okai és hatásának természetszerű mérséklése. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1878)
A gazdasági munkáskérdés. (Bp., 1879)
A telepítések mai fontossága és vizsgálódás sikerülésök feltételei körül. (Nemzetgazdasági Szemle, 1879)
Budapest és környékének gazdasága s állattenyésztése. (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XX. Nagygyűlésének munkálatai, 1879)
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emlékkönyve. I–VI. füz. Szerk. Az OMGE története és 114 életrajz. (Bp., 1879–1891)
A telepítés kérdése Magyarországon. Értekezések a Nemzetgazdasági Egylet és az MTA szakgyűlésein. (A Nemzetgazdasági Egylet kiadványai. Bp., 1880)
Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai, előmozdításának eszközei. (A Hazai Ipart Pártoló és Terjesztő Egyesület kiadványai. Bp., 1880)
A haszonhajtó szőlőmívelés leglényegesebb fogásai. (Magyar Könyvtár. Bp., 1882)
Gazdasági rendszer az erőelforgácsolás hibái és a nagyban termelés előnyei szempontjából. – Az okszerű szőlőművelés. (Magyar Könyvtár, 1882)
Emlékirat a magyar nemzet ezredéves ünnepe tárgyában. (Bp., 1890)
Nagyváthy János, a Szorgalmas mezei gazda írójának százados emléke. (Az OMGE Évkönyve, 1892)
Adalék Magyarország mezőgazdasági történetéhez a honfoglalás első korszakából. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894)
Nagykőrös város monographiája. Régi és újkori ismertetés. I–III. köt. (Bp., 1896)
Péczel község leírása, régi és újkori ismertetése. (Bp., 1896)
A sajógalgóczi Galgóczy család munkácsi, ecsegi, nagytályai, bilkei négy ága, a bókay Szikszay, a telegdi Csanády és a nagyfalusi Bajza család ismertetése. (Bp., 1896)
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részletes története. 1876–1897. (Bp., 1897)
A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének emlékkönyve 25 éves fennállása alkalmából Szerk. (Bp., 1905)
Szeredy Vajkay Károly, a budapesti kir. ítélőtábla nyugdíjas elnökének életrajza. A magyar nemzeti hazafiság példányképe. (Bp., 1914).
Irodalom
Irod.: Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő köt. (Pest, 1858)
G. K. (Akadémiai Értesítő, 1916)
G. K. (Köztelek, 1916)
Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
F. Kiss Erzsébet: Az 1848–49-es magyar minisztériumok. (Bp., 1987)
Fehér György: G. K. (Agrártörténeti életrajzok. I. Bp., 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
