Genersich Antal, 1891-től szepesszombati
orvos, patológus
Született: 1842. február 4. Nagyszombat, Pozsony vármegye
Meghalt: 1918. június 4. Budapest
Család
Sz: Genersich János teológiai tanár, táblai ügyvéd, Kilcher Katalin. F: Machik Kornélia. Fia: Genersich Antal (1876–1944) orvos, sebész; leánya: Genersich Karola (1863–1907) és Genersich Margit (1878–1918) orvos, szemész, a Magyarországon végzett első orvosnő.
Iskola
Középiskoláit Késmárkon és Eperjesen végezte. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1865), sebész, szemész és szülész mesteri képesítést szerzett (1866), állami ösztöndíjjal Bécsben, Würzburgban, Lipcsében és Berlinben folytatott tanulmányokat (1868–1870). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1906. márc. 23.).
Életút
A pesti tudományegyetem Kórbonctani Intézetében Arányi Lajos tanársegéde (1865–1868), a Gyermekkórházi kórboncnoka (1867– 1868), a pesti Szent Rókus-kórház kórboncnok főorvosa (1868–1870). A kolozsvári Orvossebészeti Tanintézetben a kórbonctan és törvényszéki orvostan r. tanára (1870–1872), a kolozsvári tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára (1872–1895); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1876–1877), majd az egyetem rektora (1877–1878). A bp.-i tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára és a II. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1895–1913); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1904–1906), majd az egyetem rektora (1910–1911). A Szent István Kórház kórboncnok főorvosa.
Kórbonctannal, kórszövettannal, törvényszéki orvostannal, elsősorban a szifilisz és a leukémia kórbonctani elváltozásaival, trichinózissal, tuberkulózissal foglalkozott. Patomorfológiai adatok alapján elkülönítette a Mycobacterium tuberculosis és a Mycobacterium bovis fajokat, ezzel a felfedezésével a világon az elsők között különböztette meg a humán és a bovin tuberkulózist (azaz bebizonyította, hogy az emberi tuberkulózis és az állati gyöngykór nem azonos betegség! Maga Robert Koch is szemben állt ezzel a nézettel, jóllehet később már maga is elismerte a két betegség különbözőségét.) Würzburgban megbízták egy neurofibromatózisban elhunyt tetem boncolásával. Miután a betegséget egyértelműen azonosította, kiderítette, hogy az elhunyt testvére is ugyanebben a betegségben szenved. Így ő volt az első, aki a betegség örökletességére felhívta a figyelmet. ő volt továbbá az első, aki Magyarországon leírta az aktinomikózist (= sugárgomba-betegség), egy szarvasmarhán észlelt eset kapcsán. Elsőként írta le a gyermekkori enterocolitis necrotisans (vastagbél-elhalás) nevű betegséget és az alkoholos kardiomiopátiát.
Emlékezet
Emlékének ápolására alakult meg a Genersich Antal-emlékbizottság, amely Genersich Antal-emlékülést tart (legutóbb 2007. okt. 12-én). Ezen a napon szobrát is felállították (Pásztor János alkotásának gipszmásolata).
Elismertség
Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja.
Szerkesztés
Az Igazságügyi Orvosi Tanács Munkálatainak társszerkesztője (1905–1917).
Főbb művei
F. m.: Adalék az ember hasi együtt érző fonatán levő Pacini-testek ép- és kórboncztanához. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1875)
A fejcsonkos torz. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1879)
Tetemvizsgálati jegyzőkönyv. űrlap. (Kolozsvár, 1890)
A kóros kövek keménysége. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1892)
A törvényszéki orvost érdeklő törvények és rendeletek. Összeáll. (Kolozsvár, 1894)
Törvényszéki orvostan. Egy. tankönyv. Belky Jánossal. (Bp., 1895)
A hashártya-tömlőkről. Akadémia székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
A szeszes italok habitualis élvezete folytán bekövetkező változások az ütőerekben és a szívben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899)
A gyomor- és bélműtétek egy újabb, asepticus módja. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905).
Irodalom
Irod.: Entz Géza: G. A. emlékezete. (Gyógyászat, 1918)
Buday Kálmán: G. A. r. tag emlékezete. (Bp., 1925)
Entz Béla: G. A. (Kis Akadémia… 1899–1941. Bp., 1941)
Regöly-Mérei Gyula: G. A. (Orvosi Hetilap, 1962)
Honti József: G. A. életpályája. (Orvostörténeti Közlemények, 1991/92)
Szende Béla: Antal Genersich, a Great Hungarian Pathologist. (Orvostörténeti Közlemények, 1991/92)
Hidvégi Jenő: A tudós és a költő. G. A. emlékére. (Orvosi Hetilap, 1994)
G. A.-emlékkönyv születésének 150. évfordulója alkalmából. Szerk. Tankó Attila, Péter Mihály. (Marosvásárhely, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
