Gombás Pál
fizikus
Született: 1909. június 5. Serlegszántó, Sopron vármegye
Meghalt: 1971. május 17. Budapest
Család
Sz: Gombás János, Gräf Mária.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1932), bölcsészdoktori okl. szerzett (1934), belföldi kutatási ösztöndíjas (1934–1938), majd hosszabb tanulmányutat tett az USA-ban (1947). A szilárdtestek elmélete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1938), az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetének díjtalan tanársegéde (1932–1938), díjas tanársegéde (1938–1939), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. rk. tanára (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az elméleti fizika ny. rk. (1940–1941), ny. r. tanára (1941–1944). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE), ill. a BME-n a fizika ny. r. tanára (1944–1951), a Fizika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951–1971). Az MTA KFKI Elméleti Fizikai Osztályának vezetője (1953–1954), az MTA Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának igazgatója (1954–1971).
Az atom statisztikus elméletével, az atommagok és a szilárd testek elméletével, a pszeudopotenciálok elméletével és alkalmazásával, az atomhéj-fizika kérdéseivel, a kvantummechanika közelítő módszereivel foglalkozott. Legjelentősebb eredménye az atomi rendszerek statisztikus elméletének továbbfejlesztése (Thomas–Fermi–Dirac–Gombás-modell), amellyel nemzetközi hírnevet szerzett. Sikeresen használták fel az alacsony energiákra kidolgozott közelítő módszereit a nagyenergiájú fizika egyes kérdéseinek közelítő vizsgálatánál, de egyes csillagászati problémák tárgyalásánál is. Öngyilkos lett.
Elismertség
Az MTA III. Osztályának titkára (1946. dec. 19.–1947. okt. 20.). Az MTA másodelnöke (1948. júl. 2.–1949. nov. 29.), alelnöke (1949. nov. 29.–1958. nov. 28.). A Német Fizikai Társaság, az International Union of Pure and Applied Physics (IUPAP) tagja (1959-től).
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951), Munka Érdemrend (arany, 1969). Kossuth-díj (1948 és 1950).
Szerkesztés
Az Acta Physica (1951-től) és a Physics Letters főszerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Bevezetés az atomfizikai többtestprobléma kvantummechanikai elméletébe. (Kolozsvár, 1943)
A correlatióval bővített statisztikus atommodell. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 28.)
Bevezetés az atomelméletbe. (Bp., 1947)
Akadémiai székfoglaló. (Bp., 1947)
Az inhomogén tér által előidézett elektrosztatikus polarizáció elmélete. Bevezetés a szilárd testek elméletébe. (Elhangzott: 1947. máj. 19.)
Theorie und Lösungsmethoden des Mehrteilchenproblems der Wellenmechanik. (Basel, 1950; oroszul: Moszkva, 1952; 2. kiad. 1953)
Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai. (Bp., 1955; németül: Wien, 1949; oroszul: Moszkva, 1951)
Die statistische Behandlung des Atoms. (Handbuch der Physik. Berlin, 1956)
Bevezetés a hullámmechanikába és alkalmazásaiba. Kisdi Dáviddal (Bp., 1967; németül: Bp.–Wien, 1969; angolul: Bp.–Oxford, 1973)
Pseudopotentiale. (Wien, 1967)
Solutions of the Simplified Self-Consistent Field for All Atoms of the Periodic System of Elements from Z=2 to Z=92. Szondy Tamással. (Bp.–London, 1970)
Fizika mérnökök számára. (Bp., 1971)
Bevezetés az elméleti fizikába. Kisdi Dáviddal. I–II. köt. (Bp., 1971).
Irodalom
Irod.: Kónya Albert: G. P. (Magyar Tudomány, 1971)
Gáspár Rezső: Pál Gombás. (Acta Physica, 1971)
G. P. (Sokszemközt – tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp., 1974)
G. P.-emlékszám. (Fizikai Szemle, 1984)
„Soha nem sajnálta az időt és fáradságot a tényleges fizikai problémák megkeresésére”. Vekerdi László interjúja Kónya Albert akadémikussal G. P.-ról. (Magyar Tudomány, 1984).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
