Gothard Jenő, herényi
csillagász, gépészmérnök
Született: 1857. május 31. Herény, Vas vármegye
Meghalt: 1909. május 29. Herény
Család
Testvére: Gothard István (1869–1948) orvos, neurológus, festőművész és Gothard Sándor (1859–1939) mezőgazdász.
Iskola
A szombathelyi premontrei főgimnáziumban éretts. (1875), a bécsi polytechnikum gépészmérnöki okl. szerzett (1879), egyúttal csillagászati és geodéziai kutatásokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1890. máj. 8. ).
Életút
Konkoly Thege Miklós hatására Herényben saját birtokán csillagvizsgálót állított fel, s csillagászattal, csillagászati és egyéb műszerek tervezésével foglalkozott (1881–1909). ő teremtette meg elsőként Magyarországon a nagy távolságú, 178 km-es telefon-összeköttetést (1881), közreműködött az Ikervár mellett létesített első magyarországi vízierőmű tervezésében (1894–1895), a fejlesztésre megalapított Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. műszaki igazgatója (1895–1900?).
A herényi asztrofizikai obszervatóriumban 1881. okt. 20-án volt az első észlelés, a csillagászati megfigyelésekben mindhárom Gothard testvér részt vett. A csillagvizsgálóhoz meteorológiai és földmágnességi észleléseket szolgáló létesítmények is tartoztak, az obszervatórium fő műszere a londoni Browning-cég által 1874-ben gyártott és Konkoly-Thege Miklóstól 1881-ben megvásárolt 254 mm tükörátmérőjű, Newton-rendszerű teleszkóp volt. Később – műszerészeivel együtt – a műszerek többségét maga Gothard Jenő tervezte, az obszervatórium általa felállított finommechanikai műhelyében. Műszereivel világhírű felvételeket készített a teljes, de Magyarországról csak részlegesen látható napfogyatkozásról (1882. máj. 17-én). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban az üstökösök spektroszkópiáját és az égi fényképezés lehetőségeit vizsgálta. Szabad szemmel nem látható üstökösről ő készített a világon először fényképfelvételt (a Barnard–Hartwig-üstökösről, 1886-ban), továbbá elsőként készített jól kimérhető üstökös-színképfelvételt (1892). Munkássága révén a 19. sz. végén már nemzetközileg elismert szakembernek számított a halvány, diffúz égitestek fényképezése területén. Fényképészeti úton fedezte fel a Lyra gyűrűs köd (M 57) központi csillagát (1886), kimutatta a csillag színképében a hidrogén és a hélium vonalainak periodikus megjelenését és eltűnését, valamint elsőként mutatta ki a nóva-csillagok párhuzamos fényességét és színképingadozását (1901). A röntgensugarak felfedezésének bejelentése után néhány héttel már ő is készített röntgenfelvételeket, továbbá Magyarországon Konkoly-Thege Miklós és Gothard Jenő használt mikrofont, ill. szerkesztett fonográfot. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, a teleket Olaszországban, Algériában és Egyiptomban töltötte, ahol régészeti és csillagászati szenvedélyének élt.
Emlékezet
Herényben hunyt el, a Szombathelyi Herényi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Emlékét őrzi – többek között – az ELTE Gothard Jenő Obszervatóriuma a szombathelyi Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskola. Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Észak-dunántúli Koordinációja Gothard Jenő-díjat alapított (2000-ben). Halálának 100. évfordulóján és a Csillagászat Nemzetközi Éve tiszteletére a Magyar Numizmatikai Társaság Gothard Jenő-emlékérmet adott ki (2009).
Elismertség
A német Astronomische Gesellschaft választmányi (1881), a londoni Royal Astronomical Society (1883), a bécsi Photographische Gesellschaft r. tagja.
Elismerés
A Bécsi Photographiai Egylet Voigtländer-ezüstérme (1886), a bécsi fényképészeti kiállítás aranyérme (1887), a moszkvai fényképészeti kiállítás díszoklevele (1889), a berlini fényképészeti kiállítás ezüstérme (1889).
Főbb művei
F. m.: A herényi astrophysikai observatorium leírása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1882)
Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon. – Egy új spektroskop. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1883)
A Pons–Brooks üstökös spectroscopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. – A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1884)
Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. – Tanulmányok az égi testek photographálása terén. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1885)
Az újabbkori csillagászat módszerei és megfigyelésmódjai. (Népszerű természettudományos előadások gyűjteménye. Bp., 1886)
Az égi testek photographálása. (Természettudományi Közlöny, 1887)
A photographia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra. (1890)
Spektralphotographiai tanulmányok. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. ápr. 20.; megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 2. Bp., 1891; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1891)
Stellar Photography. (American Annual of Photography, 1892)
Nova Aurigae spektruma, összehasonlítva néhány bolygószerű köd spektrumával. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1892)
A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajza. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1893)
Studies on the Photographic Spectrum of the Planetary Nebulae and of the New Star. (Astronomy and Astrophysics, 1893)
Meteorológiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1891-ben, 1896-ban és az 1900. évben. I–III. köt. (Bp., 1894–1902).
Irodalom
Irod.: Harkányi Béla: Megemlékezés G. J.-ről. (Természettudományi Közlemények, 1909)
Konkoly Thege Miklós: Herényi G. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1910)
Réthly Antal: Herényi G. J. meteorológiai érdemei. (Vasi Szemle, 1935)
Bencze Sándor: G. J. (Szombathely, 1957)
Farkas Dénes: A három Gothard-fivér munkássága. (Vasi Szemle, 1963)
Vértesi Péterné: G. J. Bibl. (Vasi Honismereti Közlemények, 1981)
Horváth József: G. J. tudományos tárgyhagyatéka. (Vasi Szemle, 1993)
Sragner Márta: G. J. (3. jav., bőv. kiad. Szombathely, 1994)
Vértes Ernő: 140 éve született G. J. (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
