Grősz József
római katolikus püspök
Született: 1887. december 9. Féltorony, Moson vármegye
Meghalt: 1961. október 3. Kalocsa, Bács-Kiskun megye
Iskola
A győri bencés gimnáziumban éretts. (1907), a bécsi Pázmáneumban teológiát végzett, pappá szentelték (1911. júl. 14.). Az MTA tagja (ig.: 1943. máj. 12.–1945. ápr. 26. és 1945. máj. 30.–1946. júl. 24.).
Életút
Farádon (1911–1912), Oroszvárott káplán (1912–1913), a győri püspöki iroda levéltárosa, jegyzője (1913–1914), püspöki szertartója (1914–1921), Fetser Antal püspök titkára (1921–1924), irodaigazgatója (1924–1933). C. orthoziai püspök, egyúttal győri segédpüspök (1928–1931), kanonok (1931–1933), káptalani helynök (1933), majd Breyer István püspök mellett általános helynök (1933–1936). A szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója (1936. jan. 10.–1939. júl. 10. és 1943. máj. 7.–1944. márc. 25.). Szombathelyi megyéspüspök (1939. júl. 10.–1943. máj. 7.; egyúttal a maribori püspökséghez tartozó Mura-vidéket is adminisztrálta: 1941. máj. 20-ig). Kalocsai érsek (1943. máj. 7.–1961. okt. 3.; kinevezték: 1943. máj. 7.; beiktatták: 1943. júl. 11.). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1939–1944).
Mindszenty József életfogytiglani börtönre ítélése után az Apostoli Szentszék átruházta rá az esztergomi érseknek adott rk. egyházi felhatalmazásokat (1949. febr. 12.). A r. k. püspöki kar elnökeként Darvas Józsefhez írt levelében kezdeményezte a tárgyalások felvételét (1950. jún. 20.), amelynek eredményeképpen aláírta az állam és a magyar római katolikus egyház közötti megállapodást, amely korlátozva bár, de hivatalosan engedélyezte az egyház működését Magyarországon (1950. aug. 30.). Az Államvédelmi Hatóság letartóztatta (1951. máj. 18.), a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, valutaüzérkedés, külföldre szöktetés, bűnpártolással elkövetett népellenes bűnök koholt vádjával első- (1951. jún. 28.), majd másodfokon is 15 évi fegyházra ítélték (1951. júl. 31. A Grősz-pernek további 24 mellékpere volt, amelyben 15 halálos ítélet született!). Börtönbüntetését megszakítva Püspökszentlászlóra (1955. okt. 14.), Mindszentyvel együtt Felsőpeténybe (1955. nov. 2.), majd Tószegre internálták (1956. febr.–máj.). A r. k. püspöki kar kérésére az Elnöki Tanács kegyelmi úton elengedte további büntetését (1956. máj. 12.). újra elfoglalhatta érseki székét (1956. máj. 19.; az ítéletet 1990. máj. 18-án semmissé nyilvánították.). Kiszabadulása után az egyház működési feltételeinek biztosítása érdekében együttműködésre törekedett az állammal, már első nyilatkozataiban kiállt az állam és az egyház közötti jó viszony ápolásáért. Az általa irányított püspöki kar határozatot hozott a békemozgalomhoz való csatlakozásról (= papi békemozgalom), kezdeményezésére megalakították az Országos Béketanács Katolikus Bizottságát és az Opus Pacist, amelynek első elnökévé is megválasztották. Több főpappal együtt esküt tett a Magyar Népköztársaság alkotmányára (1959. ápr. 24.). A Hazafias Népfront (HNF) Országos Elnökségének tagja.
Emlékezet
Kalocsán hunyt el, a Főszékesegyházban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).
Főbb művei
F. m.: G. J. kalocsai érsek naplója. 1944–1946. Sajtó alá rend. Török József. A bevezetőt Dankó László érsek írta. (Bp., 1995).
Irodalom
Irod.: G. J. és társai bűnpere. (Bp., 1951)
Török József: G. J. érsek. (Századunk magyar főpapjai. Szeged, 1992)
A Grősz-per előkészítése. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Szabó Csaba. (Bp., 2001)
Balogh Margit–Szabó Csaba: A Grősz-per. (Híres politikai perek. Bp., 2002)
Tóth Krisztina: G. J. oktatáspolitikája a szombathelyi egyházmegyében. (Politika – egyház – mindennapok. Tanulmányok. Szerk. Lénár Andor, Lőrinczné Bencze Edit. Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
