Gyarmati István
fizikus
Született: 1929. szeptember 5. Szeged
Meghalt: 2002. október 23. Budapest
Család
Sz: Gyarmati Dezső MÁV-főtávirdamester, Bozóki Margit.
Iskola
Az Orosházi Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1948), a Szegedi Tudományegyetemen vegyész szakon tanult (1948), a Debreceni Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1952), a fizikai tudományok kandidátusa (1959), doktora (Moszkva, 1968; honosítva: Bp., 1969). Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1990. máj. 21.).
Életút
A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Elméleti Fizikai Intézet gyakornoka, tanársegéde (1950–1954), a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanára (1954–1955), az MTA–TMB-n Schay Géza aspiránsa (1955–1958), a BME Fizikai-kémiai Tanszék tud. munkatársa, tud. főmunkatársa (1958–1964), egy. docense (1964–1968). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Fizika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1968–1975), az MTA KKKI tud. tanácsadója, kutatóprofesszora (1975–1982), kutatóprofesszora (1982-től). A BME Fizikai Intézet tud. tanácsadója (1968–1988), a Kémiai Fizika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1988–1994), kutatóprofesszora (1995-től).
A klasszikus kontinuumok térelméletével, az irreverzíbilis transzportfolyamatok és kémiai reakciók termodinamikai elméletével foglalkozott, elsősorban ezen elméletek alapelveinek tisztázása és reprezentatív alkalmazása terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Kidolgozta az első nem-lineáris irreverzíbilis termodinamikai elméletet az általánosított reciprocitási összefüggésekkel együtt (1961), megfogalmazta a Gauss-típusú lokális differenciálelvet (1965), a disszipatív folyamatok kormányzó elvét (1968), kidolgozta a termodinamika hullámelméletét (1977), majd Lengyel Sándorral megalapozta a kémiai reakciókinetika irreverzíbilis termodinamikai elméletét (1976–1985). Kidolgozott egy nem-egyensúlyi makroökonómiai elméletet (1984–1990), amelynek segítségével egzakt matematikai bizonyítását adta annak a törvénynek, hogy az irreverzíbilis emberi tevékenység entropin produkciója arányos a profittal (1994). Miután az entrópia egy rendszer rendezetlenségének, szennyezettségének és elöregedésének egyértelmű mértéke, így annak a profittal arányos növekedése lehetetlenné teszi a fenntartható gazdasági fejlődést bizonyos populáción túl.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az MTA Biofizikai Bizottsága (1973–1985), Fizikai Bizottsága (1985–1990), Fizikai Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottsága tagja (1989-től).
Elismerés
Akadémiai Díj (1970), Állami Díj (1975), Szent-Györgyi Albert-díj (1994).
Szerkesztés
A Journal of Non-Equilibric Thermodynamics (1976–1995), az Acta Physica (1985–1999), a Zeitschrift für Physische Chemie (1988– 1990), a Természet Világa (1994– 1999) és az ACH Models in Chemistry szerkesztőbizottságának tagja (1995-től).
Főbb művei
F. m.: Bevezetés az atomfizikába. Egy. jegyz. (Debrecen, 1949)
A termodinamika „válsága” és egy új elmélet. (Fizikai Szemle, 1956)
A termodinamika elveiről. Kand. értek. (Bp., 1958; angolul: Acta Chimica, 1960)
Bevezetés az irreverzibilis termodinamikába. (Bp., 1960)
On the Phenomenological Basis of Irreversible Thermodynamics. 1–2. (Periodica Polytechnica, 1961)
On the Fundamentals of Thermodynamics. (Acta Chimica, 1962)
Elektrokémiai transzportfolyamatok termodinamikája 1. Alapegyenletek. Schay Gézával. 2. Elektrokinetikus jelenségek. Sándor Jánossal. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1963)
A termodinamika térelméleti kiépítéséről és variációs elveiről. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1964)
Fizika. 1. Egy. jegyz. (Bp., 1967)
Nemegyensúlyi termodinamika. (Bp., 1967; 2. kiad. 1976; angolul: Berlin–Heidelberg–New York, 1970)
A termodinamika, mint térelmélet és variációs elvek. Doktori értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1967)
On the Wave Approach of Thermodynamics and Some Problems of Non-Linear Theories. (Journal of Non-Equilibrial Thermodynamics, 1977)
Elemi lépésekből álló reakcióhálók nemlineáris termodinamikai vizsgálata. Lengyel Sándorral. (Kémiai Közlemények, 1981)
On the Thermodynamics of Elementary Chemical Reactions in Homogeneous Systems. Lengyel Sándorral. (Journal of Chemical Physics, 1981)
Irreverzibilitás – nem-linearitás. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1983. jan. 18.)
Kémiai reakciók entrópia gyorsulása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. jan. 22.).
Irodalom
Irod.: Megszállottak. Öt magyar fizikus. Szerk. Staar Gyula. (Bp., 1991)
Márta Ferenc: Gy. I. (Magyar Tudomány, 1983).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
