Győrffy Béla
mezőgazdasági mérnök
Született: 1928. január 14. Kemenesmagasi, Vas vármegye
Meghalt: 2002. május 8. Martonvásár, Fejér vármegye
Temetés: 2002. május 17. Martonvásár
Család
Sz: Győrffy Lajos (1894–1960), Bödecs Jolán (1898–1965). Testvére: Győrffy Sándor (1924–1998) történész, muzeológus. Kétszer nősült. F: 1. 1950-től Molnár Margit. Özvegy. Leánya: Győrffy Katalin (1951–). 2. 1973-tól Horváth Margit. Fiai: Győrffy András (1973–), Győrffy Béla (1974–) és Győrffy Géza (1977–).
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában és Nagyszentmihályon, középiskoláit Zalaegerszegen, Székesfehérvárott és Szarvason végezte. A Szarvasi Gazdasági Tanintézetben éretts. (1945), a Magyar Agrártudományi Egyetemen – a Györffy István Kollégium tagjaként – mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1949), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1953), doktora (1986). Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.; r.: 1993. máj. 10.).
Életút
A győri Magyar Vagon- és Gépgyár tanonca (1944–1945), a NÉKOSZ bp.-i Áchim András Kollégiumának titkára, igazgatója (1947– 1949) és a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Agrárpolitikai Tanszékének tanársegéde (1948–1949). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete tud. segédmunkatársa (1951–1953), tud. munkatársa (1953–1960) és tud. igazgatóhelyettese (1953–1957), osztályvezető tud. főmunkatársa (1960–1981), igazgatója (1981–1988), kutatóprofesszora (1988-tól). A moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia aspiránsa (1949–1953). Az amesi Iowa Egyetem vendégprofesszora (1965–1966). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), ill. a GATE c. egy. tanára (1977-től).
A növénytermesztés agrotechnikai fejlesztésével foglalkozott, kutatásaival alapvetően új eredményeket ért el a kukoricatermesztés magyarországi nagyüzemi technológiájának kidolgozásában. Feltárta a növénytermesztési tényezők, elsősorban a talajművelés, a kapálás és a növényszám hatását a talaj tápanyag- és vízforgalmára. Magyarországon elsőként készítette el a kukorica termesztésének energiamérlegét (1974). A herbicid kutatások úttörője, kezdeményezője a genotípus és a technológia interakciói feltárásának, a munkatársaival készített szabadalmak alapján készült a magyarországi kukorica-gyomirtószerek több mint 50%-a.
Emlékezet
Martonvásárott élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a település által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Tiszteletére minden évben, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében Győrffy Béla Tudományos Emlékülést rendeznek (2003-tól, születésnapján, jan. 14-e körül).
Elismertség
Az MTA Elnökség tagja (1990–1995). Az MTA Növénytermesztési Szakbizottsága titkára (1953–1962), tagja (1965–1981), elnöke (1981–1990). Az MTA Felügyelő Bizottsága elnöke (1990–1995), Biometriai–biomatematikai Komplex Bizottsága tagja. Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa Élettudományi Kuratóriumának elnöke (1996-tól). A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) tagja. A Növénytermesztési Társaság alelnöke (1980–1982), elnöke (1982–1990). A Herbológiai Társaság (1997-től) és a Talajművelési Társaság tb. elnöke (1999-től). Az Európai Mezőgazdaság-tudományi Társaság magyar nemzeti bizottságának elnöke (1992-től). Az International Biometrical Society (1990-től) és a European Weed Society elnöke (1995-től).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemrend (arany, 1979), Április 4. Érdemérem (1985). Akadémiai Díj (1962), Kiváló Feltaláló (ezüst, 1972; arany, 1973 és 1975), Cserháti Sándor-emlékérem (1979), Baross László- emlékérem (1995), Martonvásár díszpolgára (1995), Széchenyi-díj (1997).
Szerkesztés
Az Acta Agronomica, az Agrokémia és Talajtan és a European Journal of Agronomy szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Másodnövények termesztése Magyarországon. Kand. értek. (Bp., 1953)
Biológiai és agrotechnikai vizsgálatok másodvetésű növényeken. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
A kukorica termesztése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957)
A talaj víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata a kukorica-tenyészterület alakjától függően. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1953–1957. Bp., 1958)
Különböző nézetek a kukoricakapálás céljáról és hatásáról. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Kukoricatrágyázási és művelési kísérletek. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
őszibúza-fajták trágyareakciójának vizsgálata. (Búzatermesztési kísérletek. 1952–1959. Bp., 1961)
Vegyianyagok alkalmazása a mezőgazdaságban. (Bp., 1961)
Vegyszerkombinációk használata a kukorica gyomirtására. – Újabb adatok a kukoricakapálás és -gyökérsértés hatásáról. – A kukorica állománysűrűségének hatása a műtrágyák érvényesülésére. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1958–1960. Bp., 1962)
A kukorica vegyszeres gyomirtása. (Bp., 1965)
Kukoricatermesztés. I’só Istvánnal, Bölöni Istvánnal. (Bp., 1965)
A kukorica. I’só Istvánnal. (A növénytermesztés kézikönyve. Bp., 1966; 2. átd. és bőv. kiad. 1969)
Kukorica gyomirtási kísérletek. 1960–1964. (Kukoricatermesztési kísérletek. Bp., 1969)
Vetésforgó – vetésváltás – monokultúra. (Bp., 1975)
A földművelés rendszere és a kukoricatermesztés technológiájának alapelvei. (A kukorica jelene és jövője. Szerk. Bálint Andor, Gallyas Csaba, Lelkes Lajos. Bp., 1977)
Műtrágyázás és növénytermesztés. (Szaktanácsok a műtrágyázáshoz. Szerk. Gallyas Csaba, Gyökér András, Lelkes Lajos. Bp., 1978)
A kukorica termesztésére ható növénytermesztési tényezők. Doktori értek. (Martonvásár, 1985)
Vetésforgó, talajtermékenység, kemizáció és a földművelés rendszere. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1987. nov. 10.)
Az 1983. évi aszály hatása és tanulságai. (Magyar Tudomány, 1988)
Növénytermelés, talajerő-gazdálkodás. (Magyar Tudomány, 1991)
Aszály. 1983. Szerk. Baráth Csabánéval, Harnos Zsolttal. (Bp., 1993)
Strategies for Sustainable Agriculture. (Bp., 1993)
Kemizáció és szervesgazdálkodás a martonvásári tartamkísérletek tükrében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1994. jan. 26.)
Különböző növénytermesztési kísérletek hatása a kukorica termésére és termésstabilitására. Berzsenyi Zoltánnal. (Növénytermelés, 1995)
A vetésforgó és a trágyázás hatása a kukorica termésére és termésstabilitására tartamkísérletben. Berzsenyi Zoltánnal. (Növénytermelés, 1996)
Az istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica [Zea mays L.] termésére és termésstabilitására tartamkísérletben. Berzsenyi Zoltánnal. (Növénytermelés, 1997)
A biogazdálkodástól a precíziós mezőgazdaságig. Korabeli publikáció újraközlése. (Agrártudományi Közlemények, 2002).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Berzsenyi Zoltán: Gy. B. 70 éves. (Növénytermelés, 1998)
Halálhír. (Népszabadság, 2002. máj. 10.)
Weisz Ottó: Gy. B. (Magyar Tudomány, 2002 és Martonvásár [folyóirat], 2003)
Berzsenyi Zoltán: Gy. B. (Agrokémia és Talajtan, 2002)
Balla László: Gy. B. (Növénytermelés, 2002)
Prof. Gy. B. (Acta Agronomica, 2003)
Jolánkai Márton: Gy. B. (Egyetemi Újság [Szent István Egyetem], 2003)
Avar László: Gy. B., a néhai parasztpolgár. (Magyar Mezőgazdaság, 2005)
Pungor Ernő: Győrffy, a megáldott kutató. (Magyar Mezőgazdaság, 2006)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: Gy. B. (Agrofórum, 2008)
Agrárkutatás – agrárjövő. A Győrffy Béla Tudományos Emlékülés első hat éve. 2003–2008. Felelős kiadó Bedő Zoltán, szerk. Molnár Dóra. (Martonvásár, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
