Babos Ernő
nyelvész
Baboss Rezső Ernő
Született: 1911. június 3. Rákosszentmihály, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1969. július 19. Budapest
Család
Sz: Kruppa Mária.
Iskola
A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–olasz szakos tanári okl. (1936), bölcsészdoktori okl. (1938), orosz szakos tanári okl. szerzett (1948). MLEE-t végzett (1964).
Életút
A pestszentlőrinci Női Felsőkereskedelmi Iskola óraadó (1936–1937), a pestszentlőrinci Fiú Felsőkereskedelmi Iskola helyettes tanára (1937–1938), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Nyelvtud. Intézet belföldi kutatói ösztöndíjasa (1936– 1937) és az MTA Nagyszótári Bizottságának óradíjasa (1936–1938). A bp.-i Szent László Gimnázium helyettes tanára, r. tanára (1938–1948), igazgatója (1948–1950), az Oktatásügyi Minisztérium Nevelésügyi Főosztály Módszertani Osztályának főelőadója (1950–1952). A Makszim Gorkij Magyar–Orosz Iskola igazgatója (1952–1954), az ELTE BTK Lenin Intézet Orosz Nyelvi Tanszék egy. docense (1954–1956), az ELTE BTK Orosz Tanszék egy. docense (1956–1959), a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ún. főtanára (1959– 1969).
Finnugor nyelvésznek indult, majd az idegennyelvek, különösen az orosz nyelv tanításának metodológiájával fogl. A II. vh. után vezető szerepet játszott az idegennyelv-oktatás magyarországi átalakításában. Orosz nyelvi tanterveket és módszertani utasításokat készített elő, az első szocialista orosz nyelvi tanterv kidolgozója.
Elismertség
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Nyelvoktatási Szakosztályának alapító elnöke és a választmány tagja (1962–1969). A TIT alapító tagja és az országos választmány tagja. A Fédération Internationale des Professeurs des Langues Vivantes központi bizottságának tagja.
Elismerés
Szily-jutalom (Magyar Nyelv folyóirat díja, 1939).
Szerkesztés
A Magyarosan c. folyóirat segédszerkesztője (1935–1938). A Russzkoje Szlovo c. lap főszerkesztője (1957–1969), az Idegen Nyelvek Tanítása szerkesztőbiz. tagja (1958–1969). Nyelvészeti dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Nyelvtudományi Közleményekben (1935–1938), a Magyar Nyelvben (1936–1957) és a Köznevelésben jelentek meg (1951-től).
Főbb művei
F. m.: A pesti utca magyarsága. (Magyarosan, 1935)
A „gyújt-gyűjt-féle” egytagú causativumok alaktanához. (Magyar Nyelv, 1938)
A causativ igeképzés. Egy. doktori értek. Baboss R. Ernő néven. (Bp., 1938)
Az emberfogalom kifejezése az uráli nyelvekben. (Magyar Nyelv, 1940)
Az uráli „k”-lativus rag. Baboss R. Ernő néven. (Bp., 1942)
Az orosz ige alakjai. Igeszótár. Zsinka Istvánnal. (Bp., 1951)
Az orosz nyelvi művelődés útja. (Magyar Nyelvőr, 1955)
A magyar népnév ősmagyarkori hangalakjához. (Magyar Nyelv, 1957)
Az első magyar nyelvtudományi folyóirat. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Az idegennyelvek oktatásának elmélete és módszere. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1964)
tankönyvei: Orosz nyelvkönyv a gimnázium I. osztálya számára. Balogh Istvánnal, Tóvölgyi Henrikkel. (Bp., 1952; 12. kiad. 1964)
Orosz nyelvkönyv a gimnázium II. osztálya számára. Balogh Istvánnal, Tóvölgyi Henrikkel. (Bp., 1953; 12. kiad. 1963)
Rendszeres orosz nyelvtan. Alaktan. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
Orosz nyelvkönyv. Egy. tankönyv. (Bp., 1964)
szerk.: Dévay Leó: Magyar–olasz nagyszótár. Átd. és sajtó alá rend. (Bp., 1942)
Pázmány Péter válogatott munkái. Összeáll., előszó. (Bp., 1942)
Idegen nyelv. Anyanyelv. A nyelvészet és a nyelvoktatás kölcsönhatása. Károly Sándorral. (Bp., 1970).
Irodalom
Irod.: B. E. (Idegen Nyelvek Tanítása, 1969).
Megjegyzések
MÉL III. köt. téves születési hely: Bp.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
