Babos Imre
erdőmérnök
Született: 1901. október 25. Makó, Csanád vármegye
Meghalt: 1979. október 4. Budapest
Család
Sz: Babos Géza vasúti állomásfőnök, Kochanovszky Terézia. F: 1. Walter Rózsi (†1944) Bp. ostromakor az utcán agyonlőtték. 2. Áts Júlia gyógyszerész. Két fia volt.
Iskola
A makói főgimnáziumban éretts. (1919), a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán erdőmérnöki okl. szerzett (1925), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).
Életút
A ráckevei kir. uradalmi erdőgondnokság erdőgyakornoka (1925–1927), segéderdőmérnöke (1927–1930), erdőmérnöke (1930– 1938), főerdőmérnöke (1938–1944), erdőtanácsosa (1944–1945). A II. vh. után létrehozott Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) ráckevei erdőgondnokságának vezetője (1945–1948), a MÁLLERD Központi Igazgatóságán az Erdőművelési Osztály vezetője és az erdőművelési ágazat irányítója (1948–1952), az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma (ÁGEM) síkvidéki területi ig.-ja (1952–1953), az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) osztályvezetője (1953–1966). A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem c. egy. tanára (1959-től).
A magyarországi erdészet egyik meghatározó 20. sz.-i személyisége. A II. vh. után a magyarországi erdőművelés irányítója: vezetése alatt 500 hektárról 3000 hektárra emelkedett a magyarországi csemetekertek területe, 10 000 hektárról 35 000 hektárra az erdősítések éves teljesítménye. Megszervezte az országos fenyőmagtermelést, állami magpergetőket állíttatott fel. Nevéhez fűződik a hazai fenyvesek származási és felhasználási körzeteinek elhatárolása, ill. az ország erdőgazdasági tájainak meghatározása (1954). Az erdei magvak kötelező magvizsgálatának bevezetője, az országos hullámtér-fásítási program kidolgozója, a légi felvételek segítségével történő termőhely-térképezés elindítója. Vizsgálta továbbá a homoki akácosokat, a homoki erdeifenyvesek természetes felújítási lehetőségeit.
Elismerés
A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tb. doktora (1968). Bedő Albert-emlékérem (1959).
Főbb művei
F. m.: Az alföldi erdők helyzete a mai Magyarországon. (Erdészeti Lapok, 1943)
A Duna–Tisza közi homokterületek erdősítési problémái. (Bp., 1947)
Fenyőtelepítés az Alföldön. (Bp., 1948)
A Duna árterének erdősítési problémái. (Bp., 1948)
Az alföldi homokfásítás kérdései. – Csemetenevelési feladatok, célkitűzések és eredmények. (Erdészeti Lapok, 1949)
Az erdők telepítése. (Bp., 1951)
Erdőművelés a fatömegfokozás szolgálatában. (Bp., 1952)
A magyarországi erdők tájhatárolása. (Az Erdő, 1953)
Magyarország táji erdőművelésének alapjai. Doktori értek. is. (Bp., 1954)
A gyorsan növő fafajok telepítési lehetőségeinek növelése biológiai meliorálással. (Erdészeti Kutatások, 1954)
A homokfásítás termőhelytipológiai alapjai. (Bp., 1962)
Termőhelytérképezés homokon. (Bp., 1966)
Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Többekkel. (Bp., 1966).
Irodalom
Irod.: Gál János–Járó Zoltán–Keresztesi Béla: B. I. (Az Erdő, 1980).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013