Bacher Béla
művészettörténész, művészeti író, művészetkritikus
Született: 1890. június 24. Budapest
Meghalt: 1960. március 4. Budapest
Temetés: 1960. március 8. Budapest
Temetési hely: Kozma utcai izraelita temető
Család
Nagyszülei: Bacher (Bachrach) Simon (1823–1891) héber nyelven alkotó magyar költő, a klasszikus magyar irodalom egyik első héber tolmácsolója, Tedesco Dorottya. Sz: Bacher Miksa (1856–1932), Schossberger Hermine. Bacher Miksa testvérei: Bacher Vilmos (1850–1913) orientalista, rabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, Pataki (Bacher) Bernát újságíró, író, szerkesztő (1852–1893), Bacher Herman (†1924), Bacher Emil (1854–1926) közgazdász, malomipari szakember; Wärmer (Bacher) Jozefina és Forrai (Bacher) Paula. F: Deutsch Alice (1895–). Fia: Bacher Emil; leánya: Bacher Edit.
Iskola
A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1938), az ELTE BTK-n muzeológus és művészettörténész okl. szerzett (1952).
Életút
A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának művészettörténész muzeológusa (1951–1953), a Szépművészeti Múzeum muzeológusa (1953–1955), a Múzeum első tudományos titkára (1955–1960).
19–20. századi orosz és szovjet művészettörténettel foglalkozott. Monográfiát írt Vaszilij Verescsaginról (1842–1904), feldolgozta a festő magyarországi látogatásait és fogadtatását. Alkotásainak reprodukcióiból és dokumentációiból kiállítást rendezett a Művészeti Szövetség Házában (Budapest, 1954). Megrendezte a Szépművészeti Múzeum Modern Szoborgyűjteményének első önálló, állandó kiállítását (Budapest, Barokk Csarnok, 1958).
Elismertség
A Magyar Képzőművészek Szövetsége Művészeti Író Szakosztályának vezetőségi tagja (1955–1956).
Szerkesztés
A Szovjet Művészettörténet c. folyóirat szerkesztője (1952–1956).
Főbb művei
F. m.: Sztaszov, Vlagyimir Vasziljevics: Az orosz művészet huszonöt éve. Ford. Fáj Attila. A bevezető tanulmányt írta B. B. 15 táblával. (Bp., 1953)
Verescsagin. Kismonográfia. 30 táblával. (Bp., 1954)
Verescsagin-emlékkiállítás. A művész alkotásainak reprodukcióiból és magyarországi kapcsolatainak dokumentumaiból. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. B. B. (Bp., Művészeti Szövetségek Háza, 1954)
Verescsagin és a korabeli magyar műkritika. (Művészettörténeti Értesítő, 1954)
Quelques nouvelles données sur les rapports entre Verechtchaguine et la Hongrie. – Újabb adatok Verescsagin magyarországi kapcsolatairól. (A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1954)
V. V. Sztaszov. (Szabad Művészet, 1954)
Az orosz szobrászat haladó hagyományai. (Természet és Társadalom, 1954)
Sztaszov, Vlagyimir Vasziljevics: Orosz művészet. A XIX. század második felének festészete. Vál. tanulmányok és kritikák a Vándorkiállítási Társaságról. Szerk., a bevezető tanulmányt írta B. B. Ford. Dobai János. 26 táblával. (Bp., 1955)
Tarasz Sevcsenko és az ukrán kultúra. (Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósító, 1955)
A Szépművészeti Múzeum. 1906–1956. Szerk. Pogány Ö. Gáborral. Művészi album. 169 táblával. Ill. Csillag Vera, a tárgyfelvételeket készítette Petrás István. (Bp., 1956)
Ljaszkovszkaja, Olga Antonovna: Rjepin. Kismonográfia. Ford. Doroghy Miklós, a magyar kiadást szerk. és kieg. B. B. (A realizmus nagy mesterei. Bp., 1956)
Modern külföldi szoborgyűjtemény. A kiállítást rendezte és a bevezető tanulmányt írta B. V. 10 táblával. (A Szépművészeti Múzeum állandó kiállításainak ismeretterjesztő katalógusai. 2. 1–2. kiad. Bp., 1958; 3. kiad. 1959)
Újabb adat Wilhelm Leibl Szinyei-portréjának történetéhez. (A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1959)
Orosz szobrászat. Monográfia. (Bp., 1960)
Rjepin válogatott művészi írásai. Vál., szerk. B. B., ford. Elbert János. A bevezető tanulmányt írta Aradi Nóra, a név- és tárgymutatót összeáll. Kovanecz Ilona. 16 táblával. (A művészettörténet forrásai. Bp., 1963)
ford.: Harc a burzsoá művészet és művészelmélet ellen. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Grabar, Igor Emanuilovics és Kemenov, Vlagyimir Szemjonovics. Ford. B. V. (Bp., 1954)
Kaufman, Rafail Szamuilovics: A szovjet tematikus festészet 1917-től 1941-ig. Monográfia. 24 táblával. Ford. B. V. (Bp., 1954)
Nyedovisin, Gyemjan A.: Művészetelméleti tanulmányok. Ford. Doroghy Miklóssal. A magyarra fordított szovjet művészeti irodalom bibliográfiáját összeáll. B. V. (Bp., 1955).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1960. márc. 8.)
B. B. (Művészet, 1960)
B. B. (Szovjet Művészettörténet, 1960)
B. B. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1961)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Illés Eszter: B. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
neten:
http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Bacher_Bela.pdf
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
