Bacher Emil

Született: 1854. augusztus 18. Szucsány, Turóc vármegye
Meghalt: 1926. október 15. Budapest

Család

Sz: Bacher (Bachrach) Simon (1823–1891) héber nyelven alkotó magyar költő, a klasszikus magyar irodalom egyik első héber tolmácsolója, Tedesco Dorottya. Testvére: Bacher Vilmos (1850–1913) orientalista, rabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, Pataki (Bacher) Bernát újságíró, író, szerkesztő (1852–1893), Bacher Miksa (1856–1932), Bacher Herman (†1924); Wärmer (Bacher) Jozefina és Forrai (Bacher) Paula. 

Iskola

A pesti kereskedelmi akadémián éretts. (1873).

Életút

A Pesti Viktória Malomkonszern (Pesti Victoria Gőzmalom Rt.) tisztviselője (1873–1887), cégvezetője (1887–1889), kereskedelmi igazgatója (1889–1891), majd a konszern vezérigazgatója (1891–1926). A vállalatot hatalmas és nemzetközi hírű vállalkozássá fejlesztette. 1919 után részt vett a valutastabilizációban és a pénzügyi szanálásban. A malomipar válsága és balul sikerült spekulációi miatt vállalata csődbe ment, letartóztatták (1926. júl.). Öngyilkos lett. 

Az V. kerületi Újpesti rakparton álló Pesti Victoria Gőzmalom Rt-t a 19. század nagy alapítási lázában hozták létre: termény-nagykereskedők és magánbankárok alapították, 1866-ban. A cég egyértelmű és egyetlen vezetője Bacher Emil volt, aki fiatalon, tisztviselőként kezdett el a vállalatnál dolgozni, majd a cég elnök-vezérigazgatója lett. 1926-ban igen jelentős magánvagyona mellett tulajdonosa volt a Victoria részvények 70 százalékának is. Az ötezer mázsa búza és nyolcszáz mázsa rozs őrlésére képes gőzmalom a húszas évek közepén az ország egyik nagy ipari konszernjének számított, amelyhez még további kilenc vidéki és tíz, az utódállamok területén fekvő malom és más vállalat tartozott (három Csehszlovákiában, három Romániában és négy Jugoszláviában), még Szarajevóban is volt egy malma. A nagyvállalat likviditási zavarairól 1925 végén gyorsan terjedő hírek mindenkit váratlanul értek, és óriási pánikot váltottak ki, a magyar tőke- és pénzpiacon valóságos hitelkrízist idéztek elő. A Victoria csődjét végső soron nem a részvényárfolyam csökkenése, vagy a veszteséges határidős üzletek okozták. Az összeomlásért elsősorban a vállalkozás elhibázott üzleti politikája volt a felelős. Az inflációs időszakban Bacher Emil egy rekonstrukciós programot indított, felújította és modernizálta a konszernhez tartozó húsz malmot, növelte a gyárak termelési kapacitásait. Beruházásait az a meggyőződés motiválta, hogy a magyar malomipar az első világháború után is meg tudja őrizni korábbi gazdasági súlyát, szerepét a kivitelben. Ez az álláspont azonban alapvetően tévesnek bizonyult. Bacher Emil volt az, aki teljes vagyona lekötésével 700 000 font devizakölcsönt szerzett (1924 júl.-ban), és azt a Magyar Nemzeti Bank devizaalapjának rendelkezésére bocsátotta. Ez olyan cselekedet volt, amelyet Popovics Sándor, a jegybank elnöke nem felejtett el – Bachert azonban mégsem tudták megmenteni. A Victoria összeomlása miatt azonban az ország kénytelen volt kártalanítani a brit befektetőket, mindenekelőtt a Bank of England és az Anglo-Austrian Bank részvényeseit. 

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017