Bacsák György
geológus, csillagász, festőművész
Született: 1870. június 5. Pozsony
Meghalt: 1970. március 4. Fonyódbélatelep
Család
Sz: Bacsák Pál (†1911) jogász, ügyvéd, Pozsony vm. alispánja, Bacsák Erzsébet. F: Tasner Ilona (†1945). Két fia: Bacsák Miklós és Bacsák János, két leánya: Hideghéthy Pálné Bacsák Johanna és br. Zeoh Oszkárné Bacsák Ilona.
Iskola
A pozsonyi főgimnáziumban éretts. (1888), Pozsonyban Dohnányi Frigyes tanítványaként az égi mechanika tárgykörében tanulmányokat folytatott, a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1894), ügyvédi vizsgát tett (1898), a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).
Életút
Bp.-en ügyvédjelölt (1894–1898), ügyvéd (1898–1920); közben az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1914–1917), Nagyhörcsökön jószágigazgató (1920–1926).
A bp.-i Mintarajziskolában Lotz Károly tanítványa (1890–1891), Münchenben Hollósy Simonnál képezte magát (1891). Festőként elsősorban tájképeket festett, rendszeresen szerepelt a Képzőművészeti Társaság kiállításain (1892–1896).
Tudományos pályafutásának kezdetén különböző ásatásokon vett részt: először Nagyhörcsökpusztán ásatott Marton Lajos irányításával (1920–1926), majd Gollusz Sándorral a fonyódi nagyborda cölöpépítményes ásatás vezetője. Megásta a fonyódi várhegyet, amelynek gazdag leletanyaga a Magyar Nemzeti Múzeumba (MNM) került (1926–1930). Végül a magdaleni kultúrkörhöz tartozó ságvári jégkorszaki telep ásatásának irányítója (1930–1934). Végleges nyugdíjba vonulása után (1934), a földtörténeti közelmúlt, a pleisztocén klímaváltozásaival és az eljegesedésekkel fogl. Csillagászati és őséghajlattani ismereteken alapuló vizsgálatai segítségével magyarázta az égi mechanika mozgástörvényei és a pleisztocén jégkorszak közötti összefüggéseket, a jégkorszakok kialakulásának okait. Bemutatta az egyes eljegesedési szakaszok (glaciálisok) lefolyását, a felmelegedési szakaszok (interglaciális) típusait. Leírta az 1,6 millió éve kezdődött és 10 000 évvel ezelőttig tartó európai éghajlat-ingadozásokat; azok geomorfológiai, vízrajzi és növényföldrajzi hatásaival együtt. Táblázatot állított össze a pleisztocén éghajlat-ingadozások menetéről és a csillagászati jelenségek összefüggéséről (Bacsák- féle klímanaptár).
Emlékezet
Síremléke a fonyódi temetőben van, bélatelepi háza falán emléktábla őrzi emlékét (1980-tól). Életműve a fonyódi múzeumban látható, s róla nevezték el a fonyódi Bacsák György Szakképző Iskolát.
Elismertség
A Magyarhoni Földtani Társaság t. tagja (1960-tól).
Főbb művei
F. m.: Die Strahlungstheorie und die absolute Chronologie des Diluviums. (Bp., 1939)
Az interglaciális korszakok értelmezése. (Az Időjárás, 1940)
Kalt und warm. (Bp., 1941)
A skandináv eljegesedések hatása a periglaciális övön. (Bp. 1942)
Összefüggések a föld változó pályaelemeiben. (Csillagászati Lapok, 1943)
Zusammenhänge zwischen den säkularoeränderichen Elementen der Erdbahn. (Bp., 1943)
Az utolsó 600 000 év története. (Magyarországi Földtani Intézet Évkönyve, 1944)
A pliocén és a pleisztocén az égi mechanika megvilágításában. Doktori értek. is. (Bp., 1955)
Überblick über das Klima der Äquatorialzone. (Acta Technica, 1961).
Irodalom
Irod.: Kriván Pál: B. Gy. 90 éves. (Földtani Közlöny, 1960)
Góczán László: B. Gy. (Földrajzi Közlemények, 1970)
Ruffy Péter: Elment a „jeges”. (Magyar Nemzet, 1970. márc. 6.)
Kriván Pál: B. Gy. (Természet Világa, 1981)
Balázs Béla–ifj. Bartha Lajos–Marik Miklós: Csillagászattörténet. Életrajzi lexikon. A–Z. (Bp., 1982)
Bariss Miklós: B. Gy. pleisztocén klímatípusainak helyesbítése. (Földrajzi Közlemények, 1989)
Kaszap András: B. Gy. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
