Artner Kálmán, fertőszentmiklósi
honvéd tábornok
1921-től vitéz
Született: 1871. szeptember 27. Sopron
Meghalt: 1928. december 4. Budapest
Iskola
A Ludovika Akadémián végzett, c. hadapród őrmesterré avatták a 7. honvéd féldandár 2. zászlóaljához (1889).
Életút
A soproni 18., a nyitrai 14. honvéd gyalogezredeknél, majd segédtisztként a nyitrai 74. honvéd gyalogdandár parancsnokságán szolgált (1889–1902), a Ludovika Akadémia r. tanára (1902–1908). Ismét csapatszolgálatot teljesített a pécsi 19., a székesfehérvári 17., a szabadkai 6. és a szegedi 5. honvéd gyalogezredeknél (1908–1914), az I. vh. kitörésekor a bp.-i 30. honvéd gyalogezred zászlóaljparancsnokaként vonult a szerb harctérre (1914. jún.). A Szurmay-csoporthoz tartozó 128. dandár mb. parancsnoka (1915), betegsége után a bp.-i 30. pótzászlóalj parancsnoka (1916), az orosz és a román harctéren harcolt (1916–1918. szept.), a bp.-i katonai kerület parancsnoka (1918. szept.–dec. 31.); nyugállományba helyezték (1919. jan. 1.). A Tanácsköztársaság kitörésekor Bécsbe menekült (1919. márc.), a bukás után Bp. karhatalmi parancsnoka (1919 ősze–1920), a kaposvári vegyesdandár gyalogsági parancsnoka (1920–1921. aug. 13.), a szombathelyi katonai körletparancsnokság beosztott tisztje (1921–1922); tábornokká nevezték ki (1921. szept. 1.). A Honvédelmi Minisztérium Elnökségén szolgált (1922. jún. 7.–nov. 13.), a szegedi 5. vegyesdandár (1922–1923), majd a szombathelyi 3. vegyesdandár parancsnoka (1925. febr. 1-jéig). Altábornaggyá nevezték ki (1924. szept. 1.); nyugállományba helyezték (1925. máj. 1.).
Nyugalomba vonulása után a Tiszti és Tisztviselői Társasház Építő Szövetkezet elnökeként létrehozta a budai Horthy-telepet, ahol 130 öröklakást építettek.
Szerkesztés
Írásai elsősorban a Magyar Katonai Közlönyben jelentek meg (1914-től).
Főbb művei
F. m.: Alkalmazó megbeszélés csapattisztek, tartalékos tisztek, tisztjelöltek, orvosok stb. továbbképzésére. (Magyar Katonai Közlöny, 1914).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
