Avasi Béla
zeneszerző, zenetudós
Aumon Béla
Született: 1922. július 20. Budapest
Meghalt: 2002. április 14. Szeged
Család
Sz: Aumon Ferenc villanyszerelő gyári munkás, Komarek Mária (†1941) kalapkészítő-segéd. Anyai nagyszüleinél nevelkedett; nagyapja hangszerkészítő volt. Budapesten a II., majd a VIII. kerületben laktak. F: 1944-től Tasnádi Mária gyors- és gépírónő. Leánya: Avasi Mária (1944–) középiskolai tanár; fia: Avasi Zoltán (1951–) biológus.
Iskola
A Budai Állami Tanítóképzőben éretts. és népiskolai tanítói képesítést (1942), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, Farkas Ferenc, Szabó Ferenc és Veress Sándor tanítványaként zeneszerző okl. szerzett (1947), zenetudomány–népzene szakon végzett (1953), a zenetudomány kandidátusa (1987). MLEE-t végzett (1962).
Életút
Varga község (Baranya vármegye) népiskolai tanítója (1942–1949), majd Kodály Zoltán ösztöndíjasaként részt vett Lajtha László népzenei gyűjtésében (1950–1953). Tanulmányai befejezése után az Országos Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán Rajeczky Benjamin és Vargyas Lajos munkatársa (1953–1961), a Szegedi Tanárképző Főiskola, ill. a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszéke főisk. tanára (1961-től).
A Pedagógus Szakszervezet Hegyháti járási titkára (1945).
Tudományos pályafutását népzenekutatóként kezdte: Kodály Zoltán ösztöndíjasaként részt vett Lajtha László népzenei gyűjtésében (1950–1953), egyúttal vizsgálta a magyarországi népi hangszerek történetét. Később érdeklődése a népzene és a zeneelmélet határterületei felé fordult, ill. részt vett a zeneelmélet főiskolai oktatási reformjának kidolgozásában. Jelentős eredményeket ért el a magyar és rokon népek ősi népzenéjének vizsgálata, s ezzel összefüggésben a tonalitás jelenségének tisztázása terén. Lajtha László hagyatékának feldolgozója (1963-tól).
Főbb művei
F. m.: A széki banda harmonizálása. Lajtha László gyűjtése és lejegyzése alapján. (Néprajzi Értesítő, 1954)
Ötfokúságból hétfokúságba. (Ethnographia, 1956)
A magyarországi tekerő hangkészlete. (Néprajzi Értesítő, 1959)
Hangközök a főiskolai zeneelmélet-oktatásban. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1970)
Hangrendszerek és moduszok. 1–3. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1978–1983)
A tonális válasz Bach „Das Wohltemperiertes Klavier” c. műve fúgáiban. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1982)
A tonális válasz az európai többszólamú műzenében és népzenénkben. Kand. értek. (Szeged, 1985)
Lajtha László lejegyzési módszere. (Magyar Zene, 1993)
tankönyvei: Zeneelmélet. I–II. köt. (Bp., 1964–1965)
Ének. 1/a–1/b. Főisk. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1967; 2. kiad. 1968)
Zenetörténet. 2. Rokokó, korai romantika, a bécsi klasszikusok. (Bp., 1969)
Ének. Tanárképző főisk. tankönyv. (Bp., 1974, 2. kiad. 1987)
Zeneelmélet. Főisk. tankönyv. (Bp., 1973; 3. kiad. 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
