Bagdy Dániel
orvos, biokémikus
Született: 1921. február 5. Biharnagybajom
Meghalt: 1999. február 28. Budapest
Család
Sz: Bagdy Dániel ref. lelkész, tanár, Telky Ilona tanítónő. Négyen voltak testvérek, a család 1927-ben költözött Debrecenbe. F: Bölöni Erzsébet biológus, biokémikus. Két leánya: Bagdy Erzsébet és Bagdy Judit; fia: Bagdy Dániel.
Iskola
A debreceni Fazekas Mihály Reálgimnáziumban éretts. (1939), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1944), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1947), az orvostudományok kandidátusa (1955), doktora (1976).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani és Általános Kórtani Intézet gyakornoka (1942–1945), egy. tanársegéde (1945– 1946), egyidejűleg Debrecenben városi orvos, Hajdúszováton és tanyavilágában egyedüli orvosként szolgált (1945. nov.-ig). A Pázmány Péter Tudományegyetem Biokémiai Intézet gyakornoka, egy. tanársegéde (1946–1947), egy. adjunktusa (1947–1948), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI), ill. az SZTK rendelőintézeti orvosi laboratóriumának munkatársa (1948–1949), tud. kutatója (1949–1950), a Gyógyszeripari Kutató Intézet Biokémiai Osztályának kutatóorvosa (1950–1952), tud. munkatársa (1950– 1955), tud. főmunkatársa (1955–1976), tud. tanácsadója (1976–1995). A SOTE c. egy. tanára (1975-től).
A véralvadás gyakorlati problémáival, fehérjekémiai technológiai eljárások kidolgozásával fogl. Kidolgozta a vérzéscsillapító fibrintermékek (fibrinszivacs, fibrin-trombinpor) és a fibrinfilm előállítását állati vérplazmából, továbbá eljárásokat az elasztáz, a heparin és az orvosi pióca alvadásgátló hatóanyagának, a hirudinnak ipari méretű előállítására. Összesen 25 szabadalom szerzője, ill. társszerzője.
Elismertség
A Magyar Élettani Társaság tagja (1950-től), a Magyar Biokémiai Társaság titkára (1965–1978), a Magyar Biokémiai Egyesület főtitkára (1978–1981).
Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1964). Kiváló feltaláló (arany, 1964), MTESZ Díj (1982 és 1992), Széchenyi-díj (1992).
Szerkesztés
A Biokémia felelős szerkesztője (1977-től).
Főbb művei
F. m.: A kazeinfrakciók antigén-tulajdonságainak vizsgálata. (Debrecen, 1942)
Hyaluronidáz–heparin antagonizmus. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1950)
Marhaplazmából előállított fibrintermékek felhasználása. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
Vérzéscsillapító fibrintermékek felszívódása. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
A véralvadás néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Kand. értek. (Bp., 1955)
Az elasztáz kémiai, biológiai, farmakológiai tulajdonságai és gyógyászati alkalmazása. Többekkel. (Bp., 1960)
Trombin-Fibrinprodukte und ihre therapeutische Anwenchung. Gerendás Mihállyal, Winter Lászlóval. (Jena, 1963)
Biokémiai alapismeretek. (Bp., 1964)
Bevezetés a gyógyszerészi biokémiába. (Bp., 1969)
A véralvadás- gátlás és a thrombolizis néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Doktori értek. (Bp., 1974)
Hirudin. (Methods in Enzymology. XLV Part B, 1976)
A véralvadás orvosi biokémiája. (Bp., 1977; 2. átd. kiad. 1980)
Az orvosi enzimológia főbb irányai. (A biológia aktuális problémái. Bp., 1982)
Az orvosi pióca hatóanyagainak előállítása biotechnológiával. (Bp., 1991)
Direct Thrombin Antagonists. (Acta Physiologica, 1994).
Irodalom
Irod.: Székely József Iván: B. D. (Orvosi Hetilap, 1999. 45.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
