Baintner János
jogász
Született: 1815. január 15. Liptóújvár, Liptó vármegye
Meghalt: 1881. augusztus 14. Pusztaberki, Nógrád vármegye
Temetés: 1881. augusztus 16. Pusztaberki
Család
Sz: Baintner János, Hirsch Barbara. Testvére: Baintner Károly (1803–) orvos, Baintner Ferenc (1805–1883) orvos, Baintner Vilmos (1809–), Baintner Vilma (1809–) és Baintner Karolina. F: Permayer Karolina (1828–1905). Fia: Baintner Hugó (1851–1925) jogász, a kassai jogakadémia r. tanára, ill. a kassai főiskola utolsó dékánja és Baintner Arnold főszolgabíró, majd m. kir. pénzügyi titkár. Unokája: Baintner Géza (1892–1980) fizikus, egyetemi docens.
Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1839) és ügyvédi vizsgát tett (1838). Az MTA tagja (l.: 1865. dec. 10.).
Életút
A pesti kir. tábla hites jegyzője (1836–1838), majd több pesti nemesi családnál jogot tanított (1838–1841), a hg. Eszterházi-uradalom kismartoni igazgatóságának jogi előadója, majd titkára, egyúttal az úriszékeken polgári és büntetőügyek referense és ülnöke (1841–1848). A pozsonyi jogakadémián a statisztika és a magánjog (1848–1850), az osztrák magán- és büntetőjog (1850), a váltó- és kereskedelmi jog (1850–1853), a magyar magánjog, a váltó- és kereskedelmi jog r. tanára (1853–1954). A pozsonyi országos főtörvényszék tanácsosa (1854–1861), az úrbéri törvényszék ülnöke és a tanügyi osztály vezetője (1855–1861); egyúttal a pozsonyi jogakadémia igazgatója is (1850–1861). A Helytartótanács tanácsosa (1861–1862), a pesti tudományegyetemen az osztrák jog és a polgári törvénykezési jog ny. r. tanára (1862–1880); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1870–1871). A Hétszemélyes Tábla Büntető Osztályának szavazóbírája (1863–1869).
Polgári joggal, elsősorban váltó- és kereskedelmi joggal, magyar és osztrák magánjoggal, a bírósági eljárás és a különböző bírósági szervezetek általános kérdéseivel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyar nyelvű jogi felsőoktatás (jogakadémiai és egyetemi) megteremtésében, a magyar nyelvi állam- és jogtudományi szakirodalom kialakításában.
Emlékezet
Nyugdíjazása után pusztaberki birtokán élt (1880-tól), ott is hunyt el, a helyi Templomkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban).
Főbb művei
F. m.: Magyar régi és új törvényszéki rendezet és törvényszéki eljárás. (Pozsony, 1851)
Az ausztriai általános magánjog alaptanai, tekintettel a római jogra s a franczia és szászországi polgári törvénykönyvre. Függelékkel ez elveknek a magyar jogéletre való alkalmazásával. Egy. tankönyv. (Pest, 1868)
Vélemény az egyetemi tantervre nézve a Jog- és Államtudományi Karon. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1868)
Jövő politikánk az országgyűlési képviselők választóihoz. (Pest, 1869)
A bírósági szervezet, különösen a bíróságok megalakulása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1869. dec. 13.; megjelent: Értekezések a társadalomtudományok köréből. I. köt. 12. Pest, 1869; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1869)
A bírósági szervezetről. (Pest, 1870)
A bírósági szervezet és peres eljárás köztörvénykezési polgári ügyekben. (Bp., 1877).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1881. aug. 21.)
Herczegh Mihály: Emlékbeszéd B. J. fölött. (Bp., 1883)
Apáthy István: Emlékbeszéd B. J. l. tag fölött. (Emlékbeszédek. III. köt. 4. Bp., 1885).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
