Baksay Sándor, szentistvánbaksai és szőledi
író, műfordító, református püspök
Született: 1832. augusztus 1. Nagypeterd, Baranya vármegye
Meghalt: 1915. június 18. Kunszentmiklós
Temetés: 1915. június 20. Kunszentmiklós
Család
Sz: Baksay László református tanító, Földváry Rozália. Testvére: Baksay László (†1891) református lelkész.
Iskola
A csurgói református gimnáziumban (1839–1847), a kecskeméti teológián tanult (1847–1855). Kecskeméten református lelkészi vizsgát tett (I.: 1855; II.: 1858), pappá szentelték (1858). Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1903. máj. 8.; t.: 1910. ápr. 28.).
Életút
A kiskunhalasi gimnázium helyettes tanára (1855–1862), az érsekcsanádi (1862–1866), a kunszentmiklósi gyülekezet lelkipásztora (1866–1878), a solti református egyházmegye főesperese (1878–1915), a dunamelléki református egyházkerület püspöke (1904– 1915), e minőségében a Főrendiház tagja (1908–1915).
A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja (1889-től), másodelnöke (1907-től).
A társadalmi konfliktusokat feloldó, népies szólásokkal és fordulatokkal élő műveiben elsősorban a Kiskunság kálvinista falvainak életét mutatta be. Írásai sajátos parókiatörténetek, stílusa ráérősen terjedelmes, az ún. romantikus beszélyhez hasonlít. Novellái közül drámai izzásával kiemelkedik a Patak banya (eredetileg a Gyalog-ösvény c. elbeszéléskötetében jelent meg, 1887-ben). A baranyai és a kiskunsági népéletet tárgyaló néprajzi tanulmányai forrásértékűek, sőt elbeszélései is színes, eleven etnográfiai leírásokban gazdagok. Lefordította – többek között – Lucanus Pharsaliáját, Homérosz Iliászát és Odüsszeiájának első kilenc énekét. Rímes tizenkettesekben írt Iliász fordítása nagy vitát kavart a korabeli irodalmi körökben. Református püspökként felújította a kunszentmiklósi református templomot, kialakíttatta a három timpanonos bejáratot, a mai formára építtette újjá a toronysisakot, kiköveztette a templom környékét és új orgonát hozatott. Nevéhez fűződik a mostani klasszicista kunszentmiklósi parókia kialakítása is (amelyet az Iliász-fordító pap tréfásan Bakerionnak keresztelt!)
Emlékezet
Kunszentmiklóson hunyt el, a helyi Református Öregtemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Halála után minden vagyonát a kunszentmiklósi református gimnáziumra hagyta, amely 1918- ban felvette a nevét (Baksay Sándor Református Gimnázium, 1918/19–1949/50 és 1989/90-től; 1950/51-től Damjanich János Gimnázium). Első monográfusa, Kéky Lajos adta ki először összegyűjtött irodalmi munkáit (három kötetben, 1916-ban), majd Hetessy Kálmán rendezte sajtó alá egyházi dolgozatait (négy kötetben, születésének centenáriumára, 1930–1933). Születésének 100. évfordulóján továbbá az MTA ünnepi ülést rendezett emlékére (1932). Szülőhelyén, Nagypeterden emlékszoba őrzi emlékét. Emlékszobrát a csurgói Csokonai Gimnáziumban állították fel (Jálics Ernő alkotása, 1939), ill. köztéri szobrát legutóbb a kunszentmiklósi Kossuth Lajos téren állították fel (mészkő mellszobor, Dinnyés László alkotása, 2004). Emléktábláját a Debreceni Református Kollégiumban (Borbereki Kovács Zoltán alkotása, 1938), ill. az általa alapított kunszentmiklósi református parókián is elhelyezték (halálának 50. évfordulóján, 1965-ben).
Elismertség
A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1872).
Elismerés
A genfi egyetem tb. doktora (1909).
Szerkesztés
A kecskeméti Korány c. diáklap szerkesztője. Írásai a fentin kívül még elsősorban az Egyházi Reformban (1871-től), a Vasárnapi Ujságban (1873-tól), a Magyar Nyelvőrben (1878–1896), a Budapesti Szemlében (1870–1888), a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (1875–1896), az Akadémiai Értesítőben (1897-től), a Magyar Szóban (1901–1907), az Erdélyi Protestáns Lapban (1904), az Evangélikus Családi Lapban (1908), A Napban (1916), a Magyar Figyelőben (1916) és a Protestáns Szemlében jelentek meg (1925).
Főbb művei
F. m.: Az Iliasból. Zeusz rászedetése. (Budapesti Szemle, 1876)
Gyalog-ösvény. Elb.-ek. I–II. köt. (Bp., 1887; I–III. köt. 2. kiad. 1905; 4. kiad. 1911)
Fordítási kísérletek Homeros Ilias-ából alexandrinekben. Az Ilias első énekéből. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1887. nov. 21.; megjelent, kivonatosan: Vasárnapi Ujság, 1887. 34.)
Rudolf királyfi emlékezete. (1–3. kiad. Bp., 1889)
Szeder-indák. Elb.-ek. (Bp., 1891; 2. kiad. 1905; 3. kiad. 1914)
Magyar népszokások. – A Jász Kunság. (Az Osztrák– Magyar Monarchia írásban és képben. VII. köt. Bp., 1891)
Kossuth Lajos emlékezete. (Bp., 1894)
A Mecsek környéke. (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. XIII. köt. Bp., 1896)
Dáma. Történeti körkép. Kimnach László eredeti rajzaival. (Levente Könyvtár. Bp., 1899)
Pusztai találkozás. – Patak banya. Elb.-ek. A bevezetőt Mikszáth Kálmán írta. Ill. Winkler Elemér. 15 táblával. (Magyar regényírók képes kiadása. 37. Bp., 1907)
Az Odysszeia IV. éneke. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1907. ápr. 8.; megjelent: Budapesti Hírlap, 1907. 27.)
Mindig jót tett. Erzsébet királyné emlékezete. (Kunszentmiklós, 1914)
Geszti Tisza Kálmán nyugalomra tér. (Kunszentmiklós, 1914)
Beszéde Jókai koporsójánál. (Kunszentmiklós, 1914)
B. S. összegyűjtött irodalmi dolgozatai. I–III. köt. Szerk. Kéky Lajos. (Bp., 1916)
A hazugság – hazugság. Két elb. Ill. Z. Szalay Pál. (Tahitótfalu, 1923 és Cluj-Kolozsvár, 1924; 2. kiad. 1928)
Egy kopott naplóból. Elb.-ek (Ünnepnapok. Cluj-Kolozsvár, 1924; Református Könyvtár. 2. kiad. Oradea, 1937)
B. S. egyházi munkái. I–IV. köt. Sajtó alá rend. Hetessy Kálmán. (Kecskemét, 1930– 1933)
Jáhel. – Patak banya. Elb.-ek. A bevezetőt Ravasz László írta. (Élő könyvek. Magyar Klasszikusok. 57. Bp., 1934)
Nagymama karácsonyja. Elb. (Oradea-Nagyvárad, 1937)
Patak banya. Történet Mária Terézia uralkodásának idejéből. (A Magyar Nép Könyvtára. 58. Kolozsvár, 1938)
Három kereszt. Szegény emberek keresztjei. Három elb. (Református Írások. 1. Bp., 1939)
Patak banya. Elb. (Olcsó Könyvtár. Új kiad. Bp., 1944)
Szegények keresztje. Részletek a szerző Szeder-indák c. kötetéből. Ill. Fáy Dezső. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1944)
Szederindák. B. S. vál. művei születésének 150. évfordulójára. B. S.-ról szóló írásokkal. Vál., szerk. Varga Domokos. (Bp., 1982)
Patak banya. – Azé a templom, aki építi! Két elb. (Glória regénytár. Bp., 1990)
ford.: Marcus Annaeus Lucanus Pharsaliája. Ford. (Pest, 1869)
Az Ilias második éneke. Ford. (Budapesti Szemle, 1888)
Homér Iliasának negyedik éneke. Ford. (Budapesti Szemle, 1896)
Az Ilias első hat éneke. Ford. (Bp., 1897)
Homeros Iliasa. Ford. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. 47. Bp., 1901).
Irodalom
Irod.: Szana Tamás: B. S. (Sz. T.: Újabb elbeszélők. Bp., 1889)
Csengeri János: B. S.: Az Ilias első hat éneke. (Budapesti Szemle, 1897 és Magyar Paedagogia, 1897)
Lakatos Vince: Homeros Iliasa. Ford. B. S. (Katholikus Szemle, 1902)
B. S. bemutatója Odysseia fordításából. (Századok, 1907)
Kéky Lajos: B. S: (Budapesti Szemle, 1915)
Schöpflin Aladár: B. S. (Nyugat, 1915; Sch. A.: Magyar írók. Bp., 1917)
Vásárhelyi József: Vázlatok B. S. arcképéhez. (Protestáns Szemle, 1915)
Zsigmond Ferenc: B. S. (Irodalomtörténet, 1915)
Kéky Lajos: Élmények és emlékek B. S. elbeszéléseiben. (Budapesti Szemle, 1916)
Ferenczi Zoltán: B. S. emlékezete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1916)
Kozma Andor: B. S. t. tag emlékezete. (Budapesti Szemle, 1916; és önállóan: Bp., 1916)
Kéky Lajos: B. S. Monográfia. (Költők és írók. Bp., 1917)
Détsy Erzsébet: B. S., mint elbeszélő. (Bp., 1917)
Deák Margit: B. S. nyelve. (Irodalomtörténet, 1918 és Nyelvészeti füzetek. Bp., 1918)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Somogyi helikon. A Somogy megyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó vagy, legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. (Kaposvár, 1928)
Schöpflin Aladár: B. S. (Nyugat, 1932)
Máthé Elek: A szentmiklósi parókia. Emlékezés B. S.-ra. (Protestáns Szemle, 1932)
Az MTA ünnepi ülése B. S. t. tag születése századik évfordulója alkalmából. – Berzeviczy Albert megnyitója. – Ravasz László: B. S. emlékezete. (Bp., 1932)
Máthé Elek: B. S. emléke az Akadémián. (Kálvinista Szemle, 1932)
B[ilkei]. Pap István: B. S. Emlékbeszéd. (Kálvin Könyvtár. Bp., 1933)
Novák Sándor: B. S. írói jellemrajza. (Sárospataki Református Lapok, 1933)
Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. (Bp., 1936)
Merényi Oszkár: B. S. levele Kozma Andorhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
Váry István–Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. (Kecskemét, 1968)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Bottyán János: B. S. százötven éve. (Honismeret 1982)
Szigeti Jenő: B. S. ébresztése. Szederindák. (Theologiai Szemle, 1984)
Csűrös Miklós: Fülep Lajos B. S.-ról. (Tiszatáj, 1985)
Dankó Imre: Az etnográfus B. S. (Protestáns egyházi források, kutatók, hagyományok. Tanulmánygyűjtemény, amelyet Illyés Endre emlékének ajánlunk. Szerk. Dankó Imre, Küllős Imola. Debrecen, 1985)
Illyés Bálint: Kunszentmárton B. S. műveiben. (Theologiai Szemle, 1986)
Balogh Mihály: B. S. emlékezete. (Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények, 1989)
Bata Imre: Epika és életkép. B. S. elbeszélő művészete. (Kortárs, 1990)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Balogh Margit–Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. (Bp., 1996)
Horváth József: B. S. Csurgója. (Csurgó, 2007)
B. S. zsinati tudósításai 1881-ből Debreczenből, Debreczenről. (Mediárium. Kommunikáció – Egyház – Társadalom, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
