Balanyi György
történész, piarista szerzetes, római katolikus pap
Született: 1886. február 10. Kecskemét
Meghalt: 1963. május 4. Budapest
Család
Sz: Balanyi György, id. Kecskemét környéki gazdálkodó. 11-en voltak testvérek, ő a 7. volt.
Iskola
Belépett a piarista rendbe (1903), pappá szentelték (1910), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári okl. (1910), az újkori történelem tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1924). Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A szegedi városi főgimnázium r. tanára (1910–1916), a bp.-i piarista gimnázium r. tanára (1916–1943) és ig.-ja (1935–1941). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az újkori történelem magántanára (1924–1936), c. ny. rk. tanára (1936–1943) és a középkori egyetemes történet mb. előadója (1941–1942). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az egyetemes történet ny. r. tanára (1943–1948), mint m. állampolgárságú tanárnak el kellett hagynia Romániát (1948). Az ELTE BTK ny. r. tanára (1948–1950) és a mo.-i piarista rendtartomány főnöke (1948–1950). A bp.-i Calazantinum tanára (1950– 1963).
Közép- és kora újkori m. és egyetemes történettel, a szerzetesség, elsősorban a piarista rend történetével, Assisi Szt. Ferenc életével és munkásságával fogl. Különösen értékesek a szentek történetét feldolgozói művelődéstörténeti munkái, elsőként írta meg a rendalapító Kalazanci Szt. József m. nyelvű életrajzát, máig meghatározóak a piarista rend történetére vonatkozó kutatásai. Vizsgálta továbbá a 19–20. sz.-i balkáni helyzet világpolitikai összefüggéseit, ill. a nemzetközi szervezetek középkori előzményeit. Amikor a m. hatóságok 1953-ban a piarista rendházat áttelepítették a Mikszáth Kálmán térre, a régi, Duna-parti kápolnában ő mondta a búcsúbeszédet.
Emlékezet
Sírhelye a kecskeméti piarista templom kriptájában van. Emlékét őrzi Sík Sándor Testvér c. verse. Egészalakos képét Huber István, a piarista gimnázium tanára festette meg (1943).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1919). A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület másodelnöke (1939–1948).
Főbb művei
F. m.: Sixtus pápa és a Pazzi-összeesküvés. Egy. doktori értek. (Bp., 1910)
Újabb pedagógiai törekvések a történettanítás terén. (Szeged, 1912)
A világháború genezise. (Szeged, 1912)
Imperializmus és világháború. (Bp., 1918)
Világpolitika. A világtörténet legújabb fejezete. 1871–1914. (Bp., 1918)
A Balkán-probléma fejlődése a párisi congressustól a világháború kitöréséig. 1856– 1914. (Bp., 1920)
A szerzetesség története. (Bp., 1923)
Calasanzi Szent József élete. (Bp., 1924; 2. kiad. 1940)
Assisi Szent Ferenc élete. (Bp., 1925; 3. kiad. 1927)
A római kérdés. (Bp., 1929)
Anima franciscana. Összegyűjtött tanulmányok. (Bp., 1930)
A magyar nemzet története. (Bp., 1930)
Montecorvinci János. (Bp., 1930)
Magyarországi Szent Erzsébet. (Bp., 1932)
Szentek élete. Schütz Antallal. (Bp., 1932)
A művelődés eszménye egy 17. századbeli utópiában. (Bp., 1933)
Pázmány Péter népszövetségi tervezete. (Bp., 1933)
Szerzetesrendek. (Bp., 1933)
A szentszék és a magyarság szerepe Budavár visszafoglalásában. (Bp., 1937)
Pirotti Szent Pompilius Mária élete. (Bp., 1938)
Szent István. (Bp., 1938)
A ferences mozgalom begyökerezése magyar földön. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1939. nov. 13.; Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. Bp., 1940)
A magyar piarista rendtartomány története. Többekkel. (Bp., 1943)
Kísérletek a magyar piaristák megtelepítésére Horvátországban. (Bp., 1943)
Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse. (Bp., 1947)
szerk.: Emlékkönyv Szent Imre herceg 900 éves jubileumára. Schütz Antallal. (Bp., 1930)
Magyar művelődéstörténet. 1–5. Többekkel. (Bp., 1939–1942; hasonmás kiad. Szekszárd, 1990–1992)
Magyar piaristák a 19. és 20. században. (Bp., 1942)
ford.: Sacrum commercium. Szent Ferenc menyegzője a Szegénység úrnőjével. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1919)
Dante Monarchiája. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1921)
A tökéletesség tükre. Speculum perfectionis. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1926)
Szent Ferenc élete legbizalmasabb barátai előadásában. Legenda trium sociorum. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1945).
Irodalom
Irod.: Megyer József: Piaristák. B. Gy., Schütz Antal (Bp., 1940)
Assisi Szent Ferenc történettudományi sugalma. B. Gy. (Kornis Gyula: Tudós fejek. Bp., 1942)
Ijjas Antal: A hetvenötéves B. Gy. (Vigilia, 1961)
Medvigy Mihály: B. Gy. emlékezete (Vigilia, 1963)
Papp László: B. Gy. emlékezete. (Vigilia, 1986)
Szeghalmi Elemér: B. Gy. (Új misszió, 1991)
Fügedi Erik: Elkésett emlékbeszéd B. Gy.-ről. (Vigilia, 1992)
Rónay László: A szelíd történész: B. Gy. (Vigilia, 1993)
Koltai András: Pásztorfiúból akadémikus. Százhúsz éve született B. Gy. piarista történész. (Új Ember, 2006. 8.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
