Boross Zoltán
közgazdász, jogász
Született: 1929. április 10. Pécs
Meghalt: 2009. április 1. Budapest
Temetés: 2009. április 17. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Sz: Boross István (†1970) törvényszéki, majd táblai bíró, 1951–1953: a Legfelsőbb Bíróság bírója, Lovrics Antónia, a Pécsi Terményforgalmi Vállalat könyvelője. Testvére: Boross László (1931–) biokémikus. Húga: a Galgahévízi Általános Iskola tanítónője, majd a Ganz-Mávag Szakmunkásképző Iskola tanárnője. F: 1. 1953–1972: Rozgonyi Cecília műszaki rajzoló. Fia: Boross András (1954. aug. 31.) és Boross István (1957. jún. 16.). Elvált. 2. 1973-tól Salamon Anna, az MTA Izotópkutató Intézet tud. titkára. Fia: Boross Attila (1976–).
Iskola
A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1947), a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) végzett (1951), gépésztechnikusi tanfolyamot végzett (1953), majd okleveles könyvvizsgálói vizsgát tett. A PTE-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957), az MKKE-n doktorált (1967); a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1966), doktora (1979).
Életút
A bp.-i Közért–Tejért Vállalat tervcsoportvezetője (1951), a BME Üzemi Tervgazdasági Tanszék tanársegéde (1951–1956), a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Híradástechnikai Igazgatóságának főelőadója (1956–1957). A Budapesti Rádiótechnikai Gyár üzemgazdásza, vállalati revizora (1957–1959), a bp.-i Elektroakusztikai Gyár Üzemgazdasági Főosztályának vezetője (1959–1961), az MTA KFKI tud. munkatársa és az intézet tud. titkára (1961–1962), a Gazdasági Főosztály vezetője (1962–1963). A Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet (NIMIGÜSZI) tud. osztályvezetője (1964–1966), az MTA Automatizálási Kutató Intézet tud. osztályvezetője (1966–1967), a BME egy. docense (1967–1968). Az MTA KFKI ügyvezető igazgatóhelyettese (1968–1971), az MTA Központi Hivatala Terv- és Pénzügyi Főosztályának vezetője (1972–1977), az Országos Mérésügyi Hivatal elnökhelyettese (1977–1979), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) főosztályvezetője (1979– 1980), az MTESZ főtitkárhelyettese (1980–1983). A BME c. egy. docense (1977. szept. 1.–1983. jún. 30.), az Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék egy. tanára (1983. júl. 1.–1999. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1986–1994).
Az MSZMP XII. kerületi Bizottsága tagja, a tudománypolitikai munkabizottság vezetője. –
Kutatástervezéssel, a kutatástervezési módszerek továbbfejlesztésével fogl. Olyan új módszert dolgozott ki a kutatástervezés modelljére, amely figyelembe vette az időtényezőt is, ill. visszacsatolási lehetőséget teremtett a népgazdaság kutatási igényeihez. Jelentős eredményeket ért el a kutatástervezés és a népgazdasági tervezés közötti összefüggések feltárása terén. Részt vett a minisztériumi irányítás alatt álló vállalatok szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásában, ill. felülvizsgálatában, valamint a munkaidő-kihasználás felmérésének megszervezésében. Az MTA Elnökségi Bizottsága tagjaként vezető szerepet játszott a kormány tudománypolitikai irányelveinek kidolgozásában (1970-től).
Elismertség
Az MTA Találmányi Bizottsága (1970-től), a Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága és az Ipargazdasági Bizottsága tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság Ipari és Matematikai Közgazdasági Szakosztályainak alapító tagja, vezetőségi tagja. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Termelésirányítási Munkabizottságának titkára, az Üzemgazdasági Szakosztály vezetőségi tagja. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapító tagja. Az Econometric Society tagja (1968-tól).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1971). BME Emlékérem, Hevesi Gyula-emlékérem.
Szerkesztés
A Többtermelés c. folyóirat munkatársa, az Ipargazdaság szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Egyszemélyes felelős vezetés a szocialista iparvállalatoknál. (Munka, 1953)
A műhelyvezetés üzemgazdasági kérdései. A SZOT és a TIT üzemgazdasági előadássorozata. (Üzemi tanácsok könyvtára. Bp., 1961)
Iparvállalatok szervezetének és belső működésének kialakítása. (Bp., 1965)
Nagyteljesítményű elektronikus számológép alkalmazásának előkészítési problémái. (Bp., 1965)
Kutató munkafolyamatok tervezésének néhány kérdése. (Bp., 1965)
Tanulmányok az iparvezetés problémáiról. Cságoly Ferenccel. (Bp., 1965)
A kutatástervezés néhány általános módszertani kérdése. Kand. értek. (Bp., 1965)
A termelési költségek és a termelési volumen kapcsolatának vizsgálatához. (Pénzügy és Számvitel, 1967)
A vállalati szervezeti felépítés korszerűségének ismérvei. (Ipargazdaság, 1967)
Korszerű vezetési ismeretek. A vállalat szervezeti kérdései. (Bp., 1968; 3. kiad. 1970)
A kutatás feladatok szerinti finanszírozása. Többekkel. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1971)
A költségelszámolás és az önköltségszámítás fejlesztése a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinél. Tompa Attilával. (Ügyvitel és információ az államigazgatásban. Bp., 1975)
A kutató munkafolyamatok karakterisztikája és a kutatásirányítás. (Tudományszervezési Tájékoztató, 1976)
A kutatás irányításának, szervezésének főbb fejlesztési kérdései. Kutatásirányítási, vezetési módszerek kiválasztása, a K+F-folyamatok jellemzőinek figyelembevételével. Doktori értek. (Bp., 1977)
Humánerőforrás-menedzsment. Bittner Péterrel, Gyökér Irénnel, Pataki Bélával. (Bp., 1999)
Kísérlet az emberi tőke értékének meghatározására. Gyökér Irénnel. (Gazdaság–Vállalkozás–Vezetés, 1999)
Számvitel. Oktatási segédanyag. Szabó B.-vel, Ormos M.-mel. (Bp., 2001; 2. kiad. 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
