Boros Béla
tanító, költő, író
Született: 1902. május 6. Kassa
Meghalt: 1979. január 18. Pécs
Család
Sz: Boros György, Hnilicza Zsuzsanna.
Iskola
Tanulmányait Kassán és Sárospatakon végezte, Sárospatakon tanítói képesítést szerzett (1921).
Életút
Szomotoron és Alsószeliben evangélikus kántortanító (1921–1946), a II. vh. után Zomba községben (Tolna m.) tanító (1947–1971).
A két vh. közötti csehszlovákiai magyar közélet egyik ismert személyisége. Feldolgozta a szlovákiai magyar tanítóegyesület és a tanítóénekkar történetét. Verseket, novellákat írt, amelyek zömmel a Pásztortűz c. lapban jelentek meg. Ady Endre munkásságának felvidéki vonatkozásaival is fogl. Irodalom-, hely- és művelődéstörténeti dolgozatainak többsége kéziratban maradt, ill. részben posztumusz megjelent.
Szerkesztés
A Magyar Dalnok (1936) és a Magyar Tanító c. lapok szerkesztője (1938–1944).
Főbb művei
F. m.: Búcsú a tavasztól. Versek. (Galánta, 1927)
Az ösvények. Novellák. (Galánta, 1928)
Kis harang. Versek. (Galánta, 1932)
Bokrétát kötöttem. Versek. (Galánta, 1934)
Ünnepi hangok. (Galánta, 1937)
„Nem hal meg a magyar dal, míg magyar tanító van!” A felvidéki magyar tanítók énekkarának története. (Vác, 1943)
Magyar tanító a Kárpátok alatt. A Szlovenszkói Általános Tanítóegyesület története. Sajtó alá rend. Pukkai László. (Galánta, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
